Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Bezdán Mária: Árhullámok befejeződése a Közép- és Alsó-Tiszán

124 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 2. SZ. 1. táblázat Alulról felfelé, „fordított" irányban haladó tetőzések száma a Tisza fontosabb vízmércéi szelvényeiben (1901-2000) Vízmérce fkm Körös Maros Duna Összes fordított Fordított, 1 halmozott I Vízmérce árhullámának hatása ala| visszaíján tetőzés Tiszafüred 2 2 1 5 5 Szolnok 333,4 159 26 15 200 205 Tiszaug 266,9 273 66 7 346 551 Csongrád 245,6 124 19 143 694 Mindszent 217,4 237 125 362 1056 Szeged 173,5 141 141 1197 I összesen 434 455 308 1197 1197 i Az 1. táblázat adatait a 2.ábra grafikusan szemlélteti. Tiszai árhullámok befejeződésének szelvényei •o 150 jt £ i 100 H 50 Tbza&red Szolnok Tiszxug Caoagrid Mindszent Szeged VtaaérKihaáiok Tiszai árhullámok befejeződésének szelvényei Titoßned Szolnok Ttizmg Caongiád Mindszent Szeged VbaártUMáuk A Duna visszahatásának tulajdonítható tetőzések száma hasonlóan csökken a Tisza torkolatától való távolság növekedtével, de a Duna hatásaitól tisztán el nem választható Maros és Körös szuperpozíciók miatt az egyszerű exponenciális összefüggésnél összetettebb a kapcsolat. Ugyanígy, a "fordított" árhullámok összes előfordulási számának kiegyenlítetlen megoszlását a különböző vízmércék között hasonló szuperpozíciók lehetősége befolyásolhatja. Az 1 táblázat és 2. ábra adatait lényegesnek és jellegzetesnek mondhatjuk. Hasonló összeállítást eddig még nem volt módja a szakirodalomnak közölni A Tisza árhullámai befejeződése titeli torkolata felett Ha egy árhullámban a vízállások tetőzése felfelé is haladhat, s főként, ha ezt a Duna vízállásainak duzzasztósüllyesztő hatása idézi elő, a legkésőbbi tetőzésnek nem a Tisza torkolatában, hanem ennél feljebb, a folyó meghatározható szelvényében kell bekövetkeznie. Ennek a szelvénynek a helye az éppen kialakult hidrológiai feltételektől függhet, tehát a különböző árhullámok alkalmával eltérő. A tényadatok statisztikai elemzésével kellett és lehetett megállapítani, hogy az 1901-2000 évek közötti időszakban a torkolaton kívüli mely szelvényekben hány alkalommal fejeződött be a Tiszán vonuló árhullám (2. táblázat) 2. táblázat A torkolat felett befejeződött árhullámok száma Vízállás Tisza SzolTiszaCson MindSze1 O.határ Összes cm fared nok UK grád szent ged alatt 0-900 5 122 80 48 51 107 413 1014 1427 <600 1 31 35 16 22 4 109 65 174 2. ábra. A Tisza fordított irányban haladva tetőző árhullámainak tulajdonságai A "fordított" módon tetőző árhullámok száma az okozó folyótól mért távolságuk függvényében csökken. Ez a hidrológiai statisztikai bizonyíték a legtisztábban a Maros által okozott visszahatások csökkenő számán tanulmányozható. A Mindszent szelvényében regisztrált "fordított" irányú tetőzések száma az innen 28 km-re lévő Csongrádon csaknem a felére (pontosan 52 %-ára) csökken. További 20 km után 77szaugon közelítőleg ismét feleződés (53 %) következik be, 65 km után, Szolnokon már ennek csak 40 %-a marad. Az ezt követő 97 km-en, Tiszafüredig a Maros visszahatása elenyészik. Közelítőleg exponenciális jellegű a "fordított" irányban bekövetkezett árhullám-tetőzések számának csökkenése a folyókilométer távolság növekedtével. A Körös esetében sem mondanak ennek ellent a táblázatban szereplő adatok, bár itt kevesebb értékelhető vízmérce volt. A 2. táblázat első sora alapján megállapítható, hogy az 1427 összesen előfordult árhullám közül 413 (28,9 %) ért véget a Tisza magyarországi folyószakaszai valamelyikén, és 1427 (71,1 %) jutott el az országhatáron túl. Az országhatár fölött befejeződő árhullámok legtöbbje Szolnoknál és Szegednél végződött, de ha az egymáshoz közeli Tiszaug és Csongrád szelvényét egybe számítjuk, Szolnok, az egybe számított két szelvény és Szeged adatai között nincs túlságosan sok különbség. Célszerű volt viszont a 2. táblázat utolsó sorában külön szerepeltetni azokat az árhullámokat, amelyek Szegeden 600 cm-nél magasabb vízállást értek el, vagyis amelyek elhagyták a Tisza anyamedrét. Ezek viselkedése és megoszlása lényegesen eltér az árhullámok tömegétől. A 174 összesen előfordult, anyamedret elhagyó árhullám közül 109 (62,8 %) ért véget a Tisza országhatár fölötti folyószakaszok valamelyikén, és csak 65 (37,2 %) jutott el az országhatár alá. Ez utóbbi megállapításnak a fontosságát külön kiemeli, hogy ez vonatkozik az árvízvédelmi készültségi szintekre. Ezeknek többségében - közelítően a kétharmadában - fordult elő az árhullám torkolattól erősen eltérő befejeződése. A legnagyobb befej eződési gyakoriság Tiszaug és Szolnok szelvényétjellemezte. A Tisza árhullámainak hidrológiai függetlensége A Tisza árhullámainak titeli torkolattól eltérő szelvényekben történő befejeződése a folyó hidrológiai függetlenségének megszűnését, vagy korlátozódását jelenti. Az árvízi előrejelzések pontossága annak ismeretétől