Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
407 Velencei-tavi egészséges és pusztuló nádasok rizómáinak bakteriológiai vizsgálata Micsinai Adrienn 1, Borsodi Andrea 1, Horváth Andrea 1, Oravecz Orsolya 1, Reskóné Nagy Mária 2, Máríaligeti Károly 1 'ELTE Mikrobiológiai Tanszék, 1088. Budapest, Múzeum krt. 4/A 2Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, 8000. Székesfehérvár, Balatoni u. 6. Kivonat: A Velencei-tó egészséges és pusztuló nádas állományainak rizómáiról 143, illetve 101 baktériumtörzset tenyésztettünk ki. A fenotipikai eredmények alapján elvégzett numerikus analízis során kialakult nagyobb fenonokat a csoportreprezientáns törzsek 16S0 rRNS génjének parciális nukleotid sorrendje alapján azonosítottuk. Az egészséges nzómákon a fluoreszcens pigmentet termelő Pseudomonas azotoformans, az Exiguobacterium aurantiacum, az Erwinia billingiae, a Panloea agglomerans és az Aeromonas sobria fajok fordultak elő. Pusztuló nzómákról azAeromonas hydrophila, a Klicrobacterium liquefaciens, a Curlobacterium luteum, az Acinetobacter Iwoffii, az Acinetobacter haemolyticus, az Arthrobacter pascens és az Agrobacterium vitis fajokat, továbbá egy Agrobacterium tumefaciens-hez, illetve egy Brenneria rubrifaciens-hez közel álló csoportot mutattunk ki. A károsodott nádrizómákon többségében szaprotróf fajok fordultak elő, az egészséges nádrizómákról azonban potenciálisan kórokozó törzseket is kitenyésztettünk. Feltételezhetjük, hogy az egészséges növényeken ezek az. opportunista patogének csak akkor szaporodnak el, ha a növény egészségi állapotát külső tényezők károsan befolyásolják. Kulcsszavak: rizoszféra, nádpusztulás, Velencei-tó, növénypatogén baktériumok Bevezetés Sekély tavaink, természetes és mesterségesen létesített víztereink parti zónájának legjellegzetesebb növénytárulásai a nádasok (Scripo-Phragmitetum), melyekben a nád (Phragmites auslralis /Ca v./ Trin ex Steudel) a domináns növény faj. Mivel a nádasok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a vizes élőhelyek ökológiai egyensúlyának fenntartásában, ezért a nádelhalás komoly környezetvédelmi és gazdasági következményekkel járhat. A nádpusztulás okainak feltárására széleskörű vizsgálatok folynak, ám a jelenség mikrobiális hátteréről ismereteink meglehetősen szórványosak. Vizsgálataink céljául ezért választottuk a Velencei-tó területéről származó egészséges és pusztuló nádasállományok rizómáinak felszínéről hagyományos módszerekkel kitenyészthető baktériumközösségek összehasonlítását. Vizsgálati anyag és módszerek 1998. szeptember 17-én nádrizoszféra-tömböket emeltünk ki a Velencei-tó Lángi-tisztást övező egészséges, illetve Gárdony térségi pusztuló állományának nádasaiból. A minták feldolgozása során kaparékot készítettünk a nádrizómák külső, és a felszínsterilizált nzóma-darabok belső felszínéről (Bacon és Hintón, 1997). A baktériumok izolálására három, a növényasszociált baktériumok tenyésztésére kifejlesztett táptalajt (GY, konneform agart, TSY) (Bacon és Hintón, 1997), illetve komplex és szintetikus cellulóztartalmú tápagart (Bott és Kaplan, 1991) használtunk. Az izolálás és tisztítás után az egészséges mintából 143, a pusztuló mintából 103 tiszta tenyészethez jutottunk. A törzseken kolónia- és sejt-morfológiai, élettani és biokémiai teszteket (oxidáz, kataláz, glükóz, oxidatív és fermentatív értékesítése, mozgásképesség, H2S és indol produkció, nitrátrcdukció, MR-VP, ureáz aktivitás, citrát hasznosítás, fenilalanin-, argininés eszkulin hidrolízis, zselatináz, amiláz, kazeáz, celluláz aktivitás) végeztünk Cowan és Steel (1974) leírását követve. A kapott eredményeket Simple Matching kocfiicincst és UPGMA algoritmust használva numerikus analízisnek vetettük alá. Az így nyert dendrogramok nagyobb fenonjaiból reprezentatív törzseket választottunk ki a BIOLOG szénforrás-hasznosítási és identifikációs gyorsteszthez, illetve molekuláris vizsgálatok számára. A molekuláris vizsgálatok során a baktériumok 16S rDNS régióját PCR-rel felszaporítva, a gén restrikciós enzimek által létrehozott mintázatát (ARDRA) vizsgáltuk (Massol-Deya és mtsai, 1995). Az egyedi ARDRA mintázatokat képviselő baktériumtörzsek 16S rDNS-ét parciálisan szekvenáltuk és az. ARB program segítségével analizáltuk. 1. táblázat Az egészséges és pusztuló nádasok rizómáinak felületéről kitenyésztett törzsek szénforrás-értékesítése Csoport Értékesített szénforrások El Arabinóz, galaktóz, glükóz, mannőz, trehalóz, alanin, aszparagin, glutaminsav, szerin, ecetsav, ß-hidroxi-vajsav, glükonsav, a-keto-glutársav, tejsav, borostyánkősav. E2 Trehalóz, metil-piruvát, a-glicerol-foszfát. E3 na E4 Arabinóz, arabitol, fruktóz, fukóz, galaktóz, glükóz, m-inozitol, maltóz, mamiitól, mannóz, ramnóz, trehalóz, ciklodextrin, metil-piruvát, ecetsav, galakturonsav, glükonsav, tejsav, borostyánkősav, alanin E5 Dextrin, arabinóz, cellobióz, galaktóz, m-inozitol, maltóz, mannitol, mannóz, mclibióz, raffinóz, ramnóz, szorbitol, szaharóz, trehalóz, hiranóz, metil-piruvát, galakturonsav, glükonsav, tejsav, borostyánkösav, alanin, alanil-glicin, aszparagin, glutaminsav, szerin. E6 Dextrin, Tween40, Tween80, arabinóz, cellobióz, fruktóz, galaktóz, glükóz, maltóz, mannitol, mannóz, szorbitol, trehalóz, turanóz, glükonsav, borostyánkösav, aszparagin, glutaminsav, szerin. Pl dextrin, TweenSO, arabinóz, fruktóz, galaktóz, glükóz, maltóz, mannitol, mannóz, trehalóz, glükonsav, borostyánkösav, alanin, alanil-glicin, aszparagin, glutaminsav, szerin P2 Arabinóz, cellobióz, fruktóz, fiikóz, galaktóz, glükóz, m-inozatol, maltóz, mannitol, mannóz, melibióz, pszikóz, raffinóz, szorbitol, szaharóz, trehalóz, meül-piruvát, galakturonsav, glükonsav, tejsav, borostyánkősav, aszparagin, szerin. P3 Cellobióz, fruktóz, glükóz, maltóz, mannóz, szaharóz, trehalóz, turanóz, meül-piruvát. P4 Dextrin, arabinóz, cellobióz, fruktóz, galaktóz, glükóz, a-laktóz maltóz, mannóz, szaharóz, trehalóz, turanóz, ecetsav, a-keto-valenánsav, alanil-glicin. P5 Tween40, Tween80, metil-piruvát, ecetsav, a-keto-glutársav, a-keto-valeriánsav, propionsav, borostyánkősav, alanin, aszparagin, glutaminsav.. P6 Tween40, Twccn80, metil-piruvát, tejsav, alanin. P7 Ciklodextrin, dextrin, arabitol, cellobióz, fruktóz, fukóz, galaktóz, glükóz, a-laktóz, maltóz, mannitol, mannóz, melibióz pszikóz, raffinóz, szorbitol, trehalóz, turanóz, metil-piruvát, ecetsav, galakturonsav, tejsav, alanin, glutaminsav. 1*8 Tween40, TweenSO, metil-piruvát, tejsav, alanin. P9 Tween40, TweenSO, metil-piruvát, tejsav. P10 na Pll fruktóz, glükóz, mannitol, mannóz, glükonsav.