Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

317 mind juvenilis állatokat, mint petés nőstényeket talált májusban, ami azt jelenti, hogy nem sikerült a reprodukció kezdetét megtalálni amiatt, hogy a hínár később fejlődött ki, mint ahogy a tegzes bolharák reprodukálni kezdett. A Balaton köves parti zónájában a reprodukció két héttel korábban kezdődött 1997-ben, mint 1996-ban annak ellenére, hogy a vízhőmérséklet alacsonyabb volt 1997-ben, mint 1996-ban. Azonban a téli-koratavaszi középhőmérsékletek magasabbak voltak 1997-ben (január: 0,0°C, február: 0,4°C, március: 5,6°C, április: 6,9°C) (VITUKI 1998), mint 1996-ban (január: 0,1°C, február: 0,0°C, március: 0,2°C, április: 6,6°C) (VITUKI 1997), ez okozhatta a korábbi reprodukciót 1997-ben az 1996. évihez képest. Fischer (1992) és Rajagopal és mis. (1999) már márciusban találtak petés nőstényeket a Rajnában, ahol a téli-kora tavaszi vízhőmérsékletek sokkal magasabbak, mint a Balatonban, ezért a reprodukció ott korábban kezdődik. A reprodukció kezdete tehát függ a téli-koratavaszi vízhőmérsékletektől. A nőstényenkénti peteszám függ a petés nőstények hosszától és az évszakoktól. Általában a nagyobb nőstények több petét hordoznak, ugyanakkor az azonos méretű nőstények tavasszal több petét hordoznak, mint más évszakokban, erre mutat a nőstényenkénti peteszám. petés nőstény hossz arány. Hasonló összefüggést talált Fischer (1992) és Rajagopal és mis (1999), akik a Rajna tavaszi tápanyagban való gazdagságával magyarázták a tavaszi nagyobb fekunditást. Ugyanakkor a Balatonban Tihanynál az a-klorofill tartalom tavasszal alacsonyabb volt, mint nyáron (1,78 mg.m"

3 májusban, 2,1 mg.m"

3 júliusban és 1,63 mg.m"

3 októberben - ld Muskó és mis. 1999 és Muskó 2001), így a tavaszi nagyobb nőstényenkénti peteszám nem magyarázható a Balaton magasabb tavaszi tápanyag tartalmával. Úgy tűnik, hogy a tegzes bolharáknak három reprodukciós stratégiája van a Balaton köves parti zónájában: 1. Nagy nőstények sok petét hordoznak (tavasszal). Csak a nagyobb nőstények hordoznak petét (Id. 2a. ábrát, ahol a minimális petés nőstény hossz nagyobb tavasszal, mint később és a maximális fekunditás sokkal nagyobb ekkor, mint később). 2. Kis nőstények kevés petét hordoznak (nyáron-koraősszel). A petés nőstények minimális hossza különösen alacsony és a maximális fekunditás is alacsony( Id. 2a. és 2b. ábrákat) 3. Nagy nőstények kevés petét hordoznak (októberben). A petés nőstények hosszának minimuma magasabb, mint nyáron, a maximális fekunditás pedig alacsony (ld. 2a. és b. ábrákat) Ekkor a nőstényenkénti peteszám: petés nőstény hossz arány is nagyon alacsony. A nőstényenkénti peteszám hasonló a Müggelsee-ben leírtakhoz (

Bieber-Richter 1949), sokkal alacsonyabb, mint a Kaspi-tóból (Osadchikh 1971) és a Rajnából leírt adatok (Fischer 1992, Van den Brink és m/s 1993, Rajagof)al és mis. 1999). A nőstényenkénti peteszám/petés nőstény arány szintén alacsony a Balatonban, hasonló a Müggelsee-hez, jóval alacsonyabb, mint a Kaspi-tóban és a Rajnában. Az irodalmi adatokból kitűnik, hogy a Rajna biztosítja a legjobb körülményeket a tegzes bolharák peteprodukciójához. A magas nőstény/hím arány 1997-ben nagy predációs nyomásra utal, mivel általában a hím állat hagyja el könnyebben a lakócsövet, s válik a ragadozó állatok prédájává. A tegzes bolharák életciklusa a köves parti zónában különbözik a hínáron leírt életciklustól (Muskó 1992a,b), a hínár fejlődési ciklusa következtében. A hínárt alapvetően juvenilis állatok népesítik be tavasszal, ugyanebben a periódusban sokkal több kifejlett állat található a köves parti rónában. A tegzes bolharák denzitása és biomasszája az irodalomban közölt adatok közé esik (ld. Muskó és mts. 1998, 1999 és az ott citált irodalom, Fischer, 1992, Wittmann, 1994, Muskó 2001, Rajagopal és mts. 1999, Rajagopal és mts. 1999). Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok az alábbi támogatásokért: OTKA No T019782 és T032165 Miniszterelnöki Hivatal Balaton Projektje. Hölvényiné Nagy Katalin, Polgárdiné Klein Tünde és Boda Brigitta segített a minták feldolgozásálian, amiért hálás köszönetemet fejezem ki. Irodalom Bieber-Richter, I. 1949. Corophium curvispinum und seine Bedeutung als Fischn©hrtier. Abhandl aus d. Fischerei, lief.2. 407-451 Bíró, P. 1974. Observations on the food of eel (Anguilla anguilla L.) in Lake Balaton Annal. Biol. Tihany 41, 133-151. Bortkevich, L V. 1987. Ekologiya i produktsiya Corophium curvispinum G. O. Sars iz ustyevykh oblastei rek severo-zapadnogo Prichemomorya (Ecology and production of Corophium curvispinum G. O. Sars from estuary areas of the nvers in the north-western regions of the Black Sea). Gidrobiol Zh. 23, 91-93. [Engl, summ ) Entz, B 1943 Adatok a magyarországi Corophium curvispinum G. O. Sars forma devium Wundsch. alaktanához és biológiájához. Magy Biol. Kut Münk. 15, 3-41. (German summ ) Fischer, R. 1992 Wachstum, Entwicklung und Populationsdynamik von Corophium curvispinum Sars 1895 im Rhein. Diplomarbeit im Fachbereich an der Mathemetisch-Naturwissenschaftlichen Fakult®t der Universit©t zu Köln, Köln 1992, pp 85. Misley, K. (Ed.] 1988 Lake Balalon. Research and management. 1-110. Nexus. Muskó, I. B. 1992a. Life history of Corophium curvispinum G. O. Sars (CrustaceaAmphipoda) living on macrophytes in Lake Balaton. Hydrobiologia 243/244, 197-202. Muskó, I. B. 1992b. A Corophium curvispinum G. O. Sars (Crustacea: Amphipoda) életciklusa a balatoni hinárosban. Hidrológiai Közlöny 72, 300-304. Muskó, /. B. 2001. Population dynamical aspects of Corophium curvispinum G. O. Sars (Crustacea: Amphipoda) in the stony littoral zone of Lake Balaton (Hung ). Verh. Internat. Verein. Limnol. 27, (In pr) Muskó, I. B„ Görög, Sz. (2000): Természetes alzatok betelepedési dinamikája a Balatonban, különös tekintettel az Amphipoda rákokra. Módszer és előzetes eredmények Hidrológiai Közlöny 80, 278-281 Muskó, I. B„ ÍMkatos, Gy„ Bíró, P., Zólyomi, 7.s. 1998. Aspects of the population dynamics of Corophium curvispinum G. O. Sars m reed belts along a trophic gradient in lake Balalon (Hungary) Int Rev Hydrobiol

. 83,419-433. Muskó, /. B., ÍMkatos, Gy„ G.-Tóth /.., Bíró P. 1999 A tegzes bolharák (Corophium curvispinum

) (Crustacea: Amphipoda) populációjának évszakos változása a Balaton köves parti zónájában a trofikus gradiens mentén (Seasonal changes of the Corophium curvispinum population in the stony littoral zone along a trophic gradient in Lake Balaton) Hidrológiai Közlöny 79, 309-310. (Engl, summ ] Osadchikh, V. F. 1971. Biologicheskie i ckologicheskie osobennosti korofiid (Corophium Latreille, 1806) Severnogo Kaspiya (Biological and ocological characteristics of corophnds (Corophium latreille, 1806) in the Norther part of Caspian Sea). Trudy Kaspiyskogo Nauchno-issledovatelskogo instituta rybnogo khozyaystva. 26, 100-116. Rajagopal, S., van der Velde, G, Paffen, B. G. P. , van den Brink, F. W. B.

, bíj de Vaate, A. 1999. Life history and reproductive biology of the invasive amphipod Corophum curvispinum (Crustacea: Amphipoda) in the Lower Rhine. Arch Hydrobiol. 144, 305-325. Sebestyén, O. 1934. A vándorkagyló (Dreissensia polymorpha Pall.) és a szövóbolharák (Corophium curvispinum G. o. Sars forma devium Wunsch) megjelenése és rohamos térfoglalása a Balatonban. - Magy. Biol. Kut Münk. 7, 190-204 (Engl. summ.]. van den Brink, F. W. B , van der Velde, G., bíj de Vaate, A. 1993. Ecological aspects, explosive range extension and impact of a mass invader, Corophium curvispinum Sars, 1895 (Crustacea: