Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

337 Az Aqualex mintavételi hatékonyságának elemzése Csabai Zoltán - Móra Arnold - Müller Zoltán - Dévai György DE TTK Ökológiai Tanszéke, Debrecen, Pf. 71., 4010. Kivonat: Munkánk során a mctafiton-szervezetek mennyiségi mintavételére alkalmas egyik eszköz, az Aqualex mintavételi hatékonyságát és a mintavétellel kapcsolatos problémákat vizsgáltuk Kulcsszavak; Aqualex, mennyiségi mintavétel, metafiton-szervezetek, mintavételi hiha Bevezetés NAGY és munkatársai (1998) új lezárásos-kígyűjtéses mintavételi eljárást javasoltak a hínár- és mocsárinövényzettel borított viztestek makroszervezetcinck mennyiségi vizsgálatára. A mintavételi eszköz egy 0,5 m

2 alapterületű, 1 m magas (egy toldalékkal 2 m magasra bővíthető) alumínium lemezből készült hengerpalást, melynek alsó pereme kiélezett, így sűrű állományok mintázására is alkalmas. A mintavevő a növényzetet súlyánál fogva elvágja és az üledékbe hatol, így a belső térből a növényzet és a víz egészen az üledék felszínéig eltávolítható. Az Aqualex kétéves használata során (Kiss et al. 1999 a, 1999b, 2000; M

ÜLLER et al. 2001) számos kérdés merült fel az eljárás hatékonyságával és alkalmazásának lehetőségeivel kapcsolatban. 1 A módszer használatakor két ponton merülhet fel mintavételi hiba: (a) Először a mintavétel közben, mivel a hálózás és a víz kimérésé során egyes állatok a mintavevő belső terében maradhatnak. (b) A második, az előzővel kb. azonos súlyú hibalehetőség az élő állapotban történő válogatáskor a törmelékben megkapaszkodó, elrejtőző vagy időközben elpusztult állatok kimaradása. 2. A mintavevő a víz és az üledék határán technikai okokból nem elzárható. A mintavétel közben a hálózás, a növényzet eltávolítása és végül a víz kimérésé során az üledék felkeveredhet. Olyan taxonok csoportszintű vizsgálatánál, amelyeknek növényzet között élő és üledéklakó tagjai is ismertek (pl. Trichoptera, Diptera: Chironomidae, Coleoptera: Noteridae, Dytiscidae-Hydroporinae), a későbbiekben az állatok származási helye fajszintű határozás nélkül semmiképp, de sokszor még ezzel együtt sem állapítható meg egyértelműen. Ez különösen zavaró lehet abban az esetben, ha a metafiton-mmta mellett ugyanazon helyről üledékmintát is veszünk. 3. A módszer mocsárinövényzetben is alkalmas menynyiségi mintavételre. Az alacsony sásállományokban a mintavevő minden nehézség nélkül alkalmazható, de a gyékényesekben, nádasokban a növényzet magassága nagyon megnehezíti a mintavételt, ezért itt többnyire kiegészítő megoldások szükségesek. Általánosan alkalmazott módszer a növényzet vízfelszín feletti részének levágását követő mintavétel (WlNBERG 1971). Ebben az esetben nagy esély van arra, hogy a gyorsan mozgó állatok még a mintavevő lehelyezését megelőzően elmenekülnek, ami jelentős mintavételi hibát okozhat. Felmerült továbbá az a kérdés is, hogy az "elijesztett" állatok visszatérnek-e bizonyos idő eltelte után

9 1. Milyen a módszer hatékonysága, mennyi a mintavételi hiba? (a) A mintavételi módszer hatékonyságának vizsgálatához öt alkalommal a mintavevő belső terébe 100 db, különböző fajsúlyú és méretű müanyaggolyót helyeztünk. Az eltérő fajsúly miatt a golyók egy része a víz felszínén úszott, másik része lebegett, további része pedig lesüllyedt a fenékre vagy fennakadt a növényeken. így a jellemző életformatípusok mindegyikét modellezni tudtuk. A válogatás során 88-95 müanyaggolyót tudtunk viszszanyerni a mintákból, így az Aqualex mintavételi pontossága 90,8 %-nak adódott. Úgy véljük, hogy ez a hatásfok a vízinövényzetet mintázó mennyiségi mintavételi eljárások között igen jónak számit, azonban meg kell jegyeznünk, hogy a hatékonyság a mintavevő személy jártasságától és egyéni technikájától függően jelentősen változhat. Célszerű ezért, ha vizsgálatsorozatok alkalmával a mintavételt mindig azonos személy, azonos technikával és alapossággal végzi. (b) A módszer eredeti leírása szerint a mintákat a növényzet alapos lemosása után 4 %-os formaldehiddel tartósíthatjuk. Egy ilyen tartósított minta válogatása során az elpusztult állatok megtalálása csak sztereomikroszkóp alatt lehetséges, emiatt a válogatás nagyon időigényes, egy minta esetében akár hónapokig (!) is eltarthat. Mivel a legtöbb vizsgálat során legalább 15-30 mintával célszerű dolgozni, a válogatási időt le kell rövidíteni. Erre egyetlen lehetőség kínálkozik, a mintákban lévő szervezetek élő állapotban történő válogatása, lehetőleg a helyszínen, vagy legkésőbb a laboratóriumba szállítás után. Mivel a mintákban a szervesanyag-tartalom nagy, a víz pedig kevés, a bakteriális bomlás következtében anaerob állapot alakul ki, az állatok hamar elpusztulnak, ezért célszerű, ha a mintaválogatást egyszerre több személy végzi. Ez esetben egy-egy minta válogatása kb. 1-4 órát vesz igénybe. A minták válogatása során felmerülő esetleges mintavételi hiba meghatározására a már kiválogatott mintákat alaposan, nagyító alatt újraválogattuk. Vizsgálataink meglepő eredményre vezettek, 0-20 %-os hibát találtunk. A hiba mértéke több tényezőtől függött. Ezek egyike a növényállomány típusa: sokkal kisebb volt a veszteség egy "tiszta" sulymosból származó, mint egy törmelékkel teli mocsárinövény-állományból vett mintánál. Élőlény-csoportonként is változó eredményeket kaptunk, a legkisebb hibát a gyorsan mozgó bogarak és poloskák esetében tapasztaltuk, míg a kis méretű, "rejtőzködő" kérészeknél, apró szitakötő- és kétszárnyúlárváknál nagyobbak voltak a veszteségek. A harmadik tényező - csakúgy, mint a mintavételnél - a válogatást végző személy(ek) alapossága és gyakorlottsága. Emiatt ajánlott a mintákat egy öszszeszokott, gyakorlott és lehetőleg állandó összetételű "csapatban" válogatni. 2. Milyen mértékben keveredik fel az üledék a mintavétel során? Az üledék felkeveredésének mértékét a metafiton-minta megvétele után az Aqualex belső teréből, illetve mellette vett 5-5 üledékminta elemzésével vizsgáltuk. A kapott adatok értékelésére kétmintás T-próbát alkalmaztunk A