Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

I. táblázat Az összes vas, az oldott vas és az oxin által meghatározott biológiailag hozzáférhető vas koncentrációja a Balatonban és a vizsgált befoly ókban A Balaton hossztengelye mentén a medencék között a vízben levő vasformák koncentrációjának szisztematikus változását sem időben sem térben nem mutatták mérési eredményeink (/. táblázat) Az összes vas koncentrációja 50-200 ng/1 érték között változott, míg az oldott vas koncentrációja 2-30 jig/1 koncentráció tartományban mozgott. Az oxin által meghatározott biológiailag hozzáférhető vas mennyisége sem mutatott számottevő különbséget a Balaton négy medencéjében, koncentrációja nem haladta meg az összes vas 0.3-6 %-át (0.5 - 5 jig/1). Értéke megfelel a Kinneret tóban mért koncentráció értékeknek (0.242.36 jig/1) (Parparova és Yacobi, 1998), valamint a nyílt óceánokban mert értékeknek (0.5-1.7 ng/1), ahol a vas jelentős szerepetjátszik a fitoplankton produkcióban (Wells et al., 1991). A pórusvíz "biológiailag hozzáférhető vas" koncentrációja azonban Balatonfíízfo ~> Keszthely irányában (a trofikus gradienssel megegyezően) határozott növekedést mutatott Míg a pórusvíz oldott vas koncentrációja nem tér el a vízoszlopban mért értekektől, az oxin által meghatározott biológiailag hozzáférhető 397 vas koncentrációja jelentősen 3-5-ször magasabb. Az oldott reaktív foszfor és az ásványi nitrogén fonnák a pórusvízben illetve a vízben levő koncentráció különbsége még ennél is nagyobb (két nagyságrend). Feltűnő az oldott és az oxin által meghatározott biológiailag hozzáférhető vas mennyiségének egymáshoz viszonyított arányában bekövetkezett változás is. A nyíltvízben az oxin által meghatározott biológiailag hozzáférhető vas 5-20 %-a az oldott vas koncentrációnak, míg a pórusvízben BalatonfüzíoKeszthely irányban növekedve eléri a 90 %-ot is (/. táblázat). A vizsgált befolyókat elemezve megállapíthatjuk, hogy a Zala szállítja a legtöbb vasat a Balatonba. Szembetűnő a különbség a balatoni és a befolyókban mért oxin által meghatározott biológiailag hozzáférhető vas és az oldott vas arányban. A befolyókban hasonlóképpen a pórusvízhez nagyon magas 50 % feletti ez az arány, sőt nem ritka az sem ha 100 %-ot meghaladja, ami azzal magyarázható, hogy az oxin (úgy mint az alga) a lebegő részecskék felületéről is felszabadíthatja, leoldhatja a vasat (/. táblázat). A vas szerepe a balatoni fitoplankton tömegének és összetételének szabályozásában Laboratóriumi kísérletekben vizsgáltuk, a Balaton-vízhez való vas adagolás illetve megvonás hatását izolált algatörzsekre és balatoni alga együttesekre. A kísérletekben az együttes P és N dúsítás hatására a Balatonból izolált Scenedesmus soói zöldalga kis mértékű szaporodást (1.3 -1.5 mg/l alga biomassza) mutatott úgy a Keszthelyi- mint a Siófoki-medencéből származó szűrt Balaton-vízben. A N és P dúsítás melletti vasadagolásra az algák mindkét esetben gyors és jelentős biomassza növekedéssel válaszoltak. A zöldalgával ellentétben a Balatonból izolált Cylindrospermopsis raciborskii nitrogénkötő cianobaktérium P és N együttes adagolására még kismértékű szaporodást sem mutatott. Azonban P+N+Fe adagolásra a zöldalgánál tapasztaltakhoz hasonlóan gyors szaporodást idéztünk elő. Ezek az eredmények arra is utaltak, hogy a kékalgák érzékenyebben reagálnak a környezetükben levő vas hiányára. Az /. ábra jól szemlélteti azt, hogy a Zala-víz vastartalma nem korlátozza az algák szaporodását. Az ú.n. Zala-csóva területéről (Zala-víz Balaton-vízzel keveredése) származó P és N dúsított vízmintában az algaszaporodás már mérséklődött. A Keszthelyi- és Siófoki-medence közepéről származó P és N dúsított vízmintában pedig biomassza-növekedés alig volt tapasztalható. Az eredmények azt illusztrálják, hogy a Zala-víz "Balatonvízzé" válása során vastartalma gyorsan hozzáférhetetlenné válik az algák számára, egyre inkább korlátozva azok szaporodását. Ezt igazolják az atomabszorpciós mérések eredményei is (/. táblázat) Az izolált algatörzsekkel végzett kísérletek sejtették azt, hogy a cianobakteriumok reagálnak legérzékenyebben a vashiányra. Szüretien balatoni vízmintákban (Keszthelyi-medence, Siófokimedence) mértük a fitoplankton oxin hatására bekövetkezett (vas elvonás) fotoszintézis gátlását. Feltételeztük azt, hogy Feltételeztük, azt hogy az oxin kezelés által kiváltott gátlás arányos az algák vasellátottságával, mivel az oxin kezelés hatására (külső vasforrás hiányában) a sejtek kénytelenek a saját készleteiket felhasználni, ha van nekik. így az oxin által kiváltott fotoszintézis gátlás szorosan összefügg a vízoszlopban elérhető vas menynyiségével és a fitoplankton vasellátottságának mértékével. Eredményeink szerint a Keszthelyi-medence algaegyüttesének 1

4C felvételét a vasmegvonás jelentősebb mértékben gátolta (2. ábra). Az algaösszetételt elemezve a Siófoki-medencéből származó vízminták vegyes algaállományával szemben a Keszthelyimedencében 90 %-os részesedéssel a kékalgák voltak az uralkodók Ezek az eredmények alátámasztják a tenyészetekkel kapott eredményeinket, miszerint a kékalgák érzékenyebben reagálnak a vashiányra, mint a többi algák. Balatonvíz JúL 18. Aug. 16. Szept. 04. Szept. 26. Összes vas W1) (MR/I) (MR/l) (Mg/l) Balatonfüzfö 54 193 108 Tihany 74 171 151 Zánka 45 156 64 Szigliget 116 52 111 Keszthely 53 51 96 Oldott vas (Mfi/I) (Mg/l) (Mg/l) (Mg/l) Balatonfíízfo 24 19 5.5 0.3 Tihany 12 29 9 1.2 Zánka 10 13 12 0.3 Szigliget 15 25 7.2 1.1 Keszthely 20 15 8.4 1.1 BIIFe <Wí/l> (Mg") (Mg/l) (Mg/l) Balatonfüzfö 2.03 0.70 0 76 0.92 Tihany 2.87 6.70 1.11 1.35 Zánka 2.70 2.21 0.92 2.45 Szigliget 3.17 2.50 0.58 1.90 Keszthely 1 46 1.25 0.80 4.60 Pórusvíz Oldott vas BIIFe SzepL 21. (Mg/l) (Mg/l) Balatonfíízfo 9.6 0.32 Tihany 16.11 3.94 Zánka 16.5 8.79 Szigliget 13.7 8.71 Keszthely 368 33.37 Befolyók JúL 18. Aug. 17. Szept. 26. Oldott vas 0m/i> (Mg/') (Mg/l) Eger-víz 38.0 15.0 8.00 Zala-torkolat 25.2 110 66.0 Nyugati-övcsat. 12.0 12.0 11.0 imremajori-csaL 16.0 12.0 15.0 Keleti-Bozót-cs. 28.0 19.0 11.7 BIIFe (US/l) (Mg/l) (Mg/l) Eger-víz 10.8 12.0 16.0 Zala-torkolat 2.20 65.0 53.0 Nyugati-övcsat. 7.60 14.0 18.7 Imreinajori-csat. 9.30 7.00 8.44 Keleti-Bozót-cs. 16.2 24.0 51.0