Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

430. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. 2. a ábra. A tököli morotva tó pollen-analízis eredménye, AP (arbor pollen) adatok, (AP + NAP = 100 %) A víz minőségében az erdőállomány ritkulásával párhuzamosan nagyarányú változás történt. A tó vize Irofikusabbá vált, amit a Botryococcus algaszcrve/etck eltűnése és a Spirogyra-k előretörése jelzett (2.c ábra). Az utóbbiak elteijcdése és a Sphagnum számának csökkenése a víz pH-jának növekedésére utalt. A Conceniricysles nagyobb arányú felszaporodása ebben az időben már talajerózióra is utalhat (Morzadec-Kerfourn 1988). Ekkor már számos nép, kelta csoportok, késő-római közösségek és különböző barbár törzsek, főként szarmaták éltek a területen (Barkóczi et al. 1963). A fúrás 22-46 cm közötti szakaszában, a sporomorpha összetétele a tó trofitásának további növekedését mutatta, megjelent a Pediastrum boryanum és a Lemna is. A vízi növényzet sekély, eutrof nyitott tóra utalt, míg a kiszáradó lápokon a Geranium, Iris, Oenanthe fajok éltek. A nagy számban előforduló Sphagnum-ok enyhén savas környezetet jeleztek A fúrás 4-22 cm közötti Pinus előretörése (2.a ábra), már újraültetések eredménye is lehetett, de az éghajlat csapadékosabbá válása is elősegíthette. Lehet, hogy az emberi tevékenység és a klíma egymás hatását felerősítette. Az elegyes lombos erdő ritkulása a szubatlantikumtól már folyamatos (Willis el al. 1998). Archeológiai adatok erre az időszakra cső római kor alatt jelzik a legjelentősebb népességnövekedést és a földművelési tevékenység egyre nagyobb mértékű előretörését. Ezek az emberi hatások ekkor már visszafordíthatatlan változást okoztak a vegetáció összetételében és a talajban egyaránt. Az erdők arányának csökkenése összefügg azzal, hogy ekkor a Duna vonalán egyre több épületeket emeltek és utakat létesítettek Az elegyes lombos erdők ritkításával (ége2.b ábra. A tököli morotva tó pollen-analízis eredménye, NAP (nonarbor pollen) téssel) nagy nyitott térségek alakítottak ki A morotva adatok, (AP- NAP =100 %) tavat övezö égeres galériaerdő külső előterében így létrehozott nyitott térségeken háziállatokat tarthattak, és földművelést folytathattak. Ezt a fiivek és a gabonák pollenszemcséi jelezték. Irodalom Barkóczi, L- Bóna, /.- Mócsy, A. 1963: Pannónia Története. Akadémiai Kiadó, Budapest. Behre, KE. 1988: Some reflections on the anthropogenic indicators and the record of prehistoric occupation phases in pollen diagrams from the Near East. In Huntley, B. - Webb, T. III. (eds ): Vegetation History. Kluwer Academic Publisher, Dordrecht 633-672. Morzadec-Kerfourn, M.T. 1988: Palaeoclimates and paleoenviromens, from the Lateglacial to recent, in the Eastern Mediterranean. East of the Nile delta The contribution of organic-walled microfossils. Paléoclimats et Paléoenvironnements Quatemaires 12. Willis. K. J.- Sümegi P.- Braun M.- Bennett, K.D.Tóth A. 1998: Prehistoric land degradation in Hungary: who, how and why? Antiquity 72, 101-113. Zólyomi, B. 1953: Die Entwicklungsgeschichte der 2.C ábra. A tőköli morotva tó pollen-analízis eredményei, vízi és mocsári vegetation Ungarns seit dem letzten Interglazial növények adatai (100 % = £) Acta Biol Academica. Sei. Hungarica 4, 367-409. Anthropogenic effects and development of vegetation in the enviroment of the oxbow lake at Tököl Pál Sümegi - Elvira Nagy-BodorO Abstract: Wc made gcoarchaeologica] and sporomorpha studies of a shallow boring established in one of the oxbow lakes on the Csepel island to reveal connections between changes in climate and vegetation took place in this region and human activity. According to pollen analysis wc could determine three phases. In the Atlantic phase the pollen grains of water plants refer to a shallow lake with open system and mesotroph water quality, flolryococcus alga organisms were dominant in the water of the lake and in the Suboreal phase Myriophyllum species, too became very significant. Agriculture and shepherding were practised in the open grasslands, grass species ICiramineael, weeds and cereals /especially Triticuml became widespread. In the Szubatlantic phase the mixed deciduous forest in the environment ot the lake bccame thinner which can be explained by intended clearing of forests using Grc, the spread of iron tools and with the building of roads, houses and forts. Alter this forest clearing a change had took place also on the quality of the waler, that is the water of the lake became eutroph, testified also by the disappearance of Boiryococcus alga organisms. At this time all along Danube had already settled different Late Roman communities. Key words: Gcoarcheology, pollen analysis. Quaternary, Bronze Age, Iron Age, Emperor Age.