Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

463 nosan előforduló, kozmopolita, széles ökológiai valenciájú faj, de a Nemzeti Parkból több szikes, sziksós kisvizet, sőt a kloridos élőhelyeket kedvelő faj is előkerült. A tapasztalatunk az, hogy a Kisrét vizében általában vál­tozatos összetételű (37 faj), de más, nem szikes jellegű kis­vizekben is előforduló, Ciliata fauna volt kimutatható (pl.: Actinobolina wenrichii, Aspidisca cicada, A. lynceus, Ble­pharisma elongatum, Climacostomum virens, Coleps hir­tus, C. minor, Cyclidium glaucoma, Drepanomonas revolu­la, Enchelys gasterosteus, Epistylis digitalis, Euplotes pa­tella, E. charon, Litonotus lamella, Ophryoglena atra, Pa­ramecium bursaria, Pseudochilodonopsis algivora, Stentor polymorphus, Stylonychia mytilus, Urocentrum turbo, Va­ginicola crystalma, Vorticella convalaria, V. microstoma stb). A Kisrét vizében számolt S/G érték: 1.25. Ez az érték egy megfelelően diverz faunára utal. A kémiai paraméterek, illetve a jelenlévő mocsári növényzet is az ilyen jellegű egy­sejtű fauna kialakulását magyarázza. A megnövekedett vezetőképességi értékek, valamint a lú­gos pH miatt a Ciliata fauna összetétele jelentős változásokat mutat a Zab-szék, a Fehér-szék, a Kelemen-szék, és a Böddi szék víztereiben. Ezekben a vízgyülemekben a Kisréthez vi­szonyítottan lényegesen alacsonyabb a faji diverzitás. A Zab-szék vizében a néhány kozmopolita, de nagy öko­lógiai valenciájú (pl.: Aspidisca cicada, Halteria grandinel­la Paramecium caudatum) faj mellett megjelentek az ext­rém környezetet is jobban elviselő fajok (pl: Epistylis mic­rodiscum, Metopus contortus, Prorodon marinus, Uronema marinum) is. Ebben a víztérben az S/G arány: 1.08. A Fehér-szék Ciliata faunája, bár tartalmaz közös eleme­ket a Zab-szék vizével, több általában szikes vízben előfor­duló fajt tartalmaz (pl.: Epistylis halophila, Hastatella radi­ans, Hemiophrys fotsidens, Uronema marinum, Vorticella difficilis). Az S/G arány itt: 1.09. A Kelemen-szék vizében a megnövekedett sótartalom el­lenére, bizonyos fajszám emelkedés volt tapasztalható (18 faj). A közös fajokon túlmenően itt volt kimutatható az Asty­lozoon fallax, a Lagynophrys acuminata, a Nassula brunea, a Phyalina pupula. Feltűnő, hogy az előkerült fajok mind más genuszba tartoztak, így az S/G arány egy (1). A Böddi-szék vize nagyon lúgos, és a sótartalom is ma­gas. Itt az Uronema marinum, Tachisoma pellionela fajo­kon kívül megtalálható volt egy olyan genusz is, mint a Me­tastrombidium sp., melyet tengeri környezetben is kimutat­tak. Itt volt megtalálható a Mycterotrix ovata is, melyet ko­rábban már szikes kisvizekből is ismertek. Az S/G arány egy(l). A tapasztalatunk az, mint azt korábban is láttuk, hogy a vízterekben a vizek kémiai összetétele, valamint a vezetőké­pesség növekedése jelentősen hatott a faji diverzitásra (de az S/G arány alakulására is). A fajszám a sótartalom és a pH­érték emelkedésével párhuzamosan egyre csökkent. A Kisrét vizében 37, addig a Zab-székben 13, a Fehér-székben 12, a Kelemen-székben 18, a Böddi-székben 8 volt az előkerült Ciliata fajok száma A sótartalom növekedésével párhuza­mosan viszont az egyes vízterekben nőtt a sós, szikes kör­nyezetet elviselő, és az azt „kedvelő" fajok száma. Míg a Kisrét vizében az ilyen fajok aránya igen alacsony (1-2 %), addig a Zab-szék vizében ez az érték 18 %, a Fehér-szék e­setében 40 %, a Kelemen-székben 50 %, és a Böddi-szék vi­zében található kis egyedszámú Ciliata faunának már 90 %-a sós, szikes környezetet kedvelő faj. Jóllehet itt a legmaga­sabb a Na-ion koncentráció, és a sótartalom is. Ha eredményeinket a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) kloridos - szikes kisvizeiben (Zám-puszta) talált Cilata fau­nával hasonlítjuk össze, akkor a vizsgálataink szerint a fajok számát, de a közös fajokat illetően is különbségeket tapaszta­lunk. A HNP hasonló típusú kisvizeiben összesen 69 Ciliata fajt találtunk, melyből a közös fajok száma csak 29. Már a korábbi (1992) vizsgálatok is azt mutatták, hogy a KNP kisvizeiben előforduló csillós (Ciliata) fajok 30-32 %­ban a szikes, sziksós környezetet részesítik előnybe, míg a HNP kisvizeiben ez az arány csak 18-20 %. A jelenlegi vizsgálatok szennt ezek az értékek a kloridos­szikes kisvizekben 50-90%-nak adódtak a KNP, illetve 35­50 %-nak a HNP esetében. A magyarázatot erre a két terület ökológiai adottságai kö­zötti különbség adja meg. A Zám pusztán ugyanis a kopáros és a padkaközi mélye­désekben kialakult asztatikus kisvizek a savanyú feltalajú, szolonyec talajok különböző altípusainak felszínén jönnek létre, így vizük az esetek többségében semleges, vagy gyen­gén lúgos, (7.3-8.6). A vezetőképességi értékek is alacso­nyak (470-900 pS/cm). Csak a bekoncentrálódás idején érik el a 2000-5180 pS/cm értéket. A vizek típusa a Zám-pusz­tán Na- HCOj-CI. Köszönetnyilvánítás A munka a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) Igazgatósága és az OTKA (T 029359) anyagi támogatásával készült. Irodalom Boros E. (1999): A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai érté­kelése. - Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 13-80. Boros E. Biró Cs. (1999): A Duna-Tisza-közi szikes tavak ökológiai állapotváltozásai a XVIII-XX századokban.. - Acta Biol. Debr Oe­col. Hung. 9:81-105. Foissner, W„ Berger, 11., Blatterer. H„ und Kohmann, F. (1991, 1992, 1994, 1995): Taxonomische und ökologische Revision der Ciliaten des Saprobiensystems. Band I-IV. - Informationsberichte des Bayer. Landesamtes filr Wasserwirtschaft. Forró L. (1999): Zooplankton kialakulása rekonstruált szikes tavakban: az első két év tapasztalatai.-Acta Biol. Debr Oec. Hun. 9:133- 141 Gelei J. (1929): Ein neuer Typ der hypotrichen Infusorien aus der Um­gebung von Szeged. Hyptrichidium tisiae n, gen. n. sp. n. fam. — Arch. Protistenk 65: 165-182. Gelei J. (1932): Beiträge zur Ciliatenfauna der Umgebung von Szeged. I. Nassula tricirrala nov sp. - Acta Biol. 2: 162-164. Gelei J. (1933a): Adatok Szeged környékének ázalékállatka világához III. Néhány Blepharisma Szeged kömyékéröl.-Acta Biol. 2:169-194 Gelei J. (1933b): II. Beiträge zur Ciliatenfauna der Umgebung von Sze­ged. Vier Bryophillum Arten - Arch Protistenk. 81: 201-203. Gelei 7.(1935): Beiträge zur Ciliatenfauna der Umgebung von Szeged. Drei Galucoma Arten - Math Nat. Wiss. Anz 54. 923-951. Gelei 7.(1936): V. Beiträge zur Ciliatenfauna der Umgebung von Sze­ged. Zwei Gymnostomata Arten. - Acta Biol. 4: 1-11. Gelei J. (1938): Adatok a Szeged (Tihany) környék Ciliata faunához VIII. Condylosioma vorticella Ehrb. - Magyar Biol. KuL Int. Mun­kái. 10: 209-213. Gelei J. (1950): Die Marynidae der Sodagewässer in der Nähe von Sze­ged. XVI. Beitrag zur Ciliatenfauna Ungars-Hidr. Közl. 30:107-118. Horváth P. (1931-32): A Szili-szék szikes tócsái planktonjának néhány csillószörös véglénye. Egyetemi pályamunka. Szeged 1-60 Horváth P. (1935a): Egy új Hymenostomata véglény (Microthorax hun­garicus nov. sp.) Szeged környékéről. - Doktori ért. Szeged 1-85. Horváth P. (1935b): Woodruffia rostrata Kahl Szeged környékéről. ­Acta Biol. 3: 222-225. Kiss 11. Ungyel Sz.- Müller Z.- Juhász P. Olajos P.- Sállasy N.­Dévai Gy- Grigorszky 1. (2000). A Kiskunsági Nemzeti Park szikes víztereiben élő vízi makroszervezetk mennyiségi vizsgálata (Hirundi­nella, Gastropoda, Odonata, Heteroptera) - Hidr. Közlöny (in print) Stiller J. (1937): Systilis lloffi ( Peritricha) in natronhaltigen Tümpeln des Szili-szék bei Szeged in Ungarn - Biol. Zbl. 57: 187-195.

Next

/
Thumbnails
Contents