Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
3. szám - Szabados Csaba: A három Körös és Berettyó magyarországi szakaszának lebegve szállított üledékei és kapcsolatuk a vízgyűjtő terület kőzetösszletével
SZABADOS CS.: A három K ö r ö s és Berettyó üledékei 153 tartalmú mintát mutat. Főelem összetétele mennyiségileg szerényebb, mint a Körös folyóké (12 .táblázat). Megállapítható tehát, hogy a Berettyó lebegtetett hordalékában szereplő kvarc, gránát, muszkovit (biotit) és amfibol a Réz és a Meszes hegység kristályospala-csillámpala-amfibolit kőzeteiből származik. A staurolit, turmalin, zoizit és rutil a Meszes hegység csillámpaláiból került be. A kvarc, plagioklász, amfibol, piroxén és klorit egy része a Réz hegység dácitjából kerülhetett be a Berettyó lebegtetett hordalékaiba. A Hármas-Körös Vízgyűjtőjéhez tartozik a Fehér-Körös vízgyűjtője, a Fekete-Körös vízgyűjtője, a Sebes-Körös vízgyűjtője, a Berettyó vízgyűjtője és a Hortobágy-Berettyó belvízcsatornákkal átszőtt vízgyűjtője. Teljes vízrendszere 27537 km 2, hossza a forrástól 364 km. Magyarországi szakasza a Kettős-Körös és Sebes-Körös találkozásától számítva 91 km. Vízjárását leginkább a Fehér-, majd a Fekete- és legvégül a Sebes-Körös-Berettyó és a Tisza árhulláma] határozzák meg. 9. ábra. A Hármas-Körös lebegtetett hordalékának főelem összetétele. (AGK7217.) (Jelmagyarázat a 2. ábránál) A Hármas-Körös lebegtetett hordalékának mért átlagos szemcseátmérője 0,052-0,058 mm. Fontos tény, hogy a Hármas-Körös hordalékszállítása lényegében nincs kapcsolatban a vízállásokkal (10-11. táblázat). Ennek oka egyrészt az, hogy a folyó környékén a hordalékszállítást elsősorban a folyóba jutó hordalék mennyisége határozza meg és nem a folyó hordalék szállító képességében mutatkozó változások. A Hármas-Körös vízgyűjtő területének nagy részén mezőgazdasági termelés folyik. így télen a fagy és a hótakaró, tavaszszal a növényi takaró csökkenti a vízgyűjtő területen a hordalék képződést. Júniustól megindul a mezőgazdasági termények betakarítása, ami következtében a növényi takaró megszűnik és megindulhat a nagyobb mértékű hordalékképződés is. Másrészt a Tisza visszaduzzasztó hatása következtében a folyó lebegtetett hordalékaiba saját meder anyaga jelentősen keveredik, függően a vízhozam és a középsebességtől. így a Hármas-Kőrösnél a lebegtetett hordalék összefüggések igen bonyolultak, pontos meghatározásuk gyakorlatilag nem lehetséges. A gyomai mintánál a fő összetevő ásványok a Körösök és a Berettyó ásványi összetételét mutatják. A nehéz ásványok (kb.1-5 %) nagy részét amfibolok (kb. 18-30 %), ortopiroxének (kb. 9-13 %) és a monoklin piroxének alkotják. A gránátok megjelenése változó (kb.5-25 %) a mintákban. A fo összetételt a könnyű ásványok (kvarc, muszkovit), valamint az agyagásványos-kalcitos ásványtársaságok adják (5. táblázat) A Hármas-Körös röntgen-diffraktogramja némileg eltér a többi Körös diagramjától (9. ábra). Az ásványok fő csúcsai összemosódnak, nem egyértelműek. Főleg a kvarc (Q) csúcsok jelennek meg tisztán. Ennek oka, hogy az ásványszemek (főleg a fóldpátok) ezen a folyószakaszon már eléggé elmállottak, szétestek. A klorit, a muszkovit és az agyagásványok 15° alatt szintén dominánsan jelennek meg. Az etilén glikolla! kezelt mintán jól látszódik, hogy szinte mindegyik agyagásvány társaság megjelenik a mintában, a klorit mellett a montmorillonit-illit, valamint a kaolin. A gyomai minta lebegtetett hordalékának kémiai összetétele és ppm tartalma a Körös folyók és a Berettyó összetételét mutatja (12. táblázat). 10. táblázat A Hármas-Körös fő vízrajzi mérési adatai Dátum Középvízállás Vízhozam Szelvény középsebesség Lebegtetett hordalék Dátum Középvízállás Vízhozam Szelvény középsebesség -ho7am -töménység Dátum Hr cm Q m 3/s \'i m/s G f g/s g/m 3 99.08.27 334 42,9 0,13 1752 40,9 99.11 30 119 84,7 0,45 2158 25,5 89.02.14 -8 34,6 0,37 18227 527 11. táblázat A Hármas-Körös lebegtetett hordalékának jellemző adatai 10 1 vízmintában Gyománál Dátum Vízállás Hr cm Súly R Átlagos szemátmérő cm pH 1999.11.15. 262 0,027 0,058 7 2000.04.03.» 572 0,270 0,052 7 • AGK7217.minta 12. táblázat A Körösök és a Berettyó lebegtetett hordalékának (szárazanyag) főelem összetétele ppm-ben (ülepített 10p. alatti: 28kV, 5mA, B = 0.5, 80 s). Az encrgiadiszperzív röntgen-analizátorral mért adatok - összehasonlító etalon hiányában - csak mennyiségi különbségek bemutatására alkalmasak AGK Si K Ca Ti Mn Fe Cu I 7209 1483 1315 841 921 1012 12836 1873 75900 P-B 1084 726 233 522 166 8636 296 7210 1708 1196 612 876 742 10559 1954 73932 P-B 1256 740 194 505 6789 424 721! 1000 2687 1938 1911 1505 32847 1847 103893 P-B 569 1528 760 1056 336 23082 403 7212 1193 2124 1447 1383 1108 21379 1880 88603 P-B 689 1126 459 832 205 14512 293 7213 1096 1972 1259 1306 1109 20245 1820 86107 P-B 697 1136 385 679 168 14092 328 7214 779 1560 1070 1131 955 22008 3646 68325 P-B 390 828 357 665 252 15624 1584 7215 1286 1636 1109 1103 993 17169 1915 83173 P-B 834 1028 510 609 204 12034 309 7216 1841 813 446 400 696 7508 1865 69158 P-B 1416 423 204 224 88 4694 421 7217 1197 1669 1255 1090 1100 22675 1664 88743 P-B 861 871 457 425 288 15682 282 7218 1897 655 428 498 732 6885 1993 67352 P-B 1508 446 209 213 29 4249 397 Összefoglalás A Fehér-Körös lebegtetve szállított üledékeinek vizsgálataiból elmondható, hogy a folyó viszonylag egységes összetételű hordalékot szállít lebegtetve mind a tavaszi, mind a nyári mintáknál. A folyó legnagyobb mennyiségű lebegőanyag tartalmát a nyári árvíz idején produkálta (1999): 13763 g/s. Átszámolva egy év alatt (ekkora hozam mellett) 434 ezer tonna hordalékot szállít, ami messze elmarad például a
