Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
330. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. Eredmények és értékelésük Az ország különböző régióiból begyűjtött és feldolgozott halastavi minták szinte mindegyikében értékelhető, esetenként magas íz- és szagrontó anyag koncentrációt mutattunk ki. A vízmintákban változó koncentrációban 0,39-435 jig/1 M1B, illetve 0,04-10,95 Mg/l GSM határértékek között mértük az íz- és szagrontó komponensek mennyiségét (/. ábra). A halhús minták nagyon magas, 1000 ig/kg feletti MIB (2. ábra) és 8 ég/kg feletti GSM (J. ábra) értékeket mutattak. Az irodalmi adatok szerint az íz- és szagrontó anyagok érzékelési küszöbértékei vízre: 29 ng MIB/1 és 10 ng GSM/l, halhúsra pedig az érzékelési küszöbérték 0,8 Mg MIB/kg és 8 Mg GSM/kg. A vizsgált halastavak vizében a domináns algacsoportok a kékalgák és a kovaalgák voltak (7. ábra) A meleg nyári időszakban mind a vizsgált szag- és ízrontó anyagok, mind a domináns alga taxonok nagyobb mennyiségben fordultak elő. Oű e ca 2 V V </ vyy c V V 2. ábra. A MIB mennyisége különböző halakban 0,06 0,05 /—\ bo ^ 0,04 oo E 0,03 2 00 ü V 10000000 1000000 oo 100000 • üledék 6sszcsíra Eüledék Streptomyces g]víz összcsíra H víz Streptomycei 10000 darvas Ritszilas Tömörkény Dombóvár 4. ábra. Összcsiraszám és Streptomyces csíraszám a vizsgált halastavakban Az üledékben, illetve a vízben mért MIB- és GSMkoncentrációk mennyiségi viszonyait és időbeli alakulását összehasonlítva valószínűsíthető, hogy termelődésük fő helye az üledék. Mindkét anyag esetében az üledékben mért koncentrációk jelentősen meghaladták a vízben mért értékeket (5. ábra) Az aktinobakténumok nem tipikusan vízi szervezetek, vitatott kérdés, végeznek-e aktiv anyagcserét az üledékben, vagy csak inaktív formában vannak jelen (Cross, 1981). Feltételezhető, hogy a sugárbaktériumok MIB- és GSM-termelése oxigénigényes folyamat, így csak jó oxigén-ellátottságú üledékben vagy az üledék szárazra kerülése után indulhat meg (Mallevialle és Suffet, 1987). Mivel a vizsgált holtág üledékében az adott időszakban oxigénhiányos feltételek uralkodtak, valószínűsíthető, hogy az íz- és szagrontó anyag termelésért kevésbé a sugárbaktériumok, inkább a bentikus cianobaktériumok voltak felelősek. Ennek tisztázása azonban további vizsgálatokat igényel. 50 45 40 35 S 30 oő 25 "a, 2 0 - 15 10 5 0 1999.06.07 1999.06.21 1999.07.05 3. ábra. A GSM mennyisége különböző halakban A sugárbaktériumok (Actinobacteria, korábban Actinomycetes) (Slrackebrandt és mtsai, 1997) előfordulásáról hazai halastavakban eddig nem rendelkeztünk adatokkal, vizsgálataink alapján e baktériumcsoport képviselői általánosan előfordulnak a halastavi üledékben, viszonylag jelentős csíraszámban (0,3-73 * 10 5 c.f.u./g), vízoszlopban viszont nem mutathatóak ki a kísérleti tó kivételével (55-1700 c.fu./ml) (4. ábra) A kitenyésztett törzsek között megtalálhatóak voltak az irodalmi adatok alapján íz- és szagrontó vegyületek termelésére képes Streptomyces nemzetség képviselői ( Gerber, 1983). 5. ábra. A geozmin dinamikája vízben és üledékben Az üledékhez viszonyítva a vizsgált bentikus szervezetekben (kagylók) jelentős mértékű, 1,5-2-szeres MIB- és GSM-akkumulációt tapasztaltunk Feltételezzük, hogy az íz- és szagrontó anyagok a táplálékláncban feldúsulva magasabb MIB- és GSM-koncentrációkat eredményezhetnek a halakban, mint ami a vízben mért értékek alapján várható lenne. így a halak általi íz- és szagrontóanyag felvételben a táplálkozás szerepe nagyobb lehet, mint amit a szakirodalom a közvetlen felvétel alapján tulajdonít neki (From és Horlyck, 1984, Lövell és Sackey, 1973), de ennek megerősítéséhez további kutatások szükségesek.
