Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

342 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6 SZ. A nehézfém szennyezés során végzett keresztszelvény vizsgálatok eredményei Csépes Eduárd, Aranyné Rózsavári Anikó, Teszárné Nagy Mariann, Váriné Szőllősi Irén, Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, 5002. Szolnok, Pf. 63. Kivonat: A 2000. februári ciánszennyezéssel ellentétben, a Borsa bányai gátszakadás miatt bekövetkezett nehézfém szennyezés, nem oldott fémként, hanem lebegőanyaghoz kötődve jelent meg a Tiszában. Szükségesnek tartottuk, hogy mérésekkel határozzuk meg a Tisza - egy általunk kiválasztott szelvényében - az azon átfolyó lebegőanyag és az ahhoz kötött nehézfém szelvénybeni eloszlását, illetve időbeni alakulását. Ezen kívül választ kerestünk arra a kérdésre, hogy milyen mértékben reprezentálja a sodorvonalból, felszín közeléről merített minta a teljes keresztszelvényen áthaladó szennyezőanyag koncentrációját, valamint az átlag-vízhozamból és a mért koncentrációból számított anyaghozamot. Öt méréssorozatot hajtottunk végre 2000. március 14-15 között a Tisza 440 fkm tiszabábolnai szelvényében. A méréssorozat mintáinak lebegőanyag, összes ólom, réz, és cink tartalom mérési eredményeit dolgoztuk fel. Az egyes méréssorozatokhoz tartozó koncentráció értékeket mintavételi rétegenként és függélyenként rendszereztük. így képet kaptunk a vizsgált komponensek koncentrációinak szelvénybeni eloszlásáról. A kiértékelés során azt tapasztaltuk, hogy eredeti hipotézisünk - miszerint a lebegőanyag koncentrációja (így a hozzá kötődő nehézfémek koncentrációja is) a víztestben jelentős heterogenitást mutat a vízmélységtől és az áramlási sebességtől függően - csak részben igazolódott A lebegőanyag tartalom tekintetében viszonylag homogén eloszlást tapasztaltunk. A fajlagos anyaghozam értékek a vártnak megfelelően a mederfenék közelében és a parthoz közeli függélyekben voltak a legkisebbek. Míg a legnagyobb értékeket a sodorvonal és az ahhoz kö2eli függélyekben, illetve azok felszínhez közeli rétegeiben mértük. Kulcsst:Tisza, lebegőanyag, nehézfém koncentráció, fajlagos anyaghozam. Bevezetés A 2000. februári ciánszennyezéssel ellentétben, a Borsa bányai gátszakadás miatt bekövetkezett nehézfém szennyezés nem oldott fémként, hanem lebegőanyaghoz kötődve jelent meg a Tiszában. Irodalmi adatokból ismert, hogy a lebegtetett hordalék mennyisége sem vertikálisan, sem horizontálisan nem egyenletes eloszlású a víztérben. Az egyes vízmélységekben mérhető lebegőanyag mennyisége, elsősorban a következő tényezőktől fiigg (Bogárdi: 1971): a víz áramlási sebességétől, a lebegőanyag szemcseméret eloszlásától, a kiülepedés sebességétől, idejétől, a meder alakjától, az áramlási viszonyoktól, hidrológiai tényezőktől (áradás, apadás stb.) valamint, a folyóba kerülő lebegőanyag mennyiségétől (utánpótlás) stb. Ennek ismeretében szükségesnek tartottuk, hogy egzakt mérésekkel határozzuk meg a Tisza egy általunk kiválasztott szelvényében az azon átfolyó lebegőanyag, és az ahhoz kötött nehézfém szelvénybeni eloszlását, illetve időbeni alakulását a szennyezés idején. Ezen kívül választ kerestünk arra a kérdésre, hogy milyen mértékben reprezentálja a sodorvonalból, felszín közeiéről merített minta a teljes keresztszelvényen áthaladó szennyezőanyag koncentrációját, valamint az átlag-vízhozamból és az egy pontminta alapján mért koncentrációból számított anyaghozamot. Anyag és módszer 1. ábra A kérdés megválaszolásához a maga nemében egyedülálló méréssorozatot végeztünk a KÖTIVIZIG vízrajzi osztályának szakemberei közreműködésével. A kérdéses keresztszelvényt a Tisza 440 fkm tiszabábolnai szelvényében jelöltük ki. Öt méréssorozatot hajtottunk végre 2000. március 14-15 között, ezek közül három alkalommal, a mintavételezéssel egy időben vízsebesség-mérés is történt A sodorvonalban és környezetében fíiggélyenként három pontot jelöltünk ki mintavételre, a sodorvonaltól távolodva a fuggélyenkénti mintavételek pontjai kettőre, majd egyre csökkentek. így összesen húsz mintavételi pontunk volt. Minden íiiggélyben a vízfelszíntől a meder aljáig tíz sebességmérés történt (l.ábra), amely sebességi adatokat az anyaghozam számításokhoz használtunk fel. Az 1. ábrán a folyómeder vázlatos keresztmetszeti képe látható a 20 mintavételi ponttal. A pontok elhelyezkedése azok tényleges vízmélység és fuggélyenkénti eloszlását mutatja. Ugyanezen az ábrán sávdiagramokkal a mért áramlási sebesség értékeket tüntettük fel. Minden fiiggélyhez 10 sebességmérés tartozik, függetlenül azok mélységétől. A vízkémiai vizsgálatokban a VITUKI Rt. és a KÖTIVIZIG Regionális Laboratórium Szolnoki és Kiskörei telephelyei vettek részt. Eredmények A méréssorozatok lebegőanyag, összes ólom, réz, cink, koncentrációit elemeztük a szelvényben. A lebegőanyag tartalom mérés koncentráció értékeit méréssorozatonként grafikusan ábrázoltuk (2. ábra) Az öt méréssorozat eredményei hasonló képet mutatnak, ezért csak az I. méréssorozat ábráját mutatjuk be. 3000014 -m> | m í ! J * í i í 5 i I 2. ábra A grafikon hátteréül a meder keresztszelvényének vázlatos rajza szolgál. így a mintavételi pontok vízfelszíntől és nulla ponttól való távolsága is leolvasható. Az e-