Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

387 nyíltvizes és zsiókás víztestjei a fajszám (Z = - 5,759, df = 139, p < 0,001), a Shannon-Wiener diverzitás index (Z = - 4,629, df = 139, p < 0,001) és a Simpson diverzitás in­dex (Z = - 3,441, df = 139, p = 0,001) alapján is külön­böztek egymástól. Eredményeink szerint tehát a zsiókás állományok fajgazdagabbak és diverzebbek, mint a nyílt­vizes területek. A vízterekre jellemző szezonalitás vizsgálata során ­annak ellenére, hogy jelentős vízszintcsökkenés és betö­ményedés a vizsgálat ideje alatt nem történt - a poloskák fajszáma (x 2 = 19,813, df = 2, p < 0,001), egyedszáma (X 2 = 21,113, df = 2, p < 0,001) és biomasszája (x 2 = 33,795, df = 2, p < 0,001), valamint a szitakötők fajszá­ma (x 2 = 7,874, df = 2, p = 0,02), egyedszáma (x 2 = 18,409, df = 2, p < 0,001) és biomasszája (x 2 = 11,253, df = 2, p = 0,004) évszakosan jelentősen változott. Min­den csoport egyedszáma kora ősszel érte el a maximumát, de míg a poloskák egyedszáma tavasszal, addig a szitakö­tőlárváké nyáron volt a legkisebb. A csigák és piócák e­gyedszámának átlaga, a vízterek tavaszi és nyári aszpek­tusában megegyezett. Kapott eredményeink a szitakötők fenológiai sajátosságainak ismeretében érthetőek, hiszen több, egymást átfedő generációjuk miatt tavasztól őszig i­mágó és lárva alakokat, ősztől tavaszig csak lárvális álla­potban levő példányokat találhatunk. A poloskák faj- és egyedszámában tapasztalt változás azonban mindenkép­pen további, gyakoribb mintavételt tesz szükségessé. Bár eddigi vizsgálataink során csupán a fent említett csoportokra vonatkozóan végeztünk mennyiségi mintavé­telt le kell szögeznünk, hogy a jövőben a szikes vízterek makroszkopikus gerinctelenjeinek vizsgálatára irányuló kutatások tervezésekor számolni kell a vízibogarak jelen­tős egyedszámával is. Összefoglalás Eredményeinket összefoglalva megállapíthatjuk: 1. A vizsgált kiskunsági szikes vízterek a pióca és csi­ga, a szitakötő, ill. a vízi- és vízfelszíni-poloska fajegyüt­tesek diverzitása alapján szignifikánsan különböztek egy­mástól. A kis oldott összes sótartalmú Fehér-szék faje­gyütteseinek diverzitása kiugróan magas volt. 2. A mennyiségi viszonyokat tükröző egyedszám és bi­omassza a piócák és csigák, valamint a poloskák esetében jelentősen különbözött az egyes vízterekben. 3. A nyíltvizes és zsiókás víztestekben a rejtőzködő, ragadozó életmódú szitakötőlárvák mennyiségi viszonyai élesen eltértek. A zsiókásban tapasztalt kiugró egyedszá­mok, a kedvező rejtőzködési lehetőségekkel magyarázha­tók. 4. Annak ellenére, hogy a vizsgálat ideje alatt jelentős vízszint-csökkenés és betöményedés nem történt, a mak­roszkopikus gerinctelen fajegyüttesek mennyiségi és mi­nőségi mutatói alapján határozott szezonális különbsége­ket mutattunk ki. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk az OTKA F29825, F30403 a KTM 020942­01/2000 számú pályázatainak, a Soros Alapítványnak, a Magyar Vidék­ért Alapítványnak, az Universitas Alapítványnak, az MTA Bolyai Ösz­töndíjának, Boros Emilnek, valamint Utassy Tibornak munkánk támo­gatásáért. Irodalom Ambrus A. - Bánkúti K. - Kovács T. 1996a: Lárva és tmágó adatok Ma­gyarország Odonata faunájához. -Stadium Ixirvale, 1996.1.. 13-23. Ambrus A. - Bánkúti K. - Kovács T. 1996b: Lárva és imágó adatok a I lortobágy Odonata faunájához. - Stadium Ijjrvale, 1996.1:. 51-68. Andrikovics S. 1999: A Kiskunsági Nemzeti Park Szabadszállás környé­ki szikes tavainak makrobentosz és növényi algabevonat felmérése Kutatási Jelentés 1998-99 Kézirat, Eger 1999. 1-22. Bakonyi, G. - Vásárhelyi, T. 1987: The Heteroptera fauna of the Kis­kunsági Nemzeti Park. In MAHUNKA, S. (ed ): The fauna of the Kis­kunság National Park, II. - Akadémiai Kiadó, Budapest 85-106. Bakonyi, G. 1983: Cenological investigations on the water bugs of the Hortobágy National Park (Heteroptera: Nepomorpha). - In: Mahunlca, S. (ed.): The Fauna of the Hortobágy National Park II. Akadémiai Kia­dó, Budapest 119-124. Csányi B. - Gulyás P. - Németh J. - Skobrák F. 1988: Adatok a Horto­bágy felszíni vizeinek kémiai és biológiai állapotáról. Tudományos Kutatások a HNP-ban. Budapest 1988. 255-275. Dvihally Zs.T. 1999: Hazai szikes vizeink kémiai jellege - Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 9: 281-292. Dvihally, Zs.T. - Ponyi J. 1957: A Kistelek-környéki szikes vizek össze­tétele és Crustacea faunája. - Hidrológiai Közlöny 37/3'. 257-261. Dvihally, Zs.T. 1970: A kémiai és optikai változások dinamikája a ma­gyar szikes vizekben. - Hidrológiai Tájékoztató 10. 130-132. Felföldy !.. 1987: A biológiai vizminősítés. - Vízügyi Hidrobiológiái 16. 4 javított és bővített kiadás, Országos Vízügyi Hivatal. 259 pp. Ferencz, M 1965: Beitrage zum Zoobenthos des Weissen-teiches ("Fehértó") bei Kardosküt. - Acta Univ.Szegediensis. XI. (3-4): 265­269. Ferencz, M. 1967: Beitrage zum Zoobenthos-Untersuchung des Kunfe­héitó. -Acta Univ.Szegediensis. XIII. (1-4). 63-70. Ferencz, M. 1973: Zoobenthos investigations in the saline waters of the Great Hungarian Plain. -Acta Biologica Szeged. 19 (1-4): 125-137. Forró, L. - Ronkay, L. 1983: Contributions to the aquatic microfauna (Rotatoria and Crustacea) of the Hortobágy National Park In: Mah un­ka S. (Szerk): The fauna of the Hortobágy National Park. 1. 57-65. Forró, L. 1987: The Branchiopoda fauna of the Kiskunság National Park. In: Mahunka S. (Szerk): The Fauna of the Kiskunság National Park. II. 67-72. Forró, L. 1989: Composition and seasonal changes of the microcrosta­cean fauna of sodic waters near Fülöpháza (Kiskunság National Park, Hungary). -Miscnea zool. Hung 5: 33-41. Gelei, J. 1928: Tricladen aus der Umgebung von Szeged. - Acta Biol. Szeged. I:. 1-17. Gelei, J. 1950: Die Marynidae der Sodagewässer in der Nahe von Sze­ged. -Hidrológiai Közlemények. 30.. 107-120. Györffy I. 1931: Tierwelt des Cserepes-sor Sees. In: Zur Hydrobiologie eines Natronsees bei Szeged in Ungarn. - Verh. d. Intern. Ver. f. the­or. u. ang. Limnologie. 5.: 118-121. Horváth A 1950: A Szegedi Fehértó Mollusca faunája - A Szegedi Tu­dományegyetem Biológiai Intézetének Évkönyve. 8.: 321-326. Horváth P. 1935: Woodruffia rostrata Kahl Szeged Kömyékéröl - Acta Biol. Szeged 3.: 222-225. Juhász P. - Kiss B. - Olajos P. 1998: Faunisztikai kutatások a Körös­Maros Nemzeti Park területén. - Crisicum I. (A Körös-Maros Nem­zeti 1'ark Igazgatóság időszaki kiadványa). 105-125. Kiss. B. - Juhász, P. - Olajos, P. 1999: Contribution to the Aquatic and Semiaquatic bug fauna of the Körös-Maros National Park (Heteropte­ra: Nepomorpha and Gerromorpha). - Folia Ent. Hung. 60: 115-123 Kertész, Gy. 1956: The Rotifers of the Periodical Waters of Farmos. ­Acta ZoolAcad.Sci. Hung. 2: 339-358. Macan, T.T. - MacFadyen, A. 1941. The water bugs of dewponds. - J. Anim.Ecol. 10: 175-183. Macan, T.T. 1965: A key to British water bugs (Hemiptera-Heteroptera). In: F.BA. Scientific Publication No. 16. - Freshwater Biological As­sociation, Ambleside, 77 pp. Megyeri J. 1959: Az alföldi szikes vizek összehasonlító hidrobiológiái vizsgálata.-ActaAcad. Paed. Szeged 1959/11: 91-170. Megyeri J. 1973: összehasonlító Zooplankton-vizsgálatok három szikes tavon (Dongér-tó, Ószeszék, Kakasszék). - Acta Acad. Paed. Szeged 1973/11: 63-84. Megyeri J. 1974: Hidrobiológiái vizsgálatok a bugaci szikes tavakon II. -ActaAcad. Paed. Szeged 1959/11 45-59. Megyeri J. 1975: A Möpházi szikes tavak hidrozoológiai vizsgálata ­Acta Acad. Paed. Szeged 1975/11: 53-72. Megyeri J. 1979: A szikes tavak általános tulajdonságai Nemzeti Park a

Next

/
Thumbnails
Contents