Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

490. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. Az I. jelű, 20 m hosszú vonaltranszszekt mentén a következő vegetáció-típusok fordultak elő. 0-3 m: békalencsés, tócsagazos úszóhínár (Al, vő. Fekete et al. 1997) Lemna trisulca, Utricularia sp., Ceratophyllum submersum és egy vízimohafaj dominanciájával; 5-14 m: vízparti mocsár Bolboschoemis maritimus, Typha latifolia, Juncits effusiis, J. inßexus, Sparganium erect um, Alisma lanceolatum, Alisma plantago-aquatica, Beckmannia eruciformis, Eleocharis

palustris állománnyal (B3); 14-17 m. kevert magassásrét-mocsárrét (B5, D4); 17-20 m: degradált, mezofil gyep alföldi sztyeprétbe (H5) váltva. A transzszekt közel 50 %-a karakteres mocsárzónára esett. A transzszekt mentén 11 talaj- (üledék-)minta kémiai elemzésének adatait értékeltük. A szervesanyag-tartalom meredeken csökkent az emerz makrofiton zóna hínáros felőli szélétől a szárazföld irányába (1. ábra) Ez alátámasztani látszik a mocsárnövényzetnek a szerves anyag felhalmozódásában játszott szerepét (főleg a viz felőli oldalon), melyre a hydrarch szukcesszió klasszikus elmélete (pl. Bakker et al. 1997) támaszkodik. A savoldható elemtartalom sokváltozós statisztikai értékelése során három fökomponenst (PC) azonosítottunk, melyek együttesen az eredeti variancia 80,2 %-át reprezentálták. Az első fökomponensbe (PCI, 38,8 %) súlyozódó Ca, Sr, S és szerves anyag (ODM) hasonló viselkedésű, pozitív korrelációs rendszerű csoportot alkotott. A fökomponens-értékek a transzszekt mentén viszonylag egyenletes és elég meredek lefutású (m = -0,1293; r

2 = 0,8781) gradienst képviselt (2. ábra) A második fökomponens (PC2; 23,8 %; P, Mn, Fe) alapján a transzszekt három szakaszra osztható, valószínűleg a mikrotopográfiával és vízellátással összefüggő redox-viszonyoknak megfelelően (vö. Tóth 1997, Tóth et al. 1999). A harmadik fökomponensbe (PC3; 19,7 %; Rb, Li és Na) sorolt alkálifémek nem mutattak trend-szerű változást a transzszekt mentén. Relatív távolság ESET 10 15 20 Kód Srsz .-f 1/10 6 1/12 7 1/2 2 1/6 4 i/o 1 1/4 3 1/8 5 1/16 9 1/20 11 1/14 8 1/18 10 25 3. ábra. A talaj- és üledékminták savoldható elemtartalmának értékelése főkomponens analízist (PCA) követő cluster analízissel, négyzetes euklideszi távolságot és Ward-Orlóci módszert alkalmazva A fökomponens-értékek cluster analízise (3. ábra) alapján a 14-20 m-röl származó minták jól elkülönülő csoportot alkottak ("szárazföld"), míg a vízhez közelebbi minták csoportosulási mintázata nem tükrözte azok transzszekt menti pozícióját (azon túl, hogy a szárazföldi mintáktól többé-kevésbé határozottan elkülönültek). Távolság (m) 4. ábra. A talaj/üledék salétromsavval nem oldható frakciójánakffőként szilikátok) szárazanyagra vonatkoztatott részaránya a Vámospércsi-tározó partszegélyére merőleges transzszekt mentén A föleg szilikátokat képviselő oldási maradék - szárazanyagra vonatkoztatott - részaránya (4. ábra) szintén meglehetősen egyenletes, pozitív gradiens szerint változott, különösen a mocsárzónában. Az oldási maradék elemtartalom adatainak (AI, B, Ba, Ca, Cd, Cr, Cu, Fe, K, Li, Mg, Mn, Na, P, Rb, S, Si, Sr, V) sokváltozós analízise alapján megállapítottuk, hogy a négy fökomponens (PCl^t, 85,1 %) közül egyik sem állt nyilvánvaló összefüggésben a minták transzszekten belüli pozíciójával. Az eredmények arra utalnak, hogy 1.) a víztérben s a szárazföldön végbemenő mállási folyamat intenzitása, jellege hasonló v. elhanyagolható, ill. 2.) a vizes élőhely létesítése óta eltelt rövid idő miatt a különbségek még nem érzékelhetők, esetleg 3 .) a bucka felől a mederbe irányuló homokmozgás a meglévő különbségeket kiegyenlíti, elfedi. A III. jelű, meredek topográfiai gradienst reprezentáló, rövid (7 m) transzszekt mentén a következő növényzeti zónákat találtuk. 0-1 m: sekély vízborítás alámerült vízimoha-szőnyeggel; 1-3 m: ritkás gyékényes; 3,0-5,5 m: változatos összetételű mocsár; 5,5 m-től nedves —> mezofii -» (taposott) száraz gyep a töltés koronáján húzódó útig Az 1 m-enként gyűjtött minták szervesanyag-tartalma a transzszekt mentén alig változott, és értékei nagyjából a