Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

392 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6 SZ. A Mátra hegységi Csörgő-patak vízirovar (Trichoptera, Plecoptera, Ephemeroptera) faunája Kiss Ottó

1, Andrikovics Sándor

2, Murányi Dávid

3, Lippóczy Ákos

4 ''

2'

3 Eszterházy Károly Főiskola Állattani Tanszék, 3300. Eger, Leányka u. 6. 4 3300. Eger, Joó János u. 16. Kivonat: Trichoptera, Plecoptera és Ephemeroptera lárvákat és imágókat gyűjtöttünk a Narád és Csörgő-patak területén, 5 mintavételi helyről, 2000 május elejétől szeptember végéig. 24 Trichoptera, 12 Plecoptera és 10 Ephemeroptera fajt határoztunk meg Kulcsszavak: Trichoptera, Plecoptera, Ephemeroptera, Mátra-hegység, Narád-patak, Csörgő-patak . Bevezetés A Mátra-hegység forrásainak, csermelyeinek és patakjainak részletesebb faunisztikai felmérése még hiányos. Ezért fontosnak tekinthető az andezit alapkőzeten kialakult patakokban a bentosztársulások közül a tegzes, álkérész és kérészlárvák és imágók kvalitatív és kvantitatív számbavétele. Ehhez hasonló vizsgálatokat (Andrikovics S., 1971, Andrikovics S. and Hadnagy T., 1994, Andrikovics S., Kriska Gy., 1990, Kriska Gy., 1999, Kiss O., 1977,1997, Schmera D. és Kiss O., 1999) is végeztek. Az említett rovarcsoportok fajainak a Csörgő-patakban való előfordulását említik (Újhelyi S., 1974, Oláh J., 1965, Kiss O., 1980a, 1980b, 1981a), ezek szórványgyűjtések eredményei Anyag és módszer A Csörgő-patak a Nyugati-Mátrában, Mátraszentimrétől ÉNY-ra található. Három kisebb patak: Narád, Hutahelyi, Gedeon összefolyásából jön létre, kb. 5,5 km hosszú, majd Mátrakcresztesnél a Kövecses-patakba ömlik A gyűjtőterületen 660-540 m közötti a tengerszint feletti magasság. A Kövecses-patakig esése 120 m. A területre jellemző kőzet az andezit és andezittufa. A völgy éghajlata hűvös és nedves középhegységi jellegű. Az évi középhőmérséklet 6-8 °C, az évi csapadékátlag 700-900 mm. 2000 májusától szeptember végéig havonként 5 mintavételi helyen vízi rovarok (Trichoptera, Plecoptera, Ephemeroptera) lárváit és imágóit gyűjtöttük. Kamler és Riedel (1960) valamint Macan '/'., (1958) módszerei alapján, kvalitatív és kvantitatív felvételezést végeztünk. A tegzes lárvákat Hickin N. E. (1967), WaringerJ. és GrafW., (1997), az imágókat Mahcky (1983) a Plecopterákat Kis B. és RauSer J., (1980) határozója alapján azonosítottuk. Eredmények A Trichoptera fajok az egyes mintavételi helyeken a következő eloszlást mutatják: A Narád-patakból 14, a Csörgő-patakból 22 tegzesfajt gyűjtöttünk. Az összesített Trichoptera fajlistát az /. táblázat tartalmazza. Az Ni mintavételi helyen 14 fajt gyűjtöttünk. Legnagyobb egyedszámban a Halesus digitatus (9 db/m

2), májusban az Ecclisopteryx madida (7 db/m

2) és júniusban a Hydropsyche instabilis (5 db/m

2) került elő. A hálószövő Hydropsyche, Plectrocnemia fajok 1-5 db/m

2 eloszlást mutattak júniusban és júliusban. Minden hónapban gyűjtöttük a Sericostomapersonatum-ot (2 db/m

2). A Cs

2 mintavételi helyen 17 faj fordult elő. Legnagyobb egyedszámban májusban az Agapetus sp. csermelytegzes és a Halesus digitatus (8 db/m

2), ill. Ecclisopteryx madida (5 db/m

2) lárváit gyűjtöttük. A Sericostoma personatum, a Halesus digitatus és a Plectrocnemia conspersa mind a négy hónapban gyűjthető volt. Ritka fajnak tekinthető a Notidobia ciliaris és a Tinodes rostocki. 1. táblázat A Csörgő-patak Trichoptera fajlistája Jelmagyarázat: 1 = egyedszám, 2 = lárva, 3 = báb, 4 = imágó, 5 = üres tegez Faj 1 2 3 4 5 RHYACOPHILIDAE 1 Rhyacophila fasciata (H., 1859.) 4 + # 2 Rhyacophila oblilerata (McL., 1863.) 7 + # 3 Rhyacophila tristis (P., 1834.) 7 + ti GLOSSOSOMATIDAE 4 Agapetus sp. (indeL) 9 + ti 5 Synagapetus sp. (indeL) 2 ti x PHILOPOTAMIDAE 6 Philopotamus montanus (D., 1813.) 30 + ti HYDROPSYCIIIDAE 7 Hydropsyche angustipennis (C., 1834.) 12 + 8 Hydropsyche exocellata (D., 1841.) 6 + 9 Hydropsyche jutvipes (C., 1834.) 9 + 10 Hydropsyche instabilis (( ', 1834.) 10 + ti 11 Hydropsyche pellucidula (C., 1834.) 1 + 12 Hydropsyche sp. (in det.) 9 + ti X POLYCENTROPODIDAE 13 Plectrocnemia conspersa (C., 1834.) 20 + ti X 14 Polycentropus flavomacu

latus (F., 1834.) I + PSYCHOMYIDAE 15 Tinodes rostocki (McL., 1878.) í LIMNEPHILIDAE 16 Ecclisopteryx madida (McL., 1867.) 29 + X 17 Grammotaulius nigropunctatus (R.,1783) 1 i 18 Halesus digitatus (S., 1781.) 82 + 19 Limnephilus sp. (in det.) 3 + ti 20 Potamophylax latipennis (C., 1834.) 23 + ti X 21 Stenophylax permistus (McL., 1895.) 2 ti SERICOSTOMATIDAE 22 Notidobia ciliaris (L., 1761.) 2 + X 23 Sericostoma personatum (K. et S., 1826) 23 + X BERAEIDAE 24 Odontocerum albicorne (S., 1763.) 16 + ti X A Cs

3 mintavételi helyen 13 faj volt, melyek közül legnagyobb egyedszámban a Philopotamus montanus (11 db/m

2) szerepelt. Jelentős a Halesus digitatus 7 db/m

2-es és a Hydropsyche exocellata 5 db/m

2-es előfordulása. A Plectronemia conspersa-t 4 hónapban gyűjtöttük. Alhavasi faj a Rhyacophila tristis. A Cs

4 mintavételi helyen 14 fajt gyűjtöttünk. Legnagyobb egyedszámban található a Halesus digitatus (9 db/m

2), a Philopotamus montanus (7 db/m

2) és a Potamophylax latipennis (5 db/m

2). A Halesus digitatus-t 4 hónapban gyűjtöttük. Figyelmet érdemel a Hydropsyche 5 fajának előfordulása. A Cs

s mintavételi helyen 14 fajt gyűjtöttünk. A legnagyobb egyedszámban júniusban a Halesus digitatus (23 db/m

2) és a Potamophylax latipennist (5 db/m ) került e-