Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
2. szám - Bardóczy Lajos–Bardóczyné Székely Emőke: Szemelvények a hidraulikai hosszúság elméletéből
102 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 2. SZ. 7 8 910 8 9 10 1 5 6 7 6 9 10' 3. a. ábra A gát-élen áthaladó maximálisan elfogadható vízhozam meghatározása "katasztrófa helyzet" esetén. A gát hiszterézise Lapray professzor erre vonatkozóan mind elméleti, mind kísérleti úton vizsgálatokat végzett, ezek eredménye az alábbiakban foglalhatóak össze: A maximálisan elfogadható vízhozam úgy definiálható, hogy annak az utófenék végén a 3. Jelű keresztmetszetben nem szabad alámosásokat okoznia, vagyis ez akkor áll elő, ha h 3 > k, és H > l,5k. A továbbiakban eltekintve a levezetések ismertetésétől, csak a főbb összefüggések eredményeit ismertetjük: H 3 = 1,5 k és H 3 + = 1,5; Hí = Hi+k (definíció szerint) H! = a"+ 1,5k + AH+ k (16) (17) (18) H3 + = H1 + AH+k = a' - a" H 3 + k = H 1 +k-a" H3 ~ HI + \ k (19) Ezekből újabb <{> méret-paramétert lehetett levezetni: a" 0 = 1000a ami a maximálisan megengedhető vízhozam érték meghatározását teszi lehetővé. A bemutatott kettős logaritmikus léptékben ábrázolt tényezők mellett most már felrajzolható volt ez a paraméter is. Ennek segítségével a h t + metszéspontjából meghúzható metszésekkel meghatározható a többi méret-paraméter is, vagyis a H+, h f +; h r (, L+; és AH,. Ez utóbbi segítségével előállítható a Q max - k^/kg vízhozam IS. Amennyiben a vízhozam ezt az értéket meghaladja katasztrófa helyzet áll elő és ennek következménye az, hogy AH = 0 -> AH = 0. Ebből adódik, hogy ekkor il k A tapasztalat azt mutatja, hogy a vízhozam kis növekedésével a vízugrás lassan közeledik a vízláda végéhez, majd azt elérve az egész alvízi oldal az annak teljes hoszszában rohanóvá fejlődik, és az így kialakuló vízsebesség az addig észlelt maximális árvízi sebességet többszörösen meghaladja, tehát „katasztrófa helyzet" áll elő. így az alvízi oldalon a rohanó vízmozgás stabilizálódik, majd a vízhozam csökkenésével addig tart, ameddig a H 3 + > 3/2 érték egyenlőtlenséggé nem változik. Az eredeti helyzet tehát csak akkor áll elő, ha qmin«^™^ vagyis az alaphelyzet csak késleltetve tud előállni. Ezt a jelenséget Lapray professzor a "vízlépcső hiszterézisének" nevezte el. 2. példa Az ábra szerinti vízlépcső az alábbi méret adatokkal rendelkezik, a' = 10,8 m; a" = 2,1 m és e = 6,82 mm.
