Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

315 magas hőmérséklet, a nagy relatív légnedvesség és a tendenciájában növekvő páranyomás pozitív, míg a nagyobb csapadék és szélerő gátló hatású a rovarok repülés-aktivitására. A rovarászok által jól ismert tényt, hogy a vihar előtt sok, a vihar lefolyása alatt és után pedig szinte minimális a repülő rovarok egyedszáma, mi is gyakran tapasztaltuk. Az egyik legerősebben fényérzékeny és nagy indikátor-értékű vízirovar-csoportot, a tegzeseket az 1999-ben gyűjtött fénycsapda anyagban faji szintig is feldolgoztuk. Az előkerült tegzes fajokat a következő összeállítás mutatja (2 táblázat). 2. táblázat: A gödi csónakháznál és a Dunakutató Állomáson elhelyezett fénycsapdák összesített Trichoptera fogási eredményei Vízparti FénycsapSzaprobioL Szakasz Fajok fénycsapda da az intéjelleg jelleg csónakház zet tetején Rhyacophila nubila 1 him ß-mezosz. R Agraylea sexmaculata 1 him i-a mezosz. LIT Hydroptila sparsa 2him, lnöst P-a P Hydroptila sp. nőstény 1 ? ? Ithytnchia lamellaris 1 him O - szaprob R Wormaldia occipitalis 3him, 3nst x-o szaprob EUC-R Hydropsyche bulgarorom 142 him, 24 nal 41 him S-oc mezosz P H. contubemalis 77 him 102 him a-ß mezosz P H. exocellata 27 him ? ? H. omatula 3 him H. pellucidula 1 him ßR Hydropsyche spp. nőstény 320 37 ? ? Neureclipsis bimaculata 3 him 3 him ß P Plectronemia conspersa 1 1 x-ß R Polycentropus flavomacul 1 nőstény P P Psychomyia pusilla 4him lhim ß R-P F-cnomus tenellus lhim 1 him, 2nst a P-L Agrypnia pagetana 1 him L Branchycent. subnubilus 200 nőstény ß P Anabolia furcata 1 him 1 him ß P-L Grammotau mgropunctat. 1 him ß L Glyphotael. pellucidus 2 him ß-a L Halesus digitatus 1 him ^ß R-P Limnephilus affinis 1 nőstény 6 nőstény P-L Limnephilus lunatus lhim 3him, 4nst P Microptema lateralis lhim EuCr-R Stenophylax permistus 1 nőstény ? Lithax niger 3him, 45nst x-o EUCr-R Crunoecia irrorata lhim x-o EuCr-R Ceraclea annulicorms 5him, Inst 1 ß P Ceraclea dissimilis 1 ß P Setodes punctatus lhim, 2nst P Oeeetis lacustris 2 nőstény ß-a mezosz P-L Oecetis notata lhim 2 nőstény P-L Oeeetis ochracea lhim lhim ß-a mezosz P-L Összesen: 33 23 21 60 %ß 12 potamezos/apr. mon faj Jelmagyarázat: R = a rhithronra jellemző, El!CR = forrástól a patak régióínul él, P = potamon zóna faja és P-L a folyóktól a litorális állóvizekre jellemző. A táblázatban néhány faj latin nevét rövidítve adtuk meg. A két gödi fénycsapdából, összesen 33 faj került elő. A két fénycsapda még összesítve is csak kis egyedszámú tegzesanyagot fogott. Ez feltehetőleg elsősorban a csapdák körzetében a természetes erdővegetáció hiányával magyarázható. A víztől távolabbi csapdában a rhithron és potamális régióban élő fajok száma jóval kevesebb volt. A magyar Duna szakaszon először mutattuk ki a Rhyacophyla nubila, Agraylea sexmaculata, Wormaldia occipitalis, az Agrypnia pagetana, Lithax niger, Crunoecia írrorata, Ithytnchia lamellaris és a Micropterna lateralis fajokat. Érdekes összevetnünk a 20 évvel ezelőtt Verőcén működtetett fénycsapda fogási adatait a gödi vizsgálatok eredményével. A 20 év alatt az egyedszám mellett a fajszám is csökkent. A20 éve Verőcén fogott 47 faj helyett 1999-ben 2 csapdából összesen csak 33 faj került elő. Érdekes viszont, hogy a fajok szaprobitás értékei szerint a Duna vízminősége kis mértékben javult és a potamon zónárajellemző fajok száma is közel állandó maradt (2. táblázat) A saját lárva és imágó vizsgálataink összevetése azt mutatja, hogy a tömegfajok tekintetében a Hydropsyche contubernalis mellett a gödi szakaszon még a tisztább vizeket kedvelő H. bulgaromanorum dominált és a Hydropsyche fajok mellett a Branchycentrus subnubilus is jellemző fája a vizsgált Duna-szakasznak. A nőstények jelenléte azt mutatja, hogy ezek nem közvetlenül a fénycsapdák körzetében keltek, hanem az ovipoziciós repülésük közben juthattak a fénycsapdába. A rhithronra jellemző fajokat is elég nagy fajszámban találtunk a csapdákban, ami arra utal, hogy a Dunában a javuló oxigénviszonyokkal (csökkenő szennyezéssel párhuzamosan) a kisebb méretű folyóvizekre jellemző tegzesek populációi próbálják benépesíteni az esetlegesen üres nicheket. Köszönetnyilvánítás A kutatómunka az OTKA T/025419 és a T/023632 számú pályázatai keretében folyik. Irodalom Andrikovics, S. Kiss, O. (2000): Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában 3. Vtzirovar lárvavizsgálatok a Duna magyarországi szakaszán. Hidrot. Közt, 80: 5-6: 127-275 Chantaramongkol, P. (1983): Light-trapped Caddisflies (Trichoptera) as water quality indicators in large rivers: results from the Danube at Verőce, Hungary. Aquatic Insects 5, 1: 33-37. Kiss, O., Andrikovics, S. et al.(1999): Trichoptera from a light trap near the Eger brook at Szarvaskó (Bükk Mountains, North Hungary). Proc. 9th Internat. Symp. on Trichoptera 1998, Chiang Mai 1999: 165-170. Malicky, 11. (1978): Köcherfliegen-Lichtfallenfang am Donauufer in Linz(Trichoptera). Linzer Biol. Beitr. 10: 135-140. Malicky, 11. (1983): Atlas of European Trichoptera. Jung Publ. Hague pp. 298. Moog, O. (ed

>(1995). Fauna Aquatica Austriaca. Bundesministerium für Land-und Forstwirtschaft, pp. 76 + táblázatok Nősek, J., Oertel, N.(2000). Bioindikáció a Dunában 2. A makrofauna tér-időbeli mintázata. Hidrol. Közt. (közlés alatt). Oertel, N., Nősek, J. (2000): Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában 1. Bevez, elvi és módszjertani kérdések. Hr. Közi. (közlés alatt). Uherkovich, A., Nógrádi, S. (1990): The Trichoptera fauna of the Great Hungarian Plain, Hungary Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 15: 43-75. Uherkovich, .4., Nógrádi, S. (1997). Studies on caddisfly (Trichoptera) communilcs of larger rivers in Hungary Proceedings of the 8 th International Symposium on Trichoptera 459-465 Újhelyi, S. (1982): Ein Beitrag zur Verbreitung der Hydropsyche-Arten (Trichoptera) in Ungarn. Folia ent. Hung., 43, 1: 191-203. Bioindication by macroinvertebrates in the Danube. 7. Possibility of light-trapping for the study of aquatic invertebrates Abstract: In 1999, during a year two light traps were erected and operating along the Danube at Göd in Hungary. Authors analyzed the relative catching of different aquatic and terrestrial insects. Among the aquatic insects, catches of caddisflies were studied in species level. From the two light traps together 34 Trichoptera were determined. The fauna composition and the long term changes of the caddisfly fauna were disscussed We compared the saprobitic valences and longitudinal distribution patterns of caddisflies The results of larval and imago determinations were also compared Key words: light trap, aquatic insect, caddisfly, saprobic valences, longitudinal distribution