Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
506. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. sában közreműködő Clostridium-oV. erőteljesebb fermentációs aktivitásának következtében. Ezen anaerob szervezeteknek a rizoszférában való előfordulását az is elősegítheti, hogy többségükben elviselik a növényi aerenchimán keresztül a rizoszférába juttatott oxigént. Néhány SRB törzs nemcsak túlélni képes 0 2 jelenlétében, hanem azt elektron akceptorként felhasználva növekedni is ( Krekeler és Cypionka, 1995). A fenotipikus jellegek és az API20A teszt alapján készített csoport analízis (/. ábra) a kitenyésztett 54 Clostridium törzset 17 fenonba sorolta Ezek közül 7 90%-nál magasabb hasonlósági szinten több törzset foglalt magába Valamennyi törzs a Clostridium-okra jellemzően Gram-pozitív festődést és kataláz-negatív reakciót mutatott, továbbá a pálcika alakú sejtek 6 törzs kivételével szubterminális vagy terminális helyzetű, deformáló endospórát tartalmaztak Az 1. fenonba 18 törzs került, melyeket kismértékű metabolikus aktivitás, csupán az eszkulin és a zselatin bontása jellemezte. A 2. fenont 8 törzs alkotta, melyek zselatint, eszkulint és glükózt hasznosítottak. A 3. fenon 4 törzse emellett még mannózt is értékesített. A 4. fenonba tartozó 3 törzs szorbitolra is pozitív, viszont zselatinra és eszkulinra negatív reakciót mutatott. Az 5. fenon törzsei pozitív választ adtak glükózra, maltózra, zselatinra és mannózra, spórát azonban egyiküknél sem találtunk. A 6. csoport 7 törzse indolt, glükózt, maltózt, mannózt, valamint zselatint és eszkulint is metabolizált. A 7. fenonnál észleltük a legszélesebb szénforrás hasznosítási spektrumot. Mindkét ide sorolt törzs jól növekedett glükóz, maltóz, szalicin, eszkulin, mannóz, szorbitol, trehalóz és urea mellett, továbbá az egyik törzs még indolra is erősen pozitív reakciót mutatott. A 7. fenon 2 törzse és az 1. fenon törzsei egy kivételével pusztuló nádasból származtak, míg az 5. fenon 2 törzsét egészséges nádas környezetből tenyésztettük ki. A 2. fenonba alkalofil törzsek kerültek, ez alól mindössze 2 törzs volt kivétel. Az ARDRA analízis alapján két csoportba sorolt SRB közül az egyikbe csak az egészséges nádrizoszférából, míg a másikba csak a pusztuló nádrizoszférából izolált törzsek kerültek. Az egészséges és a pusztuló nádas rizoszférájából kitenyésztett és megszekvenált két törzs a Desulfovibrio nemzetséghez tartozik, és közeli rokona egymásnak (2. ábra). Ezt a Desulfovibrio nemzetségen belüli viszonylagosan különálló csoportot három, a 90-es években leírt faj alkotja, a Desulfovibrio burkinensis, a Desulfovibrio alcoholivorans és a Desulfovibrio fructosivorans (Ouattara és mtsai, 1999) Hasonlóság (S w) 7tr, (— so% —t— —(— -ÜJ"" FeaoBok /. ábra A Velencei-tó nádasainak rizoszférájából kitenyésztett Clostridium törzsek hasonlósági viszonyait szemléltető dendrogram -c S14 S20 Desulfovibrio alcoholivorans Desulfovibrio fructosivorans Desulfovibrio burkinensis Desulfovibrio gigás — Desulfovibrio desulfuricans — Desulfovibrio vulgaris Desulfovibrio halophilus — Desulfonatronovibrio hydrogenovorans - Desulfohalobium retbaense -AzospiriUum irakense - Desulfomicrobium baculatum Desulfosarcina variabilis Desulfonema magnum Desulfobacter postgatei 2. ábra. A Velencei-tóból izolált szulfátredukáló baktériumtörzsek filogenetikai helyzetét mutató, a parciális 16S rDNS szekvencia analízisek alapján készített dendrogram
