Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

364 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6 SZ. Kombinált intenzív-extenzív tavi haltermelő rendszer működésének tápanyagforgalmi tapasztalatai Gál Dénes - Szabó Pál - Pékár Ferenc Halászati és Öntözési Kutatóintézet, 5540. Szarvas, Anna-liget 8. Kivonat: A kombinált intenzív-extenzív tavi haltermelő rendszer megvalósításakor az volt a célunk, hogy az intenzív, táppal takarmányozott kistavas haltermelő rész tápanyagokban dús elfolyó vizét egy nagy kiterjedésű polikultúrás népesítésű extenzív tóban kezeljük, melynek során egyrészt a visszatartott tápanyagokat egy újabb haltermelési folyamatban hasznosítjuk, másrészt a szezon végi elfolyó víz környezetet terhelő hatását is csökkentjük. A tavi recirkulációs tórendszer működésének leírásához vizsgáltuk a tórendszerbe került és az onnan távozott összes szerves anyag, összes nitrogén és összes foszfor terhelést. Kulcsszavak: integrált intenzív-extenzív haltermelő rendszer, tápanyagmérleg, halhozam Bevezetés A tavi recirkulációs tórendszer működésének tápanyagforgalmi szempontból való leírásához vizsgáltuk a tórendszerbe kerülő összes szerves anyag, összes nitrogén- és összes foszforterhelést, és külön értékeltük ugyanezen paramétereket az intenzív népesítésű tavakra, a kontroll tóra, valamint az Ri-es vízkezelő és tározó funkciót betöltő extenzív hasznosítású tóra is. Minden tónak és a rendszer egészére megállapítottuk az éves tápanyagmérlegét, illetve kiszámítottuk a tápanyag-visszatartó képességét (retenció) is, amely a befolyó vízzel, telepítéssel, trágyával és takarmánnyal bekerülő mennyiség és a kifolyó vízzel, valamint a lehalászott hal tömeggel kikerülő anyagmennyiség különbségéből határoztunk meg. Anyag és módszer A tavak tápanyagmérlegének számításakor alapul vett szervesanyag, nitrogén- és foszforértékeket az 1. táblázol tartalmazza 1. táblázat: A tápanyagmérleg kiszámításakor alkalmazott beltartalmi értékek (Bocz, 1992; Kakuk és Schmidt, 1988; Scherz és Senser, 1994 alapján Szárazanyag R/kR Szervesanyag nedves tömeg PAE Nitrogén nedves tömeg Foszfor nedves tömeg R/fcR Búza 909 20,94 3,27 Hal 242 29 2,47 Szervestrágya 165 6 1,53 Táp 860 38,4 6 A kísérleti tavak árasztásakor meghatároztuk a feltöltő víz, lehalászáskor pedig az elfolyó víz tápanyagtartalmát, valamint a tenyészidőszak alatt a szivattyúk által forgatott víz mennyiségét tavanként (2. táblázat). 2. táblázat. A vizcsere mértéke és a viz tartózkodási ideje a kísérleti intenzív tavakban és az extenzív vízkezelő tóban Napi (%) Ii Haltömegre (m'/kg/nap) Időtartam (nap) Napi (%) I3 Haltömegre (m

3/kg/nap) Időtartam (nap) Napi (%) I4 Haltömegre (m

3/kg/nap) Időtartam (nap) Napi (%) Ri Haltömegre (m

3/kg/nap) Időtartam (nap) Júl. 1-10. 3 0,3 33,3 4 0,4 25,0 3 0,3 33,3 0,2 0,02 520,97 Júl. 11-20. 11 1,0 9,1 12 1,0 8,3 13 1,0 7,7 0,7 0,08 144,67 Júl.21-31. 20 1,6 5,0 21 1,7 4,8 21 1,6 4,8 1,3 0,13 75,39 Aug.1-10. 28 2,1 3,6 28 2,1 3,6 32 2,2 3,1 1,8 0,17 55,58 Aug. 11-20. 38 2,7 2,6 39 2,7 2,6 38 2,5 2,6 2,3 0,21 42,79 Aug.21-31. 36 2,3 2,8 46 3,0 2,2 41 2,5 2,4 2,8 0,22 36,30 Szept. 1-10. 34 2,1 2,9 48 2,9 2,1 39 2,3 2,6 2,5 0,20 40,50 Szept. 11-20. 26 1,5 3,8 35 2,0 2,9 31 1,7 3,2 1,9 0,15 53,29 Szept.21-27. 25 1,4 4,0 36 2,0 2,8 28 1,4 3,6 1,3 0,13 78,78 Összesen: 24 1,7 4,2 29 2,0 3,4 30 1,7 3,3 1,6 0,15 61,2 A tenyészidőszak folyamán összesen öt alkalommal - június 15., július 15., július 29., augusztus 16., szeptember 27. - vizsgáltuk az Ri-es extenzív kezelő tó és az intenzív tavak vizének minőségét és tápanyagtartalmát. Minden egyes tóba befolyó és az onnan távozó víz minőségét és tápanyagtartalmát külön vizsgáltuk, ennek érdekében a rendszcri)ől év közben hét ponton vettünk mintát (/. ábra) 1. A vízkezelő tó kifolyójánál a kifolyást biztosító szivattyú előtt (R

r kifolyó). 2. A csatomahatás kimérése érdekében az intenzív tavak befolyóinál (Tápcsatorna). 3. A K6-os kontroll tó barátzsilipjénél (K6). 4-5-6. 4-5-6. Az intenzív tavak kifolyóinál (az 12, 13 és 14 jelű intenzív tavak). 7. A vízkezelő-tározó tó befolyójánál a tó felöli oldalon (R1-befolyó). A minta vízkémiai vizsgálatra való előkészítésének módja a vízkezelő tó befolyójánál vett minta kivételével - ahol az áramló kevert vízből vödörrel vettük a mintát - a teljes vízoszlopból vett minta homogenizálásával történt. A rendszer tápanyagforgalma A takarmányozás és trágyázás útján bekerült tápanyagok a következőképpen alakultak a tenyészidőszak folyamán: A hektáronkénti szervesanyag terhelés az intenzív tavak (I2, I

3, I4) és a kontroll (Ki) tó esetében 8534 kg/ha, 9835 kg/ha, 10304 kg/ha, 4848 kg/ha, ezzel szemben az extenzív tóba (Rí) 3777 kg/ha került. Az átlagolt szervcsanyag terhelés a rendszer egészét tekintve 4009 kg/ha. Míg az intenzív kísérleti tavakba csak takarmányt jutattunk be, addig az Rt-es extenzív tó a búza etetése mellett jelentős mennyiségű szerves trágyát is kapott (5 t/ha). Az összes nitrogén terhelés hektáronként az I

2, I3, U, K* intenzív tavak esetében 345 kg/ha, 398 kg/ha, 417 kg/ha, 114 kg/ha, szemben az Ri-es tóra számítottal, ami mindössze 98 kg/ha. A területegységre jutó összes nitrogénterhelés az egész rendszerre vonatkoztatva 109 kg/ha. Az I

2,13, U és K« tavak öszszes foszfor terhelése fajlagosan 53,9 kg/ha, 62,1 kg/ha és 65,2 kg/ha, 18,4 kg/ha, az extenzív tó esetében 18,3 kg/ha, a rendszer egészét tekintve 19,7 kg/ha. (3. táblázat)