Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

399 Zooplankton vizsgálatok a Baláta tó különböző élőhelyein Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem, Allattudományi Kar, Kaposvár, 7400. Kaposvár, Guba Sándor u. 40. Kivonat: 1998-2000-ben 11 mintavételi időpontban vizsgáltam a Baláta tó Rotatoria, Cladocera és Copepoda faunáját. Az öslápban három mintavételi helyen (nyilt víz, nádas és lápcserjések) vettem Zooplankton és vízkémiai analízisek végrehajtásához mintát. Jelen dolgozatomban a Zooplankton kvalitatív analízisének eredményein kívül a vízminőség vizsgálatok adatait is közlőm. Kulcsszavak: Baláta-tó, Zooplankton, kvalitatív analízis Bevezetés A Baláta-tó Somogy megye nyugati részén elterülő lefolyástalan láptó, mely 1942 óta természetvédelmi terület. Területe a Kis Balátával együtt 174 ha. A láp vízállását a csapadék és a talajvíz magassága határozza meg, ezért az. időjárástól függő jelentős vízszintingadozás jellemzi. Száraz időszakban szinte teljesen kiszáradhat. Nyílt vize mozaikosan elhelyezkedő foltokban 20-25 ha területű, vízmélysége 0,5-4 m, átlagosan 1-1,5 m. Jellemző növénytársulása Borhídi és Járai-Komlódi (1959) szerint Spirodelo-Aldrovandetum. A tómeder sekélyebb részeit nagy kiteijedésü nádas, zsombékos borítja (Scirpo-Phragmitetum), míg a legsekélyebb részeken égerláp-fűzláp (lápcseijések) alakult ki. Borhídi és Járai-Komlódi szerint itt az Alnctea glutinosae, Calamagrosti-Salicetum cinereae és Carici elongatae-Alnetum társulások figyelhetők meg. A szukcessziós folyamatok miatt csökken az összefüggő nyíltvizes területek nagysága és jelentős mértékű a láp erdősülése, különösen az éger előretörése. Jelenleg a láp vízgazdálkodása jó. A láp kutatását 1922-1923-ban Boros Ádám kezdte el, a zoológiai kutatásokról az első eredményeket 1927-ben Dudich és munkatársai közölték (cit. Marián, 1957). Míg a Baláta gerinces élővilágáról Marián Miklós 1957-ben közöl összefoglaló tanulmányt, addig a mikroszkopikus állatvilágról csak 1963-tól vannak adataink (Megyeri, 1965). Azóta Forró (1995) vizsgálta a láptó Cladocera és Copepoda faunáját. Célkitűzés: Biomonitoring vizsgálatokkal a láptó különböző jellemző élőhelyein a Zooplankton fauna összehasonlító kvalitatív és kvantitatív vizsgálata Anyag és módszer A mintavételek 1998-ban (VIII. és IX. hó), 1999-ben (V. VI. VII. VIII. IX. hó), és 2000-ben (V. VI. VII. VIII. hó) történtek, összesen 11 alkalommal, a láptó keleti és déli részén kijelölt mintavételi helyeken. A mintavételi helyeknek Megyeri (1965) által meghatározott biotópokat jelöltük ki: I. nyílt víz II. nádas-zsombékos III. égerláp-lápcserjés A Zooplankton vizsgálatok során 10-50 dm

3 vizet szűrtünk át 65 |i-s planktonhálón, a szüredéket formalinnal tartósítottuk. A Zooplankton mintavétellel egy időben vízkémiai vizsgálatokra is gyűjtöttünk mintát, melyet szabvány szerint dolgoztunk fel. Eredmények - A láptó vízkémiai jellemzőit a csapadék mennyisége jelentősen befolyásolja. Az 1998. évhez képest az 1999. év csapadékos, míg a 2000. év nyara rendkívül száraz volt. A csapadékos időszakban magasabb pH, vezetőképesség és alacsonyabb oxigénfogyasztás értékek voltak, mint a száraz időszakban. A 2000. év csapadékszegény nyarán emelkedő oxigénfogyasztást és a korábbi évekhez képest nagyobb anorganikus-N és foszfát-P koncentrációt mértünk (/. táblázat). - A Zooplankton vizsgálatok során 42 Rotatoria, 22 Cladocera és 6 Copepoda fajt azonosítottunk (2. táblázat). - Az előforduló fajok béta-alfa-mezoszaprob zónát jelző általában kozmopolita és euriök taxonok. Csak néhány lápvizekben is gyakori faj került elő. (pl. Platyias quadricornis, Trichocerca weberi). - Csak a csapadékos időszakban találtuk meg az plartchna priodonta, Brachionus budapestinensis, Filinia longiseta és a Synchaeta oblonga fajokat. - A láptóban 20 új Rotatoria fajt találtunk, viszont 11 korábban leírt fajt nem tudtunk kimutatni a mintákban. - A Cladocera faunára jellemző, hogy az eddig leírt taxonokon kívül 13 új fajt azonosítottunk. - A Rotatoria és Cladocera faunával szemben a Copepoda fauna fajszáma alacsony, mindössze 6 faj és 3 eddig kimutatott fajt a vizsgálati időszak alatt nem találtunk meg. - A nyíltvizes területen (I.) 34 fajt (18 Rotatoria, 13 Cladocera és 3 Copepoda), a nádas-zsombékos mintavételi helyeken (II.) 46 fajt (27 Rotatoria, 14 Cladocera és 5 Copepoda), míg a égeres és lápcserjés (III.) mintavételi helyeken 24 fajt (15 Rotatoria, 6 Cladocera és 3 Copepoda) határoztunk meg. - Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a Zooplankton fauna összetételében jelentős átalakulás zajlik, amit alapvetően befolyásol a csapadékos és száraz időszakok váltakozása, de a szukcessziós folyamatok előrehaladása is. Ezért feltétlenül szükséges a kutatások folytatása. - A kvantitatív vizsgálatok eredményeiről egy későbbi publikációban számolunk be 1. táblázat A vízkémiai vizsgálatok eredményei PARAMÉTER 1963* 199« 1999 2000 pH 6,42 6,7-6,9 6,5-7,6 6,5-6,9 Vezetőképesség (iS/cm 78-101 95-201 60-84 Ammónia-ammónium-N mg/dm

J 1,0 0,2-0,9 0,3-0,5 0,6-1,4 Nitrit-N mg/dm

1 0-0,3 0-0,1 0-0,4 Nitrát-N mg/dm

J 0,49 0-0,5 0,1-0,7 0-1,1 Foszfát-P mg/dm" 0-0,6 0-0,3 0-2,3 KOI /sMn/ mg/dm" 45,6 18,3-46,1 15,1-31,4 14,9-52,1 O-keménység NK° 2,22 3,5 3,8 3,1 Lúgosság mgeé /dm

3 1,04 1,1 1,4 1,0 " :Megycri(l%5) Irodalom Borhídi, A., J. - Komlódi, M„ 1959: Die Vegetation des Baláta-Sees. Acta Bot Acad. Scient. Hung. 5:259-320. Forró, L., 1995: Adatok a Dél-Dunántúl Cladocera és Copepoda faunájának ismeretéhez. Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat, 8:21-24. Marián, M., 1957: A Baláta gerinces állatvilága Somogyi Alm., 1:1-60. Megyeri,,/., 1965: Adatok a Baláta-tó vízifaunájának ismeretéhez. Szegedi Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei, 2:105-114.