Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Császár József: Még egyszer a Dunáról

CSÁSZÁR J.: Meg egys/cr a Dunáról 91 ben növekedtek. E komponensnél a mezőgazdaságban használt nitrogén műtrágyák bemosódása a meghatározó, míg a kisebb vízhozam tartományok azt mutatják, hogy a nitrogén mentesítés programja a kommunális szennyvizeknél sem volt sikeres. A kommunális szennyvizek bevezetésével kapcsolatos ammónia-ammómum-ion koncentrációk a hetvenes évek közepétől csökkentek. Az utolsó periódus nagymérvű csökkenéséhez a vizsgálati metodikában bekövetkezett változás is hozzájárult. Az ortofoszfát terhelés a hetvenes évek elejéig növekedett, ezután stagnált. A települési szennyvizeknél alkalmazott III. fokozatú tisztítás sikerességét bizonyítja az 1988-9l-es periódusnál észlelhető, 50%-ra becsülhető csökkenés. Az összes oldott anyag az előre jeleztek szennt viselkedik, az utolsó periódusban való növekedés analitikai módszer változás következménye. (Ezt a vezetőképességre vonatkozó vizsgálatok igazolják.) A két kényes komponensre - nitrát és ortofoszíát - az elemzéseket a győrzámolyi szelvénynél is elvégeztük 1994-98as, öt éves periódusra, s az eredményeket a következő táblázatban foglaltuk össze: Vízhozam iMrtommnrok Nif, Vízhozam iMrtommnrok ff*»' t/nap t/nmp Q< 1000 9,9 812 190 16 1000 < Q £ 1499 9,7 1037 258 28 1500 < Q S 1999 9,8 1400 138 21 2000 < Q S 2499 9,7 1858 178 34 2500 <Q< 2999 10,4 2428 110 25 Q £ 3000 18,6 2920 153 60 Az utolsó öt év eredményei alapján úgy tűnik, hogy a nitrát szennyezés növekedése leállt. Ha meggondoljuk, hogy az egészségügy által az ivóvízre megállapított határérték 40 g/m

3, akkor még jó időben. E komponensben jelentős javulás csak akkor várható, ha a mezőgazdaság műtrágya használatát nagymértékben korlátozzák! A változós az ortofosifál-foszforban 1968-70 = 100%) 1968-70 19,0 tAiap 100 % 1971-75 26,9 tAiap 142 % 1976-80 27,3 t/nap 144% 1981-85 26,5 tAiap 139% 1986-90 22,2 tAiap 117% 1994-98 9,3 tAiap 49% Ha sikerülne e komponensnél további eredményeket elérni, az eutrofizációt a rajkai szelvénynél, illetve a magyar felső Duna-szakaszon talán a mezotrof szinten lehetne maximálni. A Duna hazai szakaszán a felső határszelvénynél bekövetkezett pozitív változások végig követhetők Annak ellenére azonban, hogy az ipari termelés megroppanása miatt a magyar és a szlovák terhelések 40-60 %-kal lecsökkentek, a szennyező anyag koncentráció csökkenések a hazai szakaszon nem folytatódtak Ebben szerepe van a csatomázás növelésétől elmaradt szennyvíztisztítás, s főleg a III. fokozat hiányának. Az eutrofizációs csúcsok a bajai szelvénynél 200 mg/m

3 alá csökkentek, s a legnagyobb klorofill-a koncentrációknál mért ortofoszfät koncentrációk az algásodás fokozódását már gátolják, de a folyamat minden káros következményével egyetemben intenzív maradt. A Duna négy szelvényénél - Rajka, Budapest fölött, Budapest alatt. Baja - mért koncentrációk éves állagainak idősorait tájékoztatásul ábrákon foglaltuk össze CSÁSZÁR JÓZSKF Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ny. főtanácsosa. Évtizedekre tajedö vizsgálatai során rendszeresen tanulmányozza felszíni vizeink minősegének alakulását, terheléseik változását. On the Danube - again Császár, J. Abstract: Over the recent years the quality of Danube water has undergone major important changes. The advances made in the upstream countries in the field of water pollution control prompt us to identify the areas, where further efforts are ncccssaiy to effectively realise the water quality interests of surface waters and water uses in Hungary. While thanks largely to the abandonment of coal distillation industrial pollution has diminished slowly, the impacts of large-scale sewer network expansion, but inadequate wastewater treatment in the upstream countries became increasingly felt The pollutant loads peaked around the mid-seventies. A slow, owing to flow regime fluctuations sometimes hardly perceptible, yet continuous improvement improvement in quality ensued. The positive changes were registered ever since in the upstream entrance cross section. I lowever, regardless of the fact that in the wake of declining industrial production in 1 lungary and Slovakia alike discharges diminished by 40-60%, the reduction of pollutant loads farther downstream along the 1 lunganan section was no» registered. This is attributed to the slower growth rate of wastewater treatment in comparison with the expansion of the sewer network, in particular to the absence of tertiary treatment Keywords: water quality, wastewater treatment, Danube