Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
1. szám - Dobó Krisztina: A szentesi artézi kutak víztermelésének változása és a kutak vízszín alakulásának kapcsolata
60 I HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. I. SZ. 447 m mélységű kútra települt vízmű készült el Az 1963. és 1968. évi bővítéskor 1300 m'/nap kapacitású mű valósult meg, amelyről a szivattyúk közvetlenül a hálózatra termelhettek 1969-70 körül kezdődhetett el a korszerű központi vízbeszerző létesítmények kialakítása, először a városban, majd a Berekháton (/. ábra). Ez utóbbi ekkor még csak négy kútból termelt Azóta fokozatos fejlesztéssel és átalakítással egyes kutakat megszüntettek, míg máshol újabb kutakat fúrtak 3. A város jelenlegi vízellátása A város területén található kutak kútcsoportokba települtek. Egy-egy kútcso portban 3-5 kút van, amelyek mindegyike más rétegközben van beszűrózve. Szentesen ma a 190-510 m közötti rétegekből termelik a vizet. A kutakat eddig szennyeződés nem érte. A legrégebbi termelt kút 1956-ban, a legfiatalabb 1992-ben készült. A nagyobb mennyiségű termelés kezdete óta eltelt időszakot két szakaszra lehet bontani Az első szakaszban az 1970-es évek végéig gravitációs termelés volt a jellemző Az 1980-as évektől azonban a kitermelt víz mennyisége már elérte a 3 millió m '-t (2. ábra) Ekkor a lakossági és ipan igények kielégítése és ezzel együtt a minél nagyobb mennyiségű víz nyerése volt a cél. A termeléssel azonban az utánpótlás nem tudott lépést tartani és a vízszint csökkenése a vizsgált 20 év alatt nagy mértékűvé vált. A merülő-szivattyúk beépítésével tudták csak a termelést fokozni E szivattyúkat a régebbi kutaknál műszaki kiképzésük miatt nem lehetett alkalmazni A kutak ebben az időben egymástól jól elkülöníthető vízszinteket csapoltak meg Az 1980-as évek közepén a város területén a hálózatra öt kút, a Zrínyi utcai B 489, a Farkas utcai B 83, az Árva utcai B 7, a Deák utcai B 648 és a Kontakta gyári B 495 jelzésű termelt. A berekháti területen a K 650, a K 651, a K 630, a K 637, a K 653, és a K 647 üzemelt 1992-ben a K 655 kúttal bővült a számuk. A városi vízmű a nyugalmi vízszintek, és egyéb fontos paraméterek mérésére megfigyelő kutakat is kiépített. Ezek az Arany János utcai B 39/A, a Mátyás utcai B 68/A, és a Bajcsy-Zsilinszky utcai B 28 kutak (/. ábra) 4. A víztermelés és a kutakban mért vízszintek öszszefnggése Az egyes kutak adatait az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgaióság és a Szentesi Vízmű adatbázisából gyűjtöttem be. A legfontosabb adatokat - a kitermelt mennyiséget, üzemi vízszintet, a nyugalmi vízszintet, valamint a vízhozamot — a 2-7. ábra és az 1. táblázat mutatja. A város különböző ipan és mezőgazdasági üzemei valamint a magángazdálkodók gyakran nem a városi hálózatról kapják a vizet, hanem saját fiirt kútból szerzik be. Jelenleg a város területén 29 olyan magántulajdonban lévő kút van, amelyet víztermelésre használnak Ezek közül azokat, amelyekről több éves adatszolgáltatás állt rendelkezésre szintén felhasználtam. Ily módon 44 kút adataiból történt a következtetések levonása Az adatok feldolgozása során külön választottam a bclsó területeken és a Berekháton mélyített kutakat. Ez azért történt így, mert az utóbbiak fiatalabb fúrású kulák és a várostól dél-délkelet irányban az előző kutak tói jelentós távolságra találhatók. /. táblázat. Kutak nyugalmi vízszint változása 1979 - 1988 között Ev Kutak kataszteri sxáan Ev K489 R495 R7 K.43S K.453 K.445 k.437 K.447 197* 2.14 -0.47 -0.22 4.41 1.22 19«« 1.91 -0.75 4.41 0.69 1981 1.42 -1.02 -0.13 3.50 0.27 1982 1.13 -1.230 t.04 3.01 0 14 -0.77 1983 1.01 -1.32 -0.20 2.98 0.12 -0.96 1984 1.08 -1.84 -0.91 2.85 -0.58 -0.98 1985 1.225 -1.4125 2.52 0.636 -0426 -0.52 1984 0.8425 -1.99 3.250 0.75 -0 3941 -0.43 1987 0.7» -2.59 2.35 0.43 -0.59 -0.95 1988 1.86 -2.9» 2.55 -0.76 -0.20 -1.47 1989 -2.05 2.35 -1.06 -0.18 -1 84 1990 -1.33 -1.54 2.55 -0.38 -0.96 -2.02 1991 -1.52 -1.75 2.03 -1.03 -2.M 1992 -1.59 -2.14 2.01 0.32 -0 82 -2.62 1993 -1.85 -2.55 2.54 0.12 1.56 -1.06 -2.05 1994 -I 93 2.75 0.15 1.361 -1.12 -1.74 1995 -1.97 -1 54M 2.40 0.27 1.26 -0.77 -0 89 1994 -1.79 -2.98M 2.37 -0.07 1.45 -0.96 -1.45 1997 -1 65 -4.39M 2.14 -0.17 1.39 -0.85 -1.49 1998 -1.64 -3.65M 2.02 -0.21 1.40 -1.21 -1.66 Év Katák kataszteri száaaa Év K.45» k-451 R.83 K.448 R39/A M &48/A M K.28 M 1979 1.19 -1.22 3J9 0.U 198« 0.43 -1.47 3.44 0.17 1981 -0.37 -1.00 2.91 -0 64 1982 -0.29 -1.22 2.56 -0.59 1983 -0.45 -1.35 2.57 -0.78 1984 -0.85 -2.45 1.99 -0.69 1985 -0 53 -2.56 0.715 -0 4008 -2.575 -1.6» -1.29 1984 -0.77 -2.55 0.5308 -1 595 -3.276 1987 -1.30 -2.94 0.31 -2.09 -3.57 1988 -1.06 -2.59 -0.71 -2.14 -4.41 1989 -1.16 -2.30 -0.39 -1.95 -4.94 199« -1.37 -1.7! -0.X3 -1.75 -4.71 -3.S4 -3.19 1991 -1.49 -2.08 -0.56 -1.64 10 -3.47 -2.98 1992 -1.48 -2.66 -0.38 -1.66 -4.10 -3.61 -3.02 1993 -0.94 -2.44 -0.38 -I.8I -4.25 -3.78 -3.13 1994 -0.54 -2.04 -0.30 -1.92 -4.40 -2.90 -3.19 1995 -0 61 -2.22 -0.39 -1.79 -4.09 -3.68 -3.20 1994 -0.53 -1.99 -0.23 -1.48 -3.77 -3.28 -3.04 1997 -0.57 -2.03 -0.36 -1.54 -3.56 -3.13 -3.15 1998 -0.79 -1.98 -0.15 -1.53 -3.78 -3.10 -3 1025 Magyarázó: 2.14 a I c gm mgmi ti i njn^iahn" wiiz ~mt 0.70 m Ir gm ia cum ymbh méri nyugalmi w iu zim * M = megfigyelőkútként használt kút 4.1. A kitermelés alakulása A kutakban a leggyakrabban beszűrőzött rétegeket a következő két részben vontam össze. A 190-370 m és a 370-510 m közöttiekre így e rétegsorokra figyeltem meg a rétegterheléseket is. A három megfigyelőkútban a 200500 m közötti rétegsorok vannak beszűrózve. Az 1979-től az 1990-es évek végéig tartó időszakban - kisebb-nagyobb ingadozásokkal - növekvő kitermelés és ezzel együtt a nyugalmi vízszint csökkenése figyelhető meg. A termelés növelése érdekében ebben az időszakban történt meg a merülő-szivattyúk beépítése A kitermelt víz mennyisége az első szakaszban 1982-ben évi 3 millió m'-rel érte el a maximumát A vízfogyasztás csökkenése
