Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

387 nyíltvizes és zsiókás víztestjei a fajszám (Z = - 5,759, df = 139, p < 0,001), a Shannon-Wiener diverzitás index (Z = - 4,629, df = 139, p < 0,001) és a Simpson diverzitás index (Z = - 3,441, df = 139, p = 0,001) alapján is különböztek egymástól. Eredményeink szerint tehát a zsiókás állományok fajgazdagabbak és diverzebbek, mint a nyíltvizes területek. A vízterekre jellemző szezonalitás vizsgálata során annak ellenére, hogy jelentős vízszintcsökkenés és betöményedés a vizsgálat ideje alatt nem történt - a poloskák fajszáma (x

2 = 19,813, df = 2, p < 0,001), egyedszáma (X

2 = 21,113, df = 2, p < 0,001) és biomasszája (x

2 = 33,795, df = 2, p < 0,001), valamint a szitakötők fajszáma (x

2 = 7,874, df = 2, p = 0,02), egyedszáma (x

2 = 18,409, df = 2, p < 0,001) és biomasszája (x

2 = 11,253, df = 2, p = 0,004) évszakosan jelentősen változott. Minden csoport egyedszáma kora ősszel érte el a maximumát, de míg a poloskák egyedszáma tavasszal, addig a szitakötőlárváké nyáron volt a legkisebb. A csigák és piócák egyedszámának átlaga, a vízterek tavaszi és nyári aszpektusában megegyezett. Kapott eredményeink a szitakötők fenológiai sajátosságainak ismeretében érthetőek, hiszen több, egymást átfedő generációjuk miatt tavasztól őszig imágó és lárva alakokat, ősztől tavaszig csak lárvális állapotban levő példányokat találhatunk. A poloskák faj- és egyedszámában tapasztalt változás azonban mindenképpen további, gyakoribb mintavételt tesz szükségessé. Bár eddigi vizsgálataink során csupán a fent említett csoportokra vonatkozóan végeztünk mennyiségi mintavételt le kell szögeznünk, hogy a jövőben a szikes vízterek makroszkopikus gerinctelenjeinek vizsgálatára irányuló kutatások tervezésekor számolni kell a vízibogarak jelentős egyedszámával is. Összefoglalás Eredményeinket összefoglalva megállapíthatjuk: 1. A vizsgált kiskunsági szikes vízterek a pióca és csiga, a szitakötő, ill. a vízi- és vízfelszíni-poloska fajegyüttesek diverzitása alapján szignifikánsan különböztek egymástól. A kis oldott összes sótartalmú Fehér-szék fajegyütteseinek diverzitása kiugróan magas volt. 2. A mennyiségi viszonyokat tükröző egyedszám és biomassza a piócák és csigák, valamint a poloskák esetében jelentősen különbözött az egyes vízterekben. 3. A nyíltvizes és zsiókás víztestekben a rejtőzködő, ragadozó életmódú szitakötőlárvák mennyiségi viszonyai élesen eltértek. A zsiókásban tapasztalt kiugró egyedszámok, a kedvező rejtőzködési lehetőségekkel magyarázhatók. 4. Annak ellenére, hogy a vizsgálat ideje alatt jelentős vízszint-csökkenés és betöményedés nem történt, a makroszkopikus gerinctelen fajegyüttesek mennyiségi és minőségi mutatói alapján határozott szezonális különbségeket mutattunk ki. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk az OTKA F29825, F30403 a KTM 02094201/2000 számú pályázatainak, a Soros Alapítványnak, a Magyar Vidékért Alapítványnak, az Universitas Alapítványnak, az MTA Bolyai Ösztöndíjának, Boros Emilnek, valamint Utassy Tibornak munkánk támogatásáért. Irodalom Ambrus A. - Bánkúti K. - Kovács T. 1996a: Lárva és tmágó adatok Magyarország Odonata faunájához. -Stadium Ixirvale, 1996.1.. 13-23. Ambrus A. - Bánkúti K. - Kovács T. 1996b: Lárva és imágó adatok a I lortobágy Odonata faunájához. - Stadium Ijjrvale, 1996.1:. 51-68. Andrikovics S. 1999: A Kiskunsági Nemzeti Park Szabadszállás környéki szikes tavainak makrobentosz és növényi algabevonat felmérése Kutatási Jelentés 1998-99 Kézirat, Eger 1999. 1-22. Bakonyi, G. - Vásárhelyi, T. 1987: The Heteroptera fauna of the Kiskunsági Nemzeti Park. In MAHUNKA, S. (ed ): The fauna of the Kiskunság National Park, II. - Akadémiai Kiadó, Budapest 85-106. Bakonyi, G. 1983: Cenological investigations on the water bugs of the Hortobágy National Park (Heteroptera: Nepomorpha). - In: Mahunlca, S. (ed.): The Fauna of the Hortobágy National Park II. Akadémiai Kiadó, Budapest 119-124. Csányi B. - Gulyás P. - Németh J. - Skobrák F. 1988: Adatok a Hortobágy felszíni vizeinek kémiai és biológiai állapotáról. Tudományos Kutatások a HNP-ban. Budapest 1988. 255-275. Dvihally Zs.T. 1999: Hazai szikes vizeink kémiai jellege - Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 9: 281-292. Dvihally, Zs.T. - Ponyi J. 1957: A Kistelek-környéki szikes vizek összetétele és Crustacea faunája. - Hidrológiai Közlöny 37/3'. 257-261. Dvihally, Zs.T. 1970: A kémiai és optikai változások dinamikája a magyar szikes vizekben. - Hidrológiai Tájékoztató 10. 130-132. Felföldy !.. 1987: A biológiai vizminősítés. - Vízügyi Hidrobiológiái 16. 4 javított és bővített kiadás, Országos Vízügyi Hivatal. 259 pp. Ferencz, M 1965: Beitrage zum Zoobenthos des Weissen-teiches ("Fehértó") bei Kardosküt. - Acta Univ.Szegediensis. XI. (3-4): 265269. Ferencz, M. 1967: Beitrage zum Zoobenthos-Untersuchung des Kunfehéitó. -Acta Univ.Szegediensis. XIII. (1-4). 63-70. Ferencz, M. 1973: Zoobenthos investigations in the saline waters of the Great Hungarian Plain. -Acta Biologica Szeged. 19 (1-4): 125-137. Forró, L. - Ronkay, L. 1983: Contributions to the aquatic microfauna (Rotatoria and Crustacea) of the Hortobágy National Park In: Mah

unka S. (Szerk): The fauna of the Hortobágy National Park. 1. 57-65. Forró, L. 1987: The Branchiopoda fauna of the Kiskunság National Park. In: Mahunka S. (Szerk): The Fauna of the Kiskunság National Park. II. 67-72. Forró, L. 1989: Composition and seasonal changes of the microcrostacean fauna of sodic waters near Fülöpháza (Kiskunság National Park, Hungary). -Miscnea zool. Hung 5: 33-41. Gelei, J. 1928: Tricladen aus der Umgebung von Szeged. - Acta Biol. Szeged. I:. 1-17. Gelei, J. 1950: Die Marynidae der Sodagewässer in der Nahe von Szeged. -Hidrológiai Közlemények. 30.. 107-120. Györffy I. 1931: Tierwelt des Cserepes-sor Sees. In: Zur Hydrobiologie eines Natronsees bei Szeged in Ungarn. - Verh. d. Intern. Ver. f. theor. u. ang. Limnologie. 5.: 118-121. Horváth A 1950: A Szegedi Fehértó Mollusca faunája - A Szegedi Tudományegyetem Biológiai Intézetének Évkönyve. 8.: 321-326. Horváth P. 1935: Woodruffia rostrata Kahl Szeged Kömyékéröl - Acta Biol. Szeged 3.: 222-225. Juhász P. - Kiss B. - Olajos P. 1998: Faunisztikai kutatások a KörösMaros Nemzeti Park területén. - Crisicum I. (A Körös-Maros Nemzeti 1'ark Igazgatóság időszaki kiadványa). 105-125. Kiss. B. - Juhász, P. - Olajos, P. 1999: Contribution to the Aquatic and Semiaquatic bug fauna of the Körös-Maros National Park (Heteroptera: Nepomorpha and Gerromorpha). - Folia Ent. Hung. 60: 115-123 Kertész, Gy. 1956: The Rotifers of the Periodical Waters of Farmos. Acta ZoolAcad.Sci. Hung. 2: 339-358. Macan, T.T. - MacFadyen, A. 1941. The water bugs of dewponds. - J. Anim.Ecol. 10: 175-183. Macan, T.T. 1965: A key to British water bugs (Hemiptera-Heteroptera). In: F.BA. Scientific Publication No. 16. - Freshwater Biological Association, Ambleside, 77 pp. Megyeri J. 1959: Az alföldi szikes vizek összehasonlító hidrobiológiái vizsgálata.-ActaAcad. Paed. Szeged 1959/11: 91-170. Megyeri J. 1973: összehasonlító Zooplankton-vizsgálatok három szikes tavon (Dongér-tó, Ószeszék, Kakasszék). - Acta Acad. Paed. Szeged 1973/11: 63-84. Megyeri J. 1974: Hidrobiológiái vizsgálatok a bugaci szikes tavakon II. -ActaAcad. Paed. Szeged 1959/11 45-59. Megyeri J. 1975: A Möpházi szikes tavak hidrozoológiai vizsgálata Acta Acad. Paed. Szeged 1975/11: 53-72. Megyeri J. 1979: A szikes tavak általános tulajdonságai Nemzeti Park a