Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Mádlné Szőnyi Judit: Új hidrogeológiai kutatási eredmények az ELTE TTK Alkalmazott- és Környezetföldtani Tanszékén

106 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002 . 82. ÉVF. 2. SZ. víz-utánpótlódás kérdését az egész Kárpát-medencére vo­natkozólag az érdekelt szomszéd államok bevonásával megoldjuk." (Vitális S.: Hozzászólás dr. Lászlód) Woldemár: „A Nemzetközi Hidrológiai Decennium magjar munkaierve" című előadásához. Hidrológiai Közlöny, 1965. 45/11. 499-450.) A medencehidraulikát egy speciális megközelítéssel a vízkészletszámítás új módszerének tekinthetjük. Vitális Sán­dor szellemi öröksége alapján nyilvánvaló volt számunkra a feladat: ezt kell alkalmazni elsődlegesen a rendelkezésre álló páratlan adattömegen, a teljes medencében vagy részmeden­cékben gondolkodva. A kutatásokhoz forrást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a korábbi Közlekedési- Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium biztosított Hazai partnerek közül az Alsó-Tisza vidéki és az Alsó-Dunavölgyi Víz­ügyi lgazgatóságo[ kell kiemelni A kutatások Tóth professzor és a Szerző vezetése alatt zajlottak Valamennyi részprojekt használta - dr. Kovács Jó­zsef jóvoltából - a geomatematika eszközeit. A projektekről készített táblázatos összefoglalókban (1-2-3. táblázat) a köz­reműködők között csak a munkában dolgozó diákok nevei szerepelnek. Az egyes témákban készült kutatási jelentések, szakdolgozatok hivatkozásai az irodalomjegyzékben megta­lálhatók A kutatások első célkitűzése az volt, hogy regionális ké­pet alkossunk a Duna-Tisza köze gravitációs vízáramlási rendszereiről (1. táblázat) A VITUKI-tól beszerzett VIFIR adatbázis adatainak átdolgozása, az adatbázis rendszerezése és szűrése után a vízkutak által harántolt mélységig feldol­goztuk az azokban mért nyugalmi vízszinteket és nyomásér­tékeket. Különféle mélységközökre a nyugalmi vízszinteket ábrázoló potenciometrikus kontúr-térképeket és mélység­nyomásemelkedés profilokat szerkesztettünk. Feldolgozása­inkat 1:200.000 méretarányban végeztük A potenciometri­kus térképekből megállapítottuk az áramlások vízszintes komponensét. A mélység-nyomásemelkedés profilokból az áramlások vertikális irányára tudtunk következtetni. Megál­lapítottuk, hogy a térképekkel feldolgozott mélységig (-120 mBf) a potenciometrikus kontúrok biztosan követik a felszíni domborzatot, ami a gravitációs hajtóerőre utal. 1. táblázat. A medencehidraulikai kutatások áttekintése I. Célok Módszerek Eredmények Közreműködők /Hivatkozások 1. Regionális áramkép alkotása a Duna-Ti­sza közére a gravitációs rendszerekre vo­natkozóan A vízkutak által harántolt mélységig a ku­takban mért nyugalmi vízszintek nyomá­sok feldolgozása (M = 1:200 000) - Különféle mélységközökre készült poten­ciometrikus kontúrtérképeken, - mélység-nyomásemelkedés profilokon 1. A potenciometrikus térképek alapján az áramlás vízszintes komponensének megál­lapítása 2. A mélység-nyomásemelkedés szelvé­nyekből az áramlás függőleges komponen­sének levezetése. Angelus Béla, Ardav Attila IM 2. Ki- és beáramlási területeken mélyült megfigyelö-kutak idősoraiban tapasztalha­tó diagnosztikai értékű különbségek kimu­tatása A megfigyelő kutak környezetében - A hidraulikai rezsimjelleg becslése a kör­nyezeti jelenségek alapján - A környező kutak hidraulikai adatainak feldolgozásával a vízmozgás függőleges komponense irányának meghatározása. Az idősorokban megfigyelhető éves és több éves szabályszerűségek értékelése 1. A kiáramlási rezsimjellegű területeken az éves vízszintmgado/ások relatíve na­gyok, ugyanakkor több-éves tekintetben a kutak vízjárása kiegyenlített. 2. A beáramlási rezsimjellegű kutak viqá­rása éves viszonylatban kisebb amplitúdó­jú, ugyanakkor a többéves csapadéktren­dekre érzékenyen reagálnak Adám László, C'sánvi Viktor [2,31 Másik - az egész régiót érintő - munkánkban a ki- és be­áramlási hidraulikai rezsimjellegű területeken mélyült talaj­vízszint megfigyelő kutak idősorait vizsgáltuk. Diagnosztikai értékű különbségeket kerestünk éves és többéves vízjárásuk­bán Irodalmi tapasztalatok alapján tudtuk, hogy a beáramlá­si területeken a talajvízszint tartósan mélyebben, míg kiá­ramlási területeken - száraz időszakokban is - a felszín kö­zelében helyezkedik el A vizsgált kutak környezetében a hidraulikai rezsimjelleg ellenőrzését és az idősorok elemzé­sét közvetően lényeges új megállapításokra jutottunk Az é­ves talajvízszint-ingadozások a kiáramlási rezsimjellegű te­rületen található kutakban kifejezettek, a beáramlási terüle­tek kútjaiban elenyészőek és felfüződnek a többéves tren­dekre. Sokéves talajvízszint-ingadozás (10-11 éves ciklus) a beáramlási területen fekvő kutakban figyelhető meg. A kiá­ramlási rezsimjellegű területek vízszintjei egy sokéves átlag­vízszint körül oszcillálnak minimális amplitúdókkal. A Du­na-Tisza közi vízszintsüllyedés hatása ezek idősorában egy­általában nem jelentkezik. A hidraulikailag érdekes helyzetű izsáki Kolon-tó tágabb környezetében (2. táblázat) módszertani kutatásokba kezd­tünk. A fokozatos fókuszálás elvét alkalmaztuk, azaz a mé­retarány növelésével párhuzamosan egyre kisebb régiók á­ramlási rendszereit elemeztük. Első lépésben a tágabb kör­nyezet áramlási képéből indultunk ki. Tóth professzor - a medence mélyebb részeit is érintő - kutatásaiból (Tóth, Al­mási, 2000 in press) megtudtuk, hogy térségünk alatt a gra­vitációs rendszerek alsó határa -1500 - -2000 mBf szmtköz­ben húzódik Kivéve a DK-i részt, ahol ennél sekélyebben, ­800 - -1000) mBf szint alatt már a tektonikai kompresszió fejti ki hatását. A mi vizsgálataink továbbra is csak a gravitációs rendsze­rekre terjedtek ki. Megállapítottuk, hogy a Kolon-tavi áram­képre a Duna-Tisza köze hátsági vízválasztótól Ny-ra kiala­kuló gravitációs rendszerei lehetnek hatással. Ezért a fő haj­tóerővel párhuzamosan felvett Jakabszállás és Alsószentiván közötti szelvény mentén két dimenzióban modelleztük az á­ramképet. A modellezéshez rétegparaméterekre is szüksé­günk volt, így a vízrétegtani tagolást végeztünk. A szelvény egészére első lépésben egy durva beosztást készítettünk A kategonzálást úgy dolgoztuk ki, hogy az kiterjedjen a Duna­Tisza közén előforduló valamennyi formációra. Ezáltal álta­lánosságban használható legyen. A kétdimenziós modellezés eredményeképpen egy előzetes képet alkottunk a Kolon-tó környezetének áramképéről. Elkülönítettünk egy magasabb­rendű áramlási rendszert, amely a vizsgált terület alatt átha­lad és a Duna-völgyi főcsatorna környezetében lép felszínre. Táp- és megcsapolódási területe közötti távolság kb 50 km Egy újabb munkafázisban a Kolon-tó vízgyűjtőjére vala­mennyi (638) archív kútadatot összegyűjtöttük, és feldolgoz­tuk a medence szeleteire szerkesztett potenciometrikus kon­túrtérképeken, potenciál különbség térképeken és nyugalmi vízszint-mélység profilokon. A korábbiakhoz hasonlóan e­zekből a fluxus vertikális és horizontális komponenseire tud­tunk következtetni. Itt is igazolódott a felszíni domborzat ha­tásának markáns jelentkezése az áramképen

Next

/
Thumbnails
Contents