Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Veress Márton: Néhány bakonyi patakmeder mésztufa kiválásainak morfogenetikai típusai

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 1 SZ. seket, amelyek a vízben élő növényeken alakulnak ki Roglic J. (1981) szerint a mohapadok helyzete és szélessége Plitvicén meghatározzák a gátak alakját és elhelyezkedését Fenti szerző leírja továbbá azt is, hogy a gátak tetején lamináris áramlás mellett élő Bryum pseuJotriquetrum míg a gátak homlokánál a vízeséseknél ahol az áramlás turbulens Cratoneuron commutatum mohák élnek A szerves eredetű kicsapódást az okozza, hogy a növények (mohák) fotoszintetizálás során az egyensúlyi C0

2 egy részét felhasználják {Jakucs L. 1980). Adatok állnak rendelkezésre az egyes képződmények növekedési sebességére is. így Roglic, J. (1981) a plitvk cei tavaknál Petrik M. (1958) adatainak felhasználásával 1 -3 cm/évben adta meg a gátak képződési sebességét. A közvetlen kiválásnak számos oka lehet Ezek az alábbiak: - CholnokyJ. (1940, 1944) szerint domború lejtőn a vízmozgás gyorsul, ami az egyensúlyi C0

2 kilépését okozza. Ugyancsak a kiválás és a vízsebesség növekedés közti kapcsolatra hívja fel a figyelmet Chafetz, H. S.-Folk, R. L. (1984). - A vízben kisebb-nagyobb akadályok lehetnek, amelyeknél az áramlás felgyorsulása miatt ugyancsak nyomáscsökkenés és így kicsapódás következik be (CholnokyJ. 1944). - Abból a vízből, amelyben több az oldott anyag tartalom, az nagyobb valószínűséggel válik ki (Balog A 1982). - Tapasztalatok bizonyítják, hogy a termálvizek kútjaiban a kiválás a „buborékpont" elérését követően történik meg (Balog A. 1982). Ez arra utal, hogy a nyomáscsökkenés következtében az egyensúlyi C0

2 egy része kilép a rendszerből (illetve elkülönül a víztől), ami az oldott anyagtartalom kiválását eredményezi. - Scheuer Gy. (1992) szerint a kicsapódás oka lehet a hőmérséklet gyors csökkenése, a víznek a lejtőn megtett hoszszú útja, valamint az, hogy a víz már a kilépésnél túltelített. - Picknet. R. G. (1972) szerint a Plitvicei-tavaknál a kiválás oka az, hogy Mg + -ion és Ca

2

+ -ion tartalmú vizek keverednek és ennek következtében a víz a Ca

2' -ionokra túltelített lesz. Roglic, J. (1981) szerint a kiválást és így gátképződést okoz a vízfolyás irány- és sebesség változása. Ugyanis a fentiek miatt turbulencia lép fel, amely a „kiszellőztetés"-t tehát a C0

2-nak az eltávozását okozza - Kicsapódást okozhat azonban adott helyen a hőmérséklet növekedése, ugyanis ilyenkor ugyanannyi Ca"' -ion oldatban tarthatóságához több egyensúlyi C0

2 -ra lenne szükség - Ugyancsak kicsapódást okozhat, ha a párolgás következtében az oldat túltelített lesz. 2. Vizsgálati helyszínek Vizsgálatainkat a Vászolyi-völgyben, az ÖrvényesiSédben, a Királykúti-völgyben, a Koloska-völgyben és a Judit-forrás patakjánál (Gerence-völgy, Kertes-kő) végeztük 1999 ill 2000-ben (1. ábra) A Vászolyi-völgy patakjában és az Örvényesi-Sédben csak megfigyeléseket végeztünk, míg a másik három völgy vízfolyásának medrében térképezést (a felvételezés szintezővel történt), a víz oldott anyagtartalmának meghatározását (mésztufagát anyagára valamint a mederaljzat üledékeire) ill vízhőmérséklet méréseket is végeztünk. A térképeken (2, 4. 6. ábrák), ill hosszmetszeteken (3, 5, ábrák) a mésztufagátak alábbi jellemzőit tüntettük fel: - a gát méretét (szélességét, külső-, vízfolyás irányába eső - és az ellentétes - belső oldal magasságát), - a gát alakját (felülnézetben), - a gát kifejlődési körülményeit (ha lehetséges volt megállapítottuk, hogy torlaton (kőtömb, fatörzs) fejlődött-e ki, vagy ennek hiányában alakult-e ki

7) ® r É) Vcszprcm /. ábra: A vizsgált vízfolyások a hegységben Jelmagyarázat: 1. Vászolyi-patak, 2. Király kúti-völgy patakja, 3. Roloska-patak, 4. Örvényesi-Séd, 5. Judit-forrás patakja 'Hl* IV|H V|l. 2. ábra: A Királykúti-völgy mésztufagátas mederszakaszának alaprajza Jelmagyarázat: 1. mederre merőleges, egyenes gát, 2. szabálytalan alaprajzú gát, 3. mészbevonatos kőtörmelék és kőtömb, 4. iszap, 5. mésziszap, 6. iszap kövekkel 3. Módszerek 3.1. A vízfolyások képződményei Alább jellemezzük a fentebb felsorolt völgyek vízfolyásainak kiválás formáit a megfigyelések valamint az elkészített térképek felhasználásával. 3.1.1. Vászolyi-patak A Vászolyi-patak medrében, a Kisdörgicse és Vászoly közötti út mellett, egy néhány méteres kiterjedésű, tagolt felszínű (kis gátak és medencék borítják) mésztufakúp képződött Innen - a több helyen szabályozott mederben a kicsapódás csökkent intenzitású (Az oldott anyagtartalom pótlódhat, miután a patakba az emiitett mésztufakúp alatt egy Pécsely faluból induló forráság csatlakozik be ) A meder kiválás formái az alábbiak - A meder torlatain és ezek mögött zöldes felületű (mohával borított) egységesen kifejlődött mésztufa bevo-