Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

455 Kiskunsági szikes tavak (KNP II) vízkémiai és algológiai vizsgálata (1998- 1999) Schmidt Antal 1 - Fehér Gizella 2 1 Alsó­Du na-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, 6501. Baja, Pf.113. 2Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, 7615. Pécs-Cserkút, Pf. 10. Bevezetés A Szabadszállás és Fülöpszállás határában lévő szikes tavak a Kiskunsági Nemzeti Park II. sz. területéhez, tartoznak (KNP II). E tavak egy részének - Kis-rét (Kisréti-tó), Zab-szék, Kelemen-szék - vízkémiai és algológiai vizsgálatára a 70-es évek közepén már sor került ugyan, de az akkori eredmények nagy része mindmáig publikálatlan maradt. Csak a kiédesült Kis-rét algaflórája jelent meg nyomtatásban (Kissi. 1978). A kutatómunka 1998-ban kezdő­dött újra, sajnos csak alkalomszerűen vett mintákkal, nem pedig minden hidrometeorológiai szituációra kiteijcdö sorozat-vizsgála­tokkal. Az említett tavaknál összehasonlító, másoknál - Büdös­szék (Pipás-rét), Fchcr-szék, Böddi-szék - alapadatok gyűjtése volt a cél. Két és fél évtizeddel ezelőtt a vízkémiai elemzések az Alsó­Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság laboratóriumában történtek, az algológiai vizsgálatokat pedig Kiss István végezte el a Szegedi A­kadémiai Bizottság támogatásával működő szikes-kutató munka­csoport tagjaként. Anyag és módszer A két év során egy-egy alkalommal történt vízkémiai mintavé­tel. 1998 májusában és 1999 augusztusában egyaránt sok víz volt a tavakban. A vízanalitikai vizsgálatok-az érvényben lévő szabvá­nyos módszerek (MSZ és MSZ ISO) szerint - elsősorban az oldott anyag-tartalom, az ion dominancia-viszonyok, a növényi tápanya­gok (NH/.NOj-, oldott O-PO/") koncentrációjának és az oxigén­háztartás egyes mutatóinak (Oz, KOIk és KOI p) meghatározására irányultak . A fitoplankton minőségi összetételének vizsgálata merített min­tákból történt. Metafiton mintákat 10 (ím lyukbőségű hálóval vet­tünk a vízi növények közötti víztérből. Élőbevonatot élő növény­szárakról s elhalt növényi maradványokról egyaránt gyűjtöttünk. Élő- és Lugol-oldaUal rögzített algákat határoztunk meg. Eredmények és értékelésük • Minimum • Átlag • Maximum 1975 1976 1977 1978 (1) (10) (10) (3 )• 1998 1999 (1) (1) melkedtek (1. ábra). Egyértelműen szikes víz, hiszen uralkodó ionjai (Na + és HCO3") mellett CO3 2" mindig kimutatható volt. Az 1999-ben először vizsgált Fehér-szék 1182 mg/l-es sótar­talmával híg szikes víz, melynek uralkodó ionjai a Na +, HCO3" és Cl", de a CO3 2" mennyisége is jelentős. • Minimum • Átlag • Maximum 1975 or 1976 (B) 1977 (8)' 1998 1999 n> ni () = éves mintavételek száma, number of samples = főionok koncentrációjából számolt érték, sum of main ions " = első félévi mérés first halt-year 2. ábra. A Zab-szék összes oldott anyagtartalma Fig. 2. Salt content of Pond Zab-szék 11 ll I ll I. II. III. IV. ( ) = éves mintavételek száma, number of samples * = fő ionok koncentrációjából számolt érték sum of main ions I. ábra A Kis-rét összes oldott anyagtartalma Fig. 1. Salt content of Pond Kis-rét A program keretében vizsgált tavak közül legalacsonyabb ol­dott anyag-tartalma (500-1000 mg/l) most is a Kis-rét vizének volt, ugyanúgy, mint a 70-es évek közepén, bár akkor az éves át­lagértékek kétszer (1977,1978) kis mértékben 1000 mgfl fölé e­3. ábra. A Zab-szék összes oldott anyagtartalmának éves változása (1976) Fig. 3. The change of salt content of Pond Zab-szék during 1976 A Büdös-szék, Zab-szék (2. ábra) és Kelemen-szék (4. ábra) több ezer mg/l-es átlagos oldott ásványi anyagtartalmával a terü­let legszikesebb, a Böddi-tavak (5. ábra) viszont - ugyancsak jelentős, több ezer mg/l-es sókonccntrációjukkal - a terület leg­sósabb (uralkodó ionok: Na* és Cl") vizei. A Zab-szék éves a­datsora (3. ábra) jól érzékelteti, hogy mennyire rövid idő alatt (1-2 hét) lejátszódhat a vizek szélsőséges betöményedése, ami­kor a sókoncentráció felszökhet több tízezer mg/l értékre. A leg­magasabb értékeket Kiss Béla (Debrecen) mérte 2000 júliusá­ban a nyugati Böddi-tavakban (40000-50000 mg/l, csúcsérték: 59 000 mg/l). A növényi tápanyagok közül a szervetlen N-formák koncent­rációja mindenütt rendkívül alacsony volt, az oldott ortofoszfáté

Next

/
Thumbnails
Contents