Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

313 Az érzékenyebb hemimetabol rovarrendek (Ephemeroptera, Odonata) a szikesek nyíltvízi bentoszából csak ritkán kerültek elő. A Heteropterák a növények között, és a nyílt vízben mozognak. A holometabol csoportok, rendek közül a Ceratopogonidákat egy Culicoides faj, a Chironomidákat két Orthocladiinae és egy Chironomus faj képviselte. A Chironomida - Ceratopogonida típusú tó (Ferencz, 1977) nem jelentkezett tisztán a mi gyűjtéseink alapján. A Chironomida egyedszám, az Oligochaetákkal ellentétben, jóval kevesebb, mintegy negyede a sekély pannon tóban kapott egyedszámnak. A fajszám is mintegy 5 %-a a Balatoni eredményeknek. A Brachycerák képviselői közül két Stratiomyidae, egy Ephidndae és egy Tabanidae faj került elő. A Böddi-széken végzett 1/2 m

2-es gyűjtésekből került elő egy Muscidae (igazi légy) lárvája, amely leginkább a Melanochelia sp. lárvához hasonlít, azonban a rendelkezésre álló határozókból nem sikerült faji szintig azonosítanunk. A vízibogarakat két család, a Dytiscidae és a Hydrophylidae lárvái és imágói képviselték. Az előkerült taxonokról rajzokat készítettünk, és erről a fajok további pontosítása is lehetővé válik. Közülük a Berosus nem több faja a belföldi sós vizek lakója, így jellemző a szikesekre. A bogárlárvák az árvaszúnyogokhoz hasonlóan nehezen, sokszor faji szintig nem is határozhatók, így a taxonómiai kérdések megoldása az Ephydra riparia kineveléséhez hasonlóan csak a későbbiekben oldható meg. A felsorolt taxonok érdekes módon kis faj és egyedszámban népesítik be a szikes tavakat, s egyfajta ún. "szikes paradoxont" mutatnak, ahol a csökkenő fajszám nem jár együtt az egyedszám növekedésével, amit jól mutatnak a kis egyedszám értékek is. A szikesekben jellegzetesek a sólégy lárvák (Ephydra riparia) és a katonalegyek (Stratiomys furcata), melyek egyedszáma lokálisan igen jelentős lehet. Az eredmények részletesebb taglalása megtalálható az egri Életfa Egyesület Kis-tó Projekt 2000 című kiadványában, valamint további publikációt is készülünk megjelentetni az újabb eredményekből. Összefoglalás Az 1998-99-es felméréseink során a KNP 6 Szabadszállás környéki szikes tavának bentoszfauna vizsgálatát végeztük el. Megállapítottuk, hogy a faunaegyüttesek segítségével a fekete és a fehér szikesek jól szétválnak. A fehér szikesek fenékfaunájában mindössze 3 Chironomida és 1 Ceratopogonida adja a biomassza fő tömegét. Az egyedszám kb 1/4-e a jellegzetes magyar sekély tavakban kapott egyedszámnak. A szegényes fauna gyűjtése több módszertani problémát vet fel. Fontos a kellően nagy mintavételi frekvencia és az általunk kiemelt 5-ös ismétlésben végzett csőmintavétel megfelelően reprezentálja a szikesek bentonikus makrofaunáját. Az 1 m

2-es területről történő "abszolút" mintavétel hatalmas munka és szinte megoldhatatlan válogatási problémát okoz. Ez utóbbi nehézség nagyban csökkenthető az ú.n. cukoroldatos flotálással {Bíró, 1981). Hátránya ennek a módszernek azonban, hogy a metafiton fajokra, vagy a puhatestűekre nem alkalmazható a bentonikus rovarokhoz hasonló pontossággal. A külföldi vizekhez képest is feltűnően szegény fenékfauna egyfajta "szikes paradoxont" hoz létre, vagyis az alacsony fajszám nem jár együtt a nagy egyedszámmal. Érdekes az is, hogy miért kedvelik a madarak a szikeseket? Felievéseink szerint az üres csigaházak fontos Ca forrásai lehetnek a vándormadaraknak, de a parti makrovegetáció mező és makrofaunája már bőséges táplálékforrás lehet. Irodalom Bíró K., 1981: Az. árvaszúnyog-lárvák (Chironomidae) kishatározója. Vízdok, Budapest, Vol. 11., pp. 230 Boros E., 20) 1: Vonuló partimadarak (Charadriiformes) speciális táplálékkínálata szikes vizekben. - Ilidről. Közlem. 81. 00. FerenczM., 1977: Zoobenthos vizsgálatok. - kézirat, pp. 5 Ferencz M., 1977: Data on the Vertical Distribution of Zoobenthos in Saline „Dikes" and Rivers. - Acta Biol. Szeged., pp. 108-116 Jezek, J., 1980: Ovádovití-Tabanidae - 415-425 in: Rozkosny Klic vodnych larev hmyzu, Praha, pp. 521 Kiss B., 2000: A kiskunsági szikes tavak Heteroptera közösségeinek felmérése - Hidrológiai Közlöny (in press) Knoz, J., 1980: Pakomárovití-Ceratopogonidae. - 297-309 in: Rozkosny: Klic vodnich larev hmyzu, Praha, pp. 521 Krampl, F., 1980: Motyli-I .epidoptera. - 221-225 in: Rozkosny. Klic vodnich larec hmyzu, Praha, pp. 521 Lellák, J„ 1980. Pakomároviti-Chironomidae - 310-392 in: Rozkosny: Klic vodnich larev hmyzu, Praha, pp. 521 Rozkosny, R., 1980: Branenkovití-Stratiomyidae. - 409-415 in: Rozkosny: Klic vodnich larev hmyzu, Praha, pp. 521 Rozkosny, R., 1980: Mouchoviti-Muscidae. - 453-458 in: Rozkosny: Klic vodnich larev hmyzu, Praha, pp. 521 Rozkosny, R. 1980: Bronci-Coleoptera. - 458-501 in: Rozkosny. Klic vodnich larev hmyzu, Praha, pp. 521 Tóth S„ 1977: Beszámoló a KNP III sz. területén 1976-1977-ben végzett Diptei ológiai kutatómunkáról. - kézirat, pp. 4 Zeleny, J., 1980: Vázky-Odonata. - 68-85 in: Rozkosny: Klic vodnich larev hmyzu, Praha, pp. 521 Zelinka, M., 1980: Jepice-Ephemeroptera. - 39-67 in: Rozkosny: Klic vodnich larev hmyzu, Praha, pp. 521 ANDRIKOVICS SÁNDOR 1970-ben biológia - kémia szakos tanárként végzett az ELTE Természettudományi karán 1972-ben doktorált. 1970-1992-ig az ELTE MTA Talajzoológiai Kutatócsoport tagja. 1983 óta a biológiai tudomány kandidátusa. 1992-töl az EKF Állattani Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára. Further studies on the benthic (meso-and macro) fauna of saline lakes near Szabadszállás Sándor Andrikovics Abstract: The benthic fauna of 6 lakes of the KNP near Szabadszállás were examined, in our work we characterized the lakes separatelly. We wrote about the methodical questions of studying the saline benthic communities, and tried to highlights the controversary between the poor benthic fauna and the hosts of waterbirds feeding on the alkali lakes. Keywords: saline lakes, benthos, Mollusca, Oligochaeta, Ceratopogonidae, Chironomid&e.