Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Bezdán Mária: Árhullámok befejeződése a Közép- és Alsó-Tiszán

124 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 2. SZ. 1. táblázat Alulról felfelé, „fordított" irányban haladó tetőzések száma a Tisza fontosabb vízmércéi szelvényeiben (1901-2000) Vízmérce fkm Körös Maros Duna Összes fordított Fordított, 1 halmozott I Vízmérce árhullámának hatása ala| vissza­íján tetőzés Tiszafüred 2 2 1 5 5 Szolnok 333,4 159 26 15 200 205 Tiszaug 266,9 273 66 7 346 551 Csongrád 245,6 124 19 143 694 Mindszent 217,4 237 125 362 1056 Szeged 173,5 141 141 1197 I összesen 434 455 308 1197 1197 i Az 1. táblázat adatait a 2.ábra grafikusan szemlélteti. Tiszai árhullámok befejeződésének szelvényei •o 150 jt £ i 100 H 50 Tbza&red Szolnok Tiszxug Caoagrid Mindszent Szeged VtaaérKihaáiok Tiszai árhullámok befejeződésének szelvényei Titoßned Szolnok Ttizmg Caongiád Mindszent Szeged VbaártUMáuk A Duna visszahatásának tulajdonítható tetőzések szá­ma hasonlóan csökken a Tisza torkolatától való távolság növekedtével, de a Duna hatásaitól tisztán el nem választ­ható Maros és Körös szuperpozíciók miatt az egyszerű exponenciális összefüggésnél összetettebb a kapcsolat. U­gyanígy, a "fordított" árhullámok összes előfordulási szá­mának kiegyenlítetlen megoszlását a különböző vízmér­cék között hasonló szuperpozíciók lehetősége befolyásol­hatja. Az 1 táblázat és 2. ábra adatait lényegesnek és jelleg­zetesnek mondhatjuk. Hasonló összeállítást eddig még nem volt módja a szakirodalomnak közölni A Tisza árhullámai befejeződése titeli torkolata felett Ha egy árhullámban a vízállások tetőzése felfelé is ha­ladhat, s főként, ha ezt a Duna vízállásainak duzzasztó­süllyesztő hatása idézi elő, a legkésőbbi tetőzésnek nem a Tisza torkolatában, hanem ennél feljebb, a folyó megha­tározható szelvényében kell bekövetkeznie. Ennek a szel­vénynek a helye az éppen kialakult hidrológiai feltételek­től függhet, tehát a különböző árhullámok alkalmával el­térő. A tényadatok statisztikai elemzésével kellett és lehe­tett megállapítani, hogy az 1901-2000 évek közötti idő­szakban a torkolaton kívüli mely szelvényekben hány al­kalommal fejeződött be a Tiszán vonuló árhullám (2. táblázat) 2. táblázat A torkolat felett befejeződött árhullámok száma Vízállás Tisza Szol­Tisza­Cson Mind­Sze­1 O.határ Összes cm fared nok UK grád szent ged alatt 0-900 5 122 80 48 51 107 413 1014 1427 <600 1 31 35 16 22 4 109 65 174 2. ábra. A Tisza fordított irányban haladva tetőző árhullá­mainak tulajdonságai A "fordított" módon tetőző árhullámok száma az okozó folyótól mért távolságuk függvényében csökken. Ez a hidro­lógiai statisztikai bizonyíték a legtisztábban a Maros által o­kozott visszahatások csökkenő számán tanulmányozható. A Mindszent szelvényében regisztrált "fordított" irányú tető­zések száma az innen 28 km-re lévő Csongrádon csaknem a felére (pontosan 52 %-ára) csökken. További 20 km után 77­szaugon közelítőleg ismét feleződés (53 %) következik be, 65 km után, Szolnokon már ennek csak 40 %-a marad. Az ezt követő 97 km-en, Tiszafüredig a Maros visszahatása el­enyészik. Közelítőleg exponenciális jellegű a "fordított" irá­nyban bekövetkezett árhullám-tetőzések számának csökke­nése a folyókilométer távolság növekedtével. A Körös ese­tében sem mondanak ennek ellent a táblázatban szereplő a­datok, bár itt kevesebb értékelhető vízmérce volt. A 2. táblázat első sora alapján megállapítható, hogy az 1427 összesen előfordult árhullám közül 413 (28,9 %) ért véget a Tisza magyarországi folyószakaszai valamelyikén, és 1427 (71,1 %) jutott el az országhatáron túl. Az országhatár fölött befejeződő árhullámok legtöbbje Szolnoknál és Sze­gednél végződött, de ha az egymáshoz közeli Tiszaug és Csongrád szelvényét egybe számítjuk, Szolnok, az egybe számított két szelvény és Szeged adatai között nincs túlságo­san sok különbség. Célszerű volt viszont a 2. táblázat utolsó sorában külön szerepeltetni azokat az árhullámokat, amelyek Szegeden 600 cm-nél magasabb vízállást értek el, vagyis amelyek elhagy­ták a Tisza anyamedrét. Ezek viselkedése és megoszlása lé­nyegesen eltér az árhullámok tömegétől. A 174 összesen előfordult, anyamedret elhagyó árhullám közül 109 (62,8 %) ért véget a Tisza országhatár fölötti folyószakaszok valame­lyikén, és csak 65 (37,2 %) jutott el az országhatár alá. Ez utóbbi megállapításnak a fontosságát külön kiemeli, hogy ez vonatkozik az árvízvédelmi készültségi szintekre. Ezeknek többségében - közelítően a kétharmadában - fordult elő az árhullám torkolattól erősen eltérő befejeződése. A legna­gyobb befej eződési gyakoriság Tiszaug és Szolnok szelvé­nyétjellemezte. A Tisza árhullámainak hidrológiai függetlensége A Tisza árhullámainak titeli torkolattól eltérő szelvé­nyekben történő befejeződése a folyó hidrológiai függet­lenségének megszűnését, vagy korlátozódását jelenti. Az árvízi előrejelzések pontossága annak ismeretétől

Next

/
Thumbnails
Contents