Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Faludi Gábor–Kalocsa Béla: A fokok történetisége és funkciója – Adalékok egy vitához

Al.b'PI G - KALOCSA B : A fokok történetisége és l'unkcióia B. Ill * A fokokkal kapcsolatos vita - megítélésünk szerint azok kialakulása, etimológiai, terminológiai értelmezése, funkcionális szerepük és mai hasznosíthatóságuk kérdéskörében folyik Úgy véljük, hogy nagyobb vízfolyások egyes szakaszain valóságban vagy csak nyomaiban, esetleg az elődök hordozta, de átörökített emlékezetben található fok áradás-apadás alakította természeti képződmény is emberi létesítmény is, - volt, lehet - de mindig konkrét. Az emberi beavatkozás arányai módosulnak, kizárólagosságot egyiknek sem tulajdonítunk Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy a történelem során a fogalom tartalma és teqedelme, valamint maga a szóhasználat is változott, különböző dimenziót vonz, tág mennyiségi és minőségi sokszínűség jellemzi Ebben a polémiában is védenünk kellene a fogalmi apparátus egyértelmüségét-tisztaságát, azaz azonos tárgykörben azonos tartalmú fogalmakkal célszerű dolgoznunk Egyébként az etimológiai, terminológiai értelmezésbeni véleményeltérés, sőt félreértés önmagából adódhat és jelentős időt, energiat, figyelmet vesz el, ugyanakkor jórészt formai Óvakodunk attól is, hogy a valóságban többszínű, változékony fogalom tartalmát, lényegét egy statikus definícióba szorítsuk Itt ugyanis olyan specifikus kategóriáról van szó, amely az ember-természet együttélésének, állandóan változott-változó viszonyának, kapcsolatának a közvetítője és eszköze is. Konkrét körülmények közt alakult, alakuló és alakított ki Kétségtelen az, hogy ma már nincs, vagy csak elvétve van olyan nemzedék, amely a fokokkal kapcsolatos empirikus ismeretekkel rendelkezne A néprajz és a vízgazdálkodás a fok kifejezést azonos tartalmú szaknyelvű fogalomkent használja így adódhat az optikai csalódás, nyitott az utópisztikus illuzórikus emóció dinamizálta értelmezés lehetősége, amely a fokok egykori - konkrét folyószakasz konkrét viszonyai közti jelentősebb szerepének mai eltúlzó általánosításához vezethet Ennek megfelelője az a megközelítés, amely elégséges ismeret és bizonyító tényérv nélkül hipotézist vetít vissza azaz több száz éves gazdasági, technikai, társadalmi, természeti változásokat-változtatásokat figyelmen kívül hagyva - nosztalgiával vallja-mondja, hogy az egykori, a régi, a több száz évvel ezelőtti a jobb Megjegyezzük, hogy a vita tartalmi és módszertani lényegének tartjuk a különböző szakmai területek együttgondolkozó, egyenjogú kölcsönösségét és a gyakorlat bizonyító erejét Ez utóbbi pedig az árvíz elleni védekezésben nem más, mint folyamatos készenlét, szervezettség, magas, erős és állandóan karbantartott - sok tényező figyelembevételével optimális nyomvonalon épített - töltés. Egyes folyószakaszok és a konkrét térség adottságaihoz igazodóan a megelőzés és védekezés hasznos segítőeszközei lehetnek a tározók és a fokok ma is. A kézirat beérkezett: 2002. január 31. FALUDI GABOR dr., a Bajai Vízgazdálkodási Főiskola ny. docense, történész Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen szerzett diplomájához a Szegedi József Attila Tudomány Egyetemen nyerte el bölcsész dokton oklevelét 1969-ben A társadalomtudomány körében végzett kutatásokat legújabb kori magyar történelem, vízgazdálkodás-történet, etika, szociológia, környezetvédelem tárgykörű dolgozatai folyóiratokban, időszakos kiadványokban, önálló és gyűjteményes tanulmány-kötetekben jelentek meg. Több bajai érdekeltségű monográfia szerzője, szerkesztője, lektora Előadásokat tartott különböző konferenciákon, szakmai tanácskozásokon, a Magyar Hidrológiai Társaság rendezvényein KALOCSA BÉLA mérnök, omitológus az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóságon (Baja). A Duna gemenci szakaszának folyamszabályozási szakmérnöke, a Gemenci Tájvédelmi Körzet élővilága gyakorlati és elméleti kutatását irányító hidroökológus-omitológusa Historicalness and function of floodplain channels supplementary to a discussion Faludi, G. - Kalocsa, B Abstract: To our minds, the expression „fok" is used in the same meaning by water management and folklore. A „fok" can be the result of both natural processes of flood rising-decreasing and human activity. The inlet („fok") is the interpreter and the tool of the interconnection between man and water on a particular reach of the floodplain, still being temporary and nonpermanent. It helps, or could help to avoid floodings and to supply the adjoining bigger areas with water We think the conceptual and methodical highlights of the debate are interdisciplinary but equivalently-thinking correspondence between different fields of expertise and the evidence of practice. Keywords: inlet, floodplain management, Danube, Gemenc