Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

198. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. Eredmények és megvitatásuk A vizsgált cianobaktéríum biomasszák toxicitását vizsgál­va intraperitoneális egértesztben igen változatos MLD érté­keket határoztunk meg (3. táblázat). 3. táblázat A cianobaktéríum biomasszák MLD értékei és összes microcystin tartalmuk A legtoxikusabb mintákat a Velencei tóból gyűjtöttük (5. és 7. minta). A Zámolyi tározóból gyűjtött Aphanizomenon nem okozott toxikus tüneteket. A HPLC-és toxinanalízis e­redményei viszonylag jól korrelálnak (r: 0,604) a toxicitási a­datokkal. A vizsgált és detektált toxinokon kívül más toxinok jelenlétével is számolnunk kell, amit számos szerző megerő­sít (Jungman 1992), ezért nem kapunk szorosabb összefüg­gést a toxicitási adatok és a toxinanalízis eredményei között. 4. táblázat Cianobaktériumok allergizáló, bőr és szemirritáló hatásai Ossz­Szenzibiiizá­Szem Genus micro­lódott állatok Bőr­irri­cystin aránya (*/•) irrtáeió táció mg/g (kategória) 1. Anabaena 0,3 45 (III) enyhén irritáló ­2. Aphanizomenon ­91 (V) nem irritáló ­3. Microcystis 0,43 30 (III) enyhén irritáló + 4. Microcystis 0,1 50(IU) enyhén irritáló ­5. Microcystis 2,21 67 (IV) elhanyagolható + 6. Microcystis 0,88 30 (III) enyhén irritáló + 7. Microcystis 1,71 67 (TV) enyhén irritáló + A toxintartalomtól függetlenül szenzibilizálódtak a kísér­leti tengeri malacok: az Aphanizomenon (2) nem volt toxi­kus, mégis a legerősebben allergizál (V. extrém erős aller­gén kategória), míg a Velencei tavi Microcystis a legtoxiku­sabb minta (5) és allergizáló hatása is az erős allergén kate­góriába (IV) esik. Érdekes, ez az Aphanizomenon minta nem bőr- és szemizgató hatásű. Az 5. Microcystis elhanya­golható mértékben bőrizgató hatású, ugyanakkor szemirritá­ló tulajdonsága van az alkalmazott koncentrációban (4. táb­lázat). Ezek az adatok megerősítik Pilotto (1997) eredmé­nyeit, miszerint a fürdőzők körében a fellépő panaszok nem a toxin tartalommal mutattak szoros összefüggést, hanem a cianobaktéríum számmal és a vízben való tartózkodás idejé­vel, tehát az expozíciós idő növekedésével. A fenti eredmé­nyek azt támasztják alá, hogy a cianobaktéríum virágzás ide­jén történő fürdőzéskor az allergiás reakciók kiváltásáért Abstract: nem elsősorban a toxinok a felelősek, hanem a sejtfal lipopo­liszacharid alkotórészei (Keleti és Sykora 1982). Tehát a für­dőzés tiltásánál a cianobaktéríum számot (sejt/ml), vagy klo­rofill-a értékét - melyből közelítően következtethetünk a cia­nobaktéríum biomassza mennyiségére - kell figyelembe ven­ni. A WHO által kiadott irányelvek szerint az 50 pg/1 kloro­fill-a koncentráció cianobaktérium dominanciával párosulva, vagy 100 000 sejt/ml cianobaktérium-szám esetén a fürdő­zést meg kell tiltani ( Chorus és Bartram 1999). Az allergiás reakciókon kívül kisgyermekek esetében feltétlenül számol­nunk kell azzal, hogy a parti sekély vizek a kisgyermekek játszóhelyei, ahol a cianobaktériumok a szél hatására össze­verődnek és közvetlenül a szájukba kerülve a toxinok köz­vetlen akut hatásai is jelentkezhetnek, így májkárosodás, hasmenés, hányás. A microcystin LR orális LD S 0 értéke 5 mg/kg egértesztben, tehát ha egy 10 kg-os gyermek szájába kerül 2 mg microcystin, ami könnyen bekövetkezhet, hiszen 24 mg/1 microcystin tartalmat is mértek ( Chorus et al. 1998). Ez a koncentráció már súlyos májkárosodást okozhat. Tehát vízvirágzás idején feltétlenül szükséges a toxikológiai vizsgálatok vagy toxinanalízis elvégzése is. Köszönetnyilvánítás Jelen munkánk elvégzését az OTKA T029891 számú pályázat támo­gatása tette lehetővé, amiért ezúton is köszönetet mondunk. Irodalom Bartram, J. és Rees, G.: Recreational Water Monitoring, E.&FN Spon, London, in press Billings W.H.: Water associated human illness in Northeast Pennsylva­nia and its suspected association with blue-green algae blooms. In: WW Carmichael (ed) The Water Environment. Algal Toxins and Health. Plenum Press, New York, London. 243-255. 1981. Brooks, W.P., Codd, G.A: Extraction and purification of toxic peptides from natural blooms and laboratory isolates of the cyanobacterium Microcystis aeruginosa . Letters Appl. Micro. 2^1-4. 1986. Chorus, I. és Bartram, ./.. Toxic cyanobacteria in water E&FN Spon, I-ondon, 1999. Chorus, I.: Die Blaualgen (Cyanobakterien) - eine Berliner Besonder­heit welcher Zusammenhang besteht zwischen dem Massenhaften Auftreten von Blaualgen und der Nutzung von Badcgewassem? In: Nachhaltigkeit im Wasserwesen in der Mitte Europas. Symposium 17-19 June, Berlin 1998, Falconer, I.R.: Measurment of toxins from blue-green algae in water and foodstuffs. In: I.R. Falconer (Ed.) Algal Toxins in Seafoods and Drinking Water Academic Press, London 165-175. 1993. Jungmann, D.. Toxic compounds isolated from Microcystis PCC7806 are more active to Daphnia than two microcystins. Limnology and Oceanography 37(8): 777-1793. 1992 Keleti, G. és Sykora, J.L.: Production and properties of cyanobactcrial endotoxins. Appl. Environ. Microbiol 38. 471-477. 1982 Pilotto,L.S., Douglas, RM., Burch, M.D., Cameron, S., Beers, M. et al: Health effects of recreational exposure to cyanobacteria (blue-green) during recreational water -related activities Australian and New Zea­land Journal of Public Health. 2L 562-566. 1997. Reskóné,NM.: Microcystis aeruginosa cianobaktérium a Velencei-tóban 1998. Kutatási jelentés Turner, P.C., Gammie, AJ., Hollinrake.K, Codd, G.A.: Pneumonia as­sociated with contact with cyanobacteria. Br. Med. J. 300 1440­1441. 1990. Ocular irritation test, intracutaneous reactivity test and maximization sensitization test (ISO 10933-10: 1995(E)) were carried out on albino rabbits and guinea pigs examining the effect of seven cyanobacterial scum materials collected from recreational freshwaters in Hungary. Microcystis, Anabaena and Aphanizomenon samples were tested even in intraperitoneal mouse assay and the MLD (minimal lethal dose) was ranged between 20 mg lyophilizied cells/kg bw and 800 mg/kg and one sample (no2) (Aphanizomenon) was nontoxic. The correlation coefficient between the microcystin contents (measured by HPLC) and the MLD was 0.604. The guinea pigs were sensibilized independenüy from the toxin content however the nontoxic Aphanizomenon had the strongest allergen agents and in the same time it had no skin and eye irritation effect. The most toxic sample (no5) Microcystis was strong allergen and eye irritative but slight skin írrtative. Genus Gyűjtési hely MLD mg/kg ip. egérteszt Össz­microcystin mg/g 1 Anabaena Fehérvácsurgói tározó 150 0,3 2. Aphanizomenon Zámolyi tározó >800 ­3. Microcystis Diósjenö, üdiilőtó 100 0,43 4. Microcystis Komravölgy ivóvízkivétel 800 0,1 5. Microcystis Velencei tó 25 2,21 6 Microcystis Fehérvárcsúrgói tározó 50 0,88 7. Microcystis Dinnyés 20 1,71

Next

/
Thumbnails
Contents