Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

340 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6 SZ. Az 1999 és 2000-évi vizsgálatok során gyűjtött 128 mintából 105-ben fordultak elő poloskák. A mintákat habitattípusokba osztottuk áramlási sebesség, alzattípus, valamint hínárállományok szerint. A két éve folyó mintavétel lehetővé tette az egyes minták évszakonkénti vizsgálatát is. A hínárokat tartalmazó 74 minta hasonlósági mintázatát sokváltozós módszerekkel tártuk fel. Ezen eredmények közül a bináris adatokon alapuló, PCA-val kapott biplot ordinációt mutatjuk be (/. ábra). Három hínárállomány csoport különül el, amelyeket az ábrán 1., 2., 3. jelzéssel láttuk el. A vizsgált rovarfajok hasonlósági viszonyait ordinációval és hierarchikus osztályozással elemeztük. Az eredmény felhasználásával átrendezett táblázatot készítettünk (2. táblázat), ebben az ordináció ábráján látható 3 élőhely csoport elkülönülésére utaló fajegyütteseket találunk. Emellett feltüntettük a hínárállományok nélküli élőhelycsoportot (Nh) is. Az A és a C csoport (a két Velia, tipikus pataklakó faj) jellemzi a hínármentes habitatokat. Ezen belül az A/l csoport két faja nem fordul elő a CH sűrű állományaiban. Az A/2 csoportba tartozó fajok a CL laza állományait kerülik. Az A/3 csoport fajai mind a négy élöhelytípusban előfordulnak. Általánosan ezekkel a fajokkal jellemezhetnénk a Balaton vízrendszerét. A B csoportba tartozó fajok hínármentes területeken kevésbé fordulnak elő. A B/l csoport fajai leginkább a sűrű állományokat kedvelik, ezek a változatos életteret és táplálkozási lehetőséget kínálnak. Szerves anyagokban is gyakran gazdagabb ez a habitattípus. A B/2 csoportba tartozók a laza, Potamogeton fajokat is tartalmazó álloo.o o.a ua. a.« i.i «.o 2. ábra. Az minták évszakos csoportjainak adataival végzett diverzitásrendezés eredménye Az 1999 és 2000-ben gyűjtött adatokat felhasználtuk időben történő változások elemzésére is. Évszakos bontásban vizsgáltuk a fajok hasonlósági mintázatát. A 3 évszak (1999 nyár, 1999 ősz, 2000 tavasz) összevont adataira diverzitásrendezést készítettünk a Rényi-diverzitás felhasználásával (2. ábra). Faj-egyed diverzitások növekvő sorrendje 2000 tavasz, 1999 ősz és 1999 nyár, mégpedig úgy, hogy az említett évszakok diverzitása mind a ritka fajok (fajszám) mind a gyakori fajok (egyenletesség) szempontjából ezt a sorrendet követi. 2. táblázat Átrendezett táblázat a vizsgált Heteroptera fajok és a hínárállomány-típusok hasonlósági mintázata alapján Állománytípusok: Nh CL CH MP Növényállományok sorszáma: 3. 1. 2. Gerns thoracicus + + + A/l Sigara nigrolineata + + + A/l Hesperocorixa linnei + + + A/2 Cymatia coleoptrata + + + A/2 Gerris lacustris + + + + A/3 Gerris odontogaster + + + + A/3 Gerris argentatus + + + + A/3 Aquarius paludum + + + + A/3 Hydrometra stagnorum + + + + A/3 Nepa cinerea + + + + A/3 Notonecta glauca + + + + A/3 Plea minutissima + + + + A/3 Sigara lateralis + + + + A/3 Sigara falleni + + + + A/3 Sigara striata + + + + A/3 Ilyocoris cimicoides + + + + A/3 Microvelia reticulata + + + B/l Gerris asper + + + B/l Callicorixa praeusta + B/l Micronecta minutissima + B/l Ranatra lineáris + + B/l Hydrometra gracilentum + B/2 Mesovclia furcata + + B/2 Micronecta pusilla + + B/2 Micronecta meridionalis + + B/2 Velia saulii saulii + C Velia caprai + + C Az áramlási sebesség szempontjából 3 habitattípust különböztettünk meg: 1.: állóvíz, 2 .: alsó szakasz jellegű patak, 3.: felső szakasz jellegű patak. A vizsgált rovarfajok hasonlósági viszonyait ebben az esetben is hierarchikus osztályozással elemeztük. Az eredmények felhasználásával átrendezett táblázatot készítettünk, melynek alapján megkülönböztethetünk a tipikus felsőszakaszra jellemző és állóvizi fajok mellett alsószakaszra jellemző fajokat is. Ezek többsége nálunk ritkának számít, mint például a Hesperocorixa shalbergi vagy a Micronecta minutissima. Értékelés Megállapítottuk, hogy a Balatonban és vízrendszerében 1999-es és 2000-es években használt mintavételi eljárásokkal a mintavételi helyek poloskaközössége heterogenitást mutat, ami a habitattípusok sokféleségével magyarázható. Ez a tény felhívja a figyelmet, hogy a Balaton esetében is kiemelkedő természetvédelmi jelentősége van a természetes állapotban levő területek megóvásának. A kapott eredmények alátámasztják, hogy a vízi és vízfelszíni poloskaközösségek érzékenyen indikálják a vízi életterek állapotváltozásait, így kiválóan alkalmazhatóak a biomonitorozásban. Köszönetnyilvánítás A kutatómunka az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék támogatásával folyik.