Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

424. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. Mintáink alapján a makroszkopikus gerinctelen szervezetek közül a csigáknak (Gastropoda) kiugróan nagy biomassza értékük volt. Minden növényállományban ez a csoport adta a biomassza legnagyobb hányadát. Ugyancsak nagy értékeket kaptunk a bogaraknál, melyekhez hasonló nagyságrendű biomasszájuk volt a szitakötőknek, illetve a vízi- és vízfelszíni-poloskáknak. 1. táblázat A Kiskörei-tározó apotai térségének hínár- és mocsári növényzetében (ÉRD = érdes tócsagaz dominanciájú állomány, MOCS = mocsári növényzet, BÉK = imbolygó békaszőló dominanciájú állomány, RIJC = rucaöröm dominanciájú állomány, SULY = súlyom dominanciájú állomány) elő mctafitikus életfonnájú makroszkopikus gerinctelenek biomasszája 1999. szeptemberében (a vízfelszínipoloskák (Oerromorpha), a vízhez kötődő pókok és bogarak esetében a biomasszacrtékeket nedves tömegben, g/m

2-re, a többi esetben szintén nedves tömegben, de g/m

J-re vonatkoztatva adtuk) Kiemelkedően nagy volt a makroszkopikus gerinctelenek biomasszája az imbolygó békaszőlő dominanciájú állományokban. Az összesített biomassza-érték viszonylag jelentős volt a mocsárinövény-állományokban is, melyekben a csigák mellett a vízibogarak, illetve a mocsári növényzet vízfelszín feletti részein élő, vízhez kötődő bogarak biomasszája volt számottevő (1. táblázat) A vizsgált növényállományokat összevetettük minden faji szintig meghatározott csoport fajgazdagsága, diverzitása, m

2-re és m

3-re vonatkoztatott egyedszáma és biomasszája alapján. A legtöbb fajt a keskenylevelű gyékényes állományban találtuk, míg a legkisebb fajszámot az imbolygó békaszőlősben kaptuk. A vanancia-analizis eredményei azt bizonyítják, hogy a vizsgált növényállományok között a pókok (x

2 = 18,527, df = 4, p < 0,005), a kérészek (x

2 = 10,167, df= 4, p < 0,05), a szitakötők (F = 5,568, df = 4, p < 0,005), a vízi- és vizfelszíni-poloskák (F = 16,167, df= 4, p < 0,001), a vízibogarak (F = 9,133, df = 4, p < 0,001) és a tegzesek (F = 3,580, df = 4, p < 0,05) fajszáma alapján egyaránt szignifikáns különbségek mutatkoztak. Az egyes állatcsoportokat figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a pókok és a bogarak alapján a keskenylevelű gyékényes, míg a szitakötők, a vízi- és vízfelszíni-poloskák, valamint a tegzesek alapján az érdeslevelű tócsagaz volt a legfajgazdagabb. Kérészekből csupán két faj került elő, melyek az imbolygó békaszőlős kivételével mindegyik állományban előfordultak. A Shannon-Weaver diverzitás alapján csak a pókok (F = 19,641, df = 4, p < 0,001) és a kérészek (x

2 = 14,469, df = 4, p < 0,01) esetében kaptunk szignifikáns különbségeket. Mindkét csoport tekintetében a keskenylevelű gyékényes volt a legdiverzebb. Bár a különbségek nem voltak szignifikánsak (p > 0,05), a szitakötők alapján az érdes tócsagazos, a tegzesek alapján pedig egyértelműen a kevert sulymos volt a legdiverzebb állomány. A vízi- és vízhez kötődő bogarak diverzitása az imbolygó békaszőlősben volt a legnagyobb. A víztér koraőszi állapotában mind m

3-re, mind nwe vonatkoztatva a pókok és a bogarak egyedszáma a keskenylevelű gyékényesben, a kérészek és a poloskák egyedszáma az érdeslevelű tócsagazzal kevert sulymosban, míg a tegzesek egyedszáma a monodomináns érdeslevelű tócsagazosban volt a legmagasabb. A szitakötők egyedszáma m

3-re vonatkoztatva az imbolygó békaszőlősben, míg m

2-re vonatkoztatva a kevert sulymosban volt a legnagyobb. Az egyes növényállományok közötti különbség csak a szitakötők, ill. a vízi- és vizfelszíni-poloskák m

3-re vonatkoztatott egyedszáma alapján nem volt szignifikáns, a többi csoport esetében azonban, mind m

2-re (x

2 ^ 13,112, df = 4, p < 0,05, minden esetben), mind m

3-re szignifikánsan eltértek (x

2 > 12,026, df = 4, p < 0,05; minden esetben). Az apotai térségben mind m

3-re, mind a m

2-re vonatkoztatva a keskenylevelű gyékényesben mértük a legnagyobb pók- és bogárbiomassza, az érdeslevelű tócsagazosban a legnagyobb kérészbiomassza, valamint a rucaörmösben a legnagyobb tegzesbiomasszát. A szitakötők biomasszája m

3-re vonatkoztatva az érdeslevelű tócsagazosban, m

2-re vonatkoztatva viszont a kevert sulymosban volt a legmagasabb. A poloskák biomasszája m

3-re vonatkoztatva az imbolygó békaszőlősben, míg m

2-re vonatkoztatva a szitakötőkhöz hasonlóan az érdeslevelű tócsagazzal kevert sulymosban volt a legnagyobb. A vizsgált növényállományok közötti különbségek a vízi- és vízfelszíni-poloskák kivételével minden csoport m

3-re (x

2 ^ 10,510, df = 4, p < 0,05; minden esetben) és m

2-re (x

2 > 11,643, df = 4, p < 0,05; minden esetben) számított biomasszája tekintetében szignifikánsak voltak. Taxon ÉRD MOCS BÉK RUC SULY Gastropoda (ossz.) 5.9868 6.8128 18.0239 8.1849 5.0238 Ilinidinea (össz.) 0.0384 0.0045 0.4337 0.3536 0.0440 Búvárpók 0.0098 0.2214 0.0996 0 0 Vízhez kötődő pókok 0 0.2915 0 0 1814 0.0195 Arachnida (össz.) 0.0098 0.5130 0.0996 0.1814 0.0195 Asellidae 0.2144 0.7251 0.7131 0.1118 0 Gammaridae 0 0.2362 0 0 0 Crustacea (össz.) 0.2144 0.9613 0.7131 0.1118 0 Baetidae 0.0864 0.0102 0.3022 0.0030 0.1500 Caenidae 0.0380 0.0006 0 0.0170 0.2759 Kphemeroptera (össz.) 0.1244 0.0109 0.3022 0.0200 0.4259 Platycnemididae 04216 0.0634 1 5490 0.3410 0.7582 Coenagrionidae 0 0 0.0339 0 0 Aeshnidae 2.1771 0.0781 0 0 2.0813 Corduliidae 1.5031 0 0 0 0 Libellulidae 0.0364 0 0.3769 0 0 Odonata (össz.) 4.1382 0.1414 1.9597 0.3410 2.8395 Nepomorpha 0.8214 0.2829 .1 2775 0.8143 1.5289 Gerromorpha 0.0240 0.0013 0.0053 0.0016 0.1056 Heteroptera (össz.) 0.8454 0.2842 3.2828 0.8159 1.6345 Vízibogarak 0.0227 2.1722 1.9482 0.6434 0.0736 Vízhez kötődő bogarak 0.0051 3.8218 0.0171 0.0154 0.2294 Coleoptera (össz.) 0.0278 5.9939 1.9653 0.6587 0.3031 Sialidae 0 0 0.1369 0 0 Megaloptera (össz.) 0 0 0.1369 0 0 Polycentropodidae 0.0031 0.0006 0 0 0.0008 Phryganeidae 0 0 0 0.2289 0 Leptoceridae 0.1045 0.0083 0 0.0070 0.0047 Trichoptera (össz.) 0.1076 0.0090 0 0.2359 0.0055 Lepidoptera (össz.) 0.0384 0.0186 0.1672 0 0.0050 Limoniidac 0 0.0557 0 0 0.0037 Dixidae 0 0.0051 0 0 0 Culicidae 0.0036 0 0.0053 0 0.1541 Chaobondae 0.0105 0.0026 0 0 0.0008 Chironomidae 0.0627 0.2246 0.0170 0.0114 0.1722 Ceratopogonidae 0 0 0 0.0014 0 Straüomyidae 0.2452 0.0211 0 1.4537 0.3420 Tabanidae 0 0.0570 0 0 0 Syrphidae 0 0.0115 0 0 0 Ephydridae 0 0 0 0 0.0017 Diptera (össz.) 0.3221 0.3776 0.0224 1.4665 0.6745 Metafiíon (össz.) 11.8531 15.1270 27.1068 12.3698 10.9753