Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
472. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. Anyag és módszer Az imágókat fénycsapdával, a lárvákat kvadrát módszerrel, Kamler és Riedel, 1960, Macan, T.T., 1961 szerint gyűjtöttük (Kiss O, 1984c, 1984). Htcktn. N.,K, 1967 lárva- és Malicky, H., 1983 imágó határozóját használtuk. A fénycsapda a Vöröskő-völgyben, Felsőtárkány közelében, a Varró-ház kertjében, 250 m tengerszint feletti magasságon működött (1984c). A Vöröskő-völgyi csermely felső szakasza időszakos vízfolyás, csak áprilistól-májusig található a mederben víz. A forrásánál a mészkő az agyagpala alól a felszínre bukkan és a víz méteres magasságban tör a felszínre. Néhány száz méterrel távolabb a vízfolyás állandóvá válik, kisebb források (Házhely kút-forrás, Kós-völgyi csermely) a Stimecz-őrház után növelik a vízhozamot, emellett kisebb szivárgó forráserek (Toldi kút) is táplálják a csermelyt. Ezen a szakaszon állandó vízfolyással rendelkezik. A kísérő növényzetet csörege fűz (Salis fragilis, L), iszalag ( Clematis vitaiba, L.) és bodza (Sambucus nigra, L.) alkotja. A meder árnyékolt, 40-50 cm széles, a víz mélysége 6-20 cm, hőmérséklete tenyészidőszakban (április - augusztus) 8,8-13,6 °C között változott. Az aljzatot kisebb - nagyobb mészkövek borítják a zúgókban, a parton detritusz- és iszap-felhalmozódás figyelhető meg. Eredmények A tegzeslárvák táplálkozási módjainak meghatározója a mederaljzat. A különböző táplálkozási módok ismerete lehetővé teszi, hogy a tegzeslárvákat "funkcionális táplálkozási típusokba" soroljuk. Ennek alapja a szájszervek morfológiájának, és a béltartalomnak a vizsgálata, a táplálkozási viselkedés megfigyelése, és a rendelkezésre álló táplálék típusának laboratóriumi kontrollja. A tegzesek esetében igen változatos, egy - egy patakban kb 10-15 funkcionális táplálkozási kapcsolatot lehet elkülöníteni. Ez volt az alapja a már említett szerzők munkájának is (R. W Merritt and K. W Cummins, 1984). A fénycsapdával fogott Trichoptera fajok táplálkozási kapcsolatait a fajok egyedszáma és a dominanciaviszonyok alapján értékeltük (Kiss ()., Andrikovics S., 2000, Kiss O., Andrikovics S., Szabó T., Mogyorósi A., 2000). 1981-ben 33 faj 3292 egyede, 1982-ben 20 faj 417 egyede került begyűjtésre a Bükk hegységi Vöröskő-völgyből. A csermelyekre jellemző a köves alzaton hálót szövő Hydropsyche instabilis tömeges előfordulása, jelentős a ragadozók aránya is. /. ábra. A Trichopterák funkcionális táplálkozási csoportjainak megoszlása a Bükk-hegységi Vöröskő-völgyben Legnagyobb százalékaránnyal a "gyűjtögetők-szűrők és ragadozók" csoport fordult elő: 80,39 %-ban, ami a Hydropsyche instabilis tömeges repülésének következménye. Ez után következnek a "ragadozók", 5,9 %-kal, pl. a Rhyacophila fasciata, Rhyacophila tristis, Oecetis notata, majd a "gyűjtögetők-szűrők" 3,82 %-kal, pl. a Limnephilus affinis, Neureclipsis bimaculata Kis százalékot, 2,85 %-ot émek el az "aprítók-növényevők", melyeket csak egy faj képvisel, a Halesus digitatus. Az "aprítók-detntuszevők": pl. a Phryganea grandis, Sericostoma personatum, Stenophylax permistus 2,69 %-ban, az "aprítók-detnuszevők és növényevők" 2,02 %-ban képviseltek. Ez utóbbi csoportba 10 Limnephilus-faj tartozik, pl. Limnephilus affinis, Limnephilus extricatus, Limnephilus flavicornis, stb. Egészen kis százalékot érnek el az "aprítók-detrituszevők és ragadozók": pl. az Odontocerum albicorne 1,32 %-kal. A "borotválok" pl. a Synagapetus moselyi, Silo nigheornis, Silo fxillipes 0,91 %-ot, az "aprítok" pl. a Grammotaulius nigropunctatus, Grammotaulius nitidus 0,1 %-ot értek el (/. ábra). Az adatsor a változatos makrofauna benépesülést és táplálékbőséget igazolja. Összefoglalás Megállapítható, hogy a Vöröskő - völgyi csermelynek ez a szakasza, amely egész évben tartalmaz vizet, a fénycsapda adatok alapján 36 faj élőhelye. A Bükk hegységben gyűjtött Trichoptera fajok száma 113. A Vöröskő - völgyben tehát a Bükk hegységi tegzesfajok 31 %-a található. Legnagyobb egyedszámmal, 80,30 %-ban a "gyűjtögetők-szűrők és ragadozók" csoportja szerepel, amelyet a Hydropsyche instabilis szövőtegzes tömeges előfordulása okoz. Köszönetnyilvánítás A dolgozatunk elkészítéséhez szükséges anyagi támogatást a T: 026479 és az AMFK 310/98. számú pályázatok biztosították. Irodalom Andrikovics S., Kéri A., 1991: Winter macroinvcrtebrate investigations along the Bükkös Stream (Visegrádi Mountains, Hungary) Opusc. Zool. Budapest, XXIV. Andrikovics S., 1991: On the long-term changes of the invertebrate macrofauna m the creeks of the Pilis-Visegrádi mountains (Hungary), Verh. Internal. Verein Limnol., 24, Stuttgart Andrikovics S., Hadnagy T., 1994: Ecological evaluation of aquatic invertebrates distribution of Apátkút Creek (Visegrád Mountain, Hungary) in winter, Miscellanea Zoologica Hungarica, 89-103. Andrikovics S., Horváth R., 1997: The dipper (Cinclus cinclus) as the indicator of water quality in creeks of Hungary. Hungarian Waterflow Publications 3., 229-238. Andrikovics S., Kiss O., 1999: A gerinctelen makrofauna táplálkozásbiológiai csoportjai az Eger-patak mentén. XXXIX. Hidrobiológus napok rendezvénye, Tihany, Hidrológiai Közlöny, 79. évf. 6. 300-302. Hickin, N. E., 1967: Caddis Larvae of the British Tnchoptera, Hutchinson of U>ndon. Kamler, A. & Riedel W„ 1960: Method for Quantitaüve Study of die Bottom Fauna of Tatra Streams, Pols. Arch. Hydro1. 8: 95-105. Kiss, O., 1977, 1997: Trichoptera ökológiai vizsgálatok jellegzetes Bükk hegységi forrás és patakvizekben (Szalajka, Disznóskút, Sebesviz), Doctoral and PhD thesis, KITE, Debrecen: 1-232. Kiss, 0., 1977: On the Trichoptera fauna of the Bükk Mountains, N Hungary, Proc. of the T* Int. Symposium, on Trichoptera, Junk Hague: 89-101. Kiss, O., 1979a: The Trichoptera of the Bükk Mountains Acta Biol. Debrecina 16: 45-55. Kiss, O., 1984c: Fénycsapdával gyűjtött Tnchopterák a Bükk hegységi Vöröskó-völgyböl (Tnchoptera collected by light-trap from VörösköValley in Bükk Mountains) Acta Acad. Paed. Agriensis, Nova Series 17: 709-718. (No. 866). Kiss, O. 1984: Trichoptera in an intermittent nil of the Bükk Mountains, North Hungary. In: Proceedings of the 4 l h International Symposium on Trichoptera, Clemson, South Carolina, edited by J. C. Morse, Dr. W. Junk Publishers, Series Entomologica Vol. 30. The Hague, pp. 191-195. Kiss O., 1986: A Bükk hegység Kós-völgyi csermely Trichoptera lárváinak kvantitatív vizsgálata. (A quantitative study of the caddis larvae
