Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
404 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6 SZ. mesterséges aljzat építőanyagai sokkal nagyobb méretűek voltak, mint a homokszemcsék. Összefoglalás Hároméves kutatás eredményeként sikerült új adatokat megismernem a Potamophylax rotundipennis faj életciklusáról, táplálkozási viszonyairól és lakócső-építéséről. Az eredmények közül különösen a lakócsö-építésre vonatkozóak azok, amelyek a Potamophylax nigricomis lakócső-építési stratégiájával összehasonlítva lehetőséget adnak arra is, hogy egy sikeres életmenetstratégia evolúciójáról is levonhassunk néhány következtetést. A Potamophylax rotundipennis lakócső-építési stratégiája lehetővé teszi, hogy a preferált építőanyag hiányában is elkészüljön a lakócső a mederben dominánsan jelenlévő anyagból. Ugyanakkor, mivel az átépítés időtartama igen hosszú lehet (nincs idő korlát, mint a Potamophylax nigricomis bizonyos lárvastádiumaiban), ezért a lakócsövek többsége - minden lárvastádiumban hasonlóan - nagy valószínűséggel a preferált építőanyagból fog elkészülni. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a Potamophylax rotundipennis lakócső-építési stratégiája nem teszi lehetővé, egyik lárvastádiumban sem azt, hogy a lakócsövek építőanyag összetétele tükrözze a mederben építőanyagként szóbajöhető fragmentumok arányát. A vizsgálati eredmények azt valószínűsítik, hogy a Potamophylax nigricomis lakócső-építési stratégiája (Kriska & Andrikovics, 1990, 1997, 2000) sikeresebb mint a Potamophylax rotundipennisé, mert az időkorlát megjelenésével plasztikusabbá válik, és nemcsak a preferált építőanyagú lakócső elkészítését biztosítja az első és az utolsó lárvastádiumban, hanem lehetővé teszi azt is, hogy a lárvák a köztes stádiumokban tegezük anyagával jól "beolvadjanak" környezetükbe. Irodalom Andrikovics, S. (1979). Preliminary quantitative macrofaunal investigations on characteristic biotopes of lake Fertő' Hungary. Anna 1. Univ. Sei. Budapest, Sect. Biol., 22-23, 127-144. Andrikovics, S. (1991). On the long-term changes of the invertebrate macrofauna in the creeks of the Pilis-Visegrádi mountains (Hungary). Verh. Int. Verein. Limnol. 24, 1969-1972. Andrikovics, S. Padisák, J. Rajczy, M. (1981). Diversity and cluster analysis of the intervertebrate macrofauna in the lake Fertő. Opusc. Zool. Budapest, 23, 71-81. Andrikovics, S. <6 Újhelyi, S. (1983). Trichoptera of the Hungarian part of lake Fertő (a faunistical and ecological treatise). Fol. Ent. Hun , XLIV 2, 5-8. Andrikovics, S. & Kriska, GY. (1990). Water insect structures as the types for Ecological Design. - 5 r t International Svedala Symposium on Ecological Design Kiss, O. (1981). Trichoptera in the Ilona Stream of the Mátra Mountains, North Hungary. Proc 3 r d Intern.Symp. Trichoptera, 129-138. Kiss, O. (1984). Trichoptera in an intermittent rill of the Btlkk Mountains, North Hungary. Proc.4 Jnfem. Symp. Trichoptera, 191-195. Kiss, O. (1989). Trichoptera from a light trap in the Bükk Mountains, North Hungary. Proc. 6" 1. Intern. Symp. Trichoptera, 233-236. Kiss, O. Schmera, D. (1997). The caddisflies of a refugium area in North Hungary. Proc. 8* Intern. Symp. Trichoptera, 221-225. Kiss, O., Andrikovics, S., Szigetvári, G. & Fislii, 1. (1999). Trichoptera from a light trap in the Börzsöny Mountains, North Hungary, 1996. Proc. Intern. Symp. Trichoptera, 165-170. Kriska, Gy. Andrikovics, S. (1997). The life-history and gut content of Potamophylax nigricomis (Trichoptera, Limnephilidae). Opusc. Zool, Budapest. 29-30, 113-116. Kriska, Gy. <i Andrikovics, S. (2000). Tegzesek (Trichoptera, Insecta) lakócsőépítési stratégiájáról. - Hidrológiai Közlöny. 5-6„321-322. Lepnyeva, A. (1971). Fauna of the U S S R. (HI.). IPST., 321-328. Nepomnyashchikh, V. A. (1992). The role of accidental events in the control of searching behaviour in caddis larvae. Biologicheskie Nauki (Moscow) 0(11-12), 74-81. (In Russian) Nepomnyashchikh, V. A (1993). Storage of information on the quality of particles for the case building by caddis fly larvae, Chaetopteryx villosa (Trichoptera, Insecta) Ahumal Obshchei Biotogii 54, 317-323. (In Russian) Nógrádi, S. & Uherkovics A. (1995). A magyarországi tegzesek (Trichoptera) elterjedése és gyakorisága az utóbb évtizedben, számitógépes feldolgozás adatai alapján. Jan. Pan. Múz. Év., 39, 49-67. Oláh, J. (1964). Adatok a Zempléni hegység Trichoptera faunájának ismeretéhez. Fol. Ent. Hun., 75-86. Oláh, J. (1972). Aljzatcsere és táplálkozás közötti kapcsolat a Potamophylax: rotundipennis Brauer lárvájánál (Trichoptera). AH. Közi, 106-110. Otto, C. & Svensson, B. S. (1980). The significance of case material selection for the survival of caddis larvae. Journ. o/Anim. Ecol. 49, 855-865. Tomaszewski, C. (1973). Studies on the adaptive evolution of the larvae of Trichoptera. Act. Zool. Cracoviensia 13, 311-398. Tomaszewski C. (1981). The principles of case building behaviour in Trichoptera. Proc. 3 r d. Intern. Symp. Trichoptera 365-373. Újhelyi, S. (1982). Ein Beitrag zur Ver bretitunge der Hydropsyche-Arten (Trichoptera) in Ungarn. Fol. Ent. Hun., 43, 191-203. Zintl, H. (1974). House building: problems about the spontaneous change of the architectural style in the larva of Potamophylax latipennis (Curt.) (Trichoptera , Limnephilidae). Proc. l". Intern. Symp. Trichoptera 187-201. Zintl, H. (1981). Observations and a theory on the building style change in the Potamophylax latipennis (Curt.) (Trichoptera, Limnephilidae). Proc. 3' d. Intern. Symp. Trichoptera 441-447. Zintl, H. <£ Stamme!, G. (1977). House building with panels: distribution of building activities, in the larva of Potamophylax latipennis (Curt) (Trichoptera , Limnephilidae) Proc. 2 n d Intern. Symp. Trichoptera 249-258. KRISKA GYÖRGY: 1988-ban biológia-kémia szakos tanárként végzett az ELTE Természettudományi karán. 1988-9l-ig a budapesti Babits Mihály Gimnáziumban tanított. 1991-től az ELTE TTK Biológiai Szakmódszertani Csoportjánál oktató. Itt doktorált 2000-ben Case building strategy of Potamophylax rotundipennis (Brauer) (Trichoptera, Limnephilidae) Abstract: Was studied Case building strategy of a common caddisfly (Potamophylax rotundipennis) The type of building materials for cases was varied with substrate. A homogeneous case-building strategy made it possible for different types of cases. Larvae built their cases from plant materials, when preferred mineral materials were absent. Larvae rebuilt cases starting from the anterior opening if they found mineral substances After finishing the case of vegetable materials, the larva rebuilt the case, and the length of time of rebuilding didnt differ in each larval stage. The case building strategy of P. rotundipennis differs from P. nigricomis , because P. nigricomis can rebuild its cases only for a certain time, and the length of time differed in each larval stage (Kriska & Andrikovics, 2000). The ability to construct different types of cases may be an adaptive trait that increases the ecological plasticity of P. rotundipennis larvae Presumably, this case-building strategy occurs in many caddis larvae and may be one of thtf most important factors for the evolutionary and ecological success of the Limnephiloidae. Keywords: case building strategy, caddis fly.
