Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
2. szám - Zsemle Ferenc–Mádlné Szőnyi Judit–Angelus Béla: Felszíni hidraulikai rezsimjelleg térképezése az izsáki Kolon-tó környezetében
ZSEMLE F. - MÁDLNÉ SZÖNYI J. - ANGELUS P.: Fclszini hidraulikai rczsimjellcg 117 kiemelkedés figyelhető meg. A mélyebb térszínnel jellemezhető nyugati részeken a talaj vízdomborzatban depressziók alakultak ki 94, 95 mBf-es talajvízszint-magasságokkal. 0 1 2 3 4 5 km 1999. öszi tfapot . kaü 11. ábra: Talajvíz/domborzat-térkép A relatív kiemelkedések utánpótlódásra, a depressziók megcsapolódásra utalnak. A talajvízdomborzat alapján a kutatási terület északkeleti részén és a Bikatorok térségében - a 104 a 105, illetve a 97 mBf-es izohipszával határolt talajvízszint-kiemelkedés - utánpótlódást indikál. Megcsapolódás a Kolon-tó alatt és attól délre mutatható ki egyértelműen, Soltszentimrétől északra és délre a 95-94 mBf-es depresszióban feltételezhető. A Kolon-tótól nyugatra a differenciáltabb kép több kisebb helyi áramlási rendszer létezését jelzi. Összegzés - Felszíni hidraulikai rezsimtérkép Az egyes jelenségtípusokra vonatkozó feldolgozási eredményekből levezetett felszíni hidraulikai rezsim jellegét a 12. ábra mutatja, amelyen a beáramlást, az átáramlást, illetve a bizonytalan hidraulikai helyzetű területet és a kiáramlást különítettük el. A levezetésnél csak az egyértelműen rezsimérzékeny mutatókat vettük figyelembe. A Kolon-tó maga és a tőle keletre, délkeletre és délre elterülő nedves térségben észlelt jelenségek egyöntetűen felszín alatti víz kiáramlását jelezik. Az uralkodó talajtípus övezetes elrendeződésben - a növénytani jelleghez hasonlóan a mocsártól távolodva láp-, illetve réti talaj. A vízkedvelő és a réti növénytársulások, az indikátor növények, valamint a topográfiát jól követő kelet-nyugati, illetve északkelet-délnyugati és dél-északi iránnyal jellemezhető talajvízszint-lejtés is megcsapolódásra utal. Mindezt a területre jellemző nedvességviszonyok is megerősítik. Izsáktól keletre elsősorban a talajtani és a növénytani jelenségek, illetve a talaj nedvességtartalma alapján mutatható ki megcsapolódás. A Soltszentimrétől északra található területfolt az összes jelenségcsoport figyelembevételével kiáramlásként értelmezhető. A vizsgálat alá vont térség délnyugati részén és Páhitól északra, északkeletre szintén kisebb megcsapolódási területetek különíthetők el. - 0 1 2 3 4 5 km ^^ 4 kiáramlás |f|| beáramlás étáramlás vagy bizony- I | ni-v-c adat talan rezsimu ferület | | n,ncs 803 1 12. ábra: Felszíni hidraulikai rezsimtérkép Amint már a topográfiai térkép (7. ábra) értelmezésekor tárgyaltuk, a Kolon-tó nyugati partján jelentkező Bikatorok homokbuckái utánpótlódási területet képeznek. Tápterületül szolgálnak a mocsár irányába tartó lokális áramlási rendszereknek, amelyre a talaj vízdomborzat lefütása a szárazságtűrő növényzet megjelenésével együtt utal. A tanulmányterület eddig nem említett részei valószínűleg átáramlási jelleget képviselnek, illetve egyes pixelek hidrogeológiai térképezéssel egyértelműen nem bizonyítható tápterületet képeznek. Emberi tevékenységek nyomai A térképezés keretében felmértük a tényleges és potenciális szennyező forrásokat (13. ábra). A védelem alatt álló területen viszonylag kevés, azon kívül viszont sok szennyező forrás található. A veszélyességük megítélésekor elsődleges szempontként vettük figyelembe a Kolon-tóra gyakorolt veszélyeztető hatásukat. Elsősorban az Izsáktól északkeletre kialakított szennyvízderítö és mezőgazdasági létesítmények, a Nemzeti Park közvetlen keleti szomszédságában elhelyezkedő állami gazdaságok, illetve Izsák és az attól keletre épített tanyavidék a legveszélyesebb szennyező forrás Ezek utánpótlódási, illetve átáramlási területen helyezkednek el és a jellemző kelet-nyugati, északkelet-délnyugati irányú lokális felszín alatti vízáramlással a talajvízbe került szennyező anyagok viszonylag rövid idő alatt bejuthatnak a Kolon-tóba. Ellentmondást tapasztaltunk az egyes jelenségek értelmezése között a Soltszentimrétől délre fekvő térségben. A topográfiai térkép (7. ábra), és a talaj vízdomborzat-térkép (11. ábra) szerint depresszió található a területen, a talajvízszint viszonylag közel helyezkedik el a felszínhez, ugyanakkor a növényborítottság-térkép alapján ott szőlőt termesztenek. Véleményünk szerint inkább megcsapolódási régióként értelmezhető, amit a tőle nyugatra lévő területek topográfiai és talajvíz-domborzati adatai is alátámasztanák.
