Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

311 r Ujabb bentonikus (mező- és makro) fauna vizsgálatok a Szabadszállás környéki szikes tavakon Andrikovics Sándor Eszterházy Károly Főiskola Állattani Tanszék, 3300. Eger, Leánykii u. 6. Kivonat: A közölt kutatások a KNP hat Szabadszállás környéki szikes tavának bentoszfauna feltárását végezték el, a munkában az egyes tavakat külön-külön jellemezve. A dolgozat kitér a szikes fenékfauna felmérésének módszertani kérdéseire, és igyekszik magyarázatot adru a szegényes bentikus fauna és a szikeseken táplálkozó madártömegek közti ellentmondásokra kulcsszavak: szikesek, bentosz, Mollusca, Oligochaeta, Ceratopogonidac, Chironomidae Bevezetés és célkitűzés Az EKF Állattani Tanszéke a KNP Szabadszállás környéki 6 szikes taván a KNP megbízása szerint a mező- és makrozoobentosz minőségi és mennyiségi felmérését végezte el A bentikus szervezetek egy része a növényállományokat népesíti be és azok bevonatában él. Ezért a zsióka és a nád bevonat tájékoztató elemzését is elvégeztük, a vezérfajok megállapításával. Ezek mellett a bentoszban uralkodó üres és élő csigákat is felmértük (határozásukat dr. Füköh 1-evente végezte), mert ezek is igen jó képet adnak a tavak madarak számára fontos Ca-ion tartalmáról. A kimutatott állatokról preparátumot, majd bizonyító rajzokat is készítettünk, amelyről a későbbiek során a taxonómiailag igen nehéz, csoportokban az identifikáció pontosítható. A Heteroptera fajok és töredékek határozására nem fordítottunk külön gondot, mivel ezek nem igazi bentoszlakók és feldolgozásuk a növényállományok vizsgálata során részletesen megtörtént (Kiss, 2000). Ahogy 1932-ben Nauman E., a világhírű svéd limnológus megfogalmazta, a Közép-európai sekély, szikes „tavak" hidrobiológiái kutatása tradicionálisan a magyar hidrobiológusok feladata Sajnos a KNP szikes tavairól kevés tanulmány jelent meg (Ferencz,1977). A tanulmány Megyeri János 1972-es és 1975-ös gyűjtéseinek feldolgozásával készült. Megállapításai szerint a fajok közel 100%-a az üledék felső 5 cm-ében fordul elő. Közlése szerint a 1 Iattyű-szék, Zsíros-szék, Szappan-szék fenékfaunájára a C'eratopogonidae, míg a Kolon tóra a Chironomidae dominanciájú fenékfauna jellemző. Az 1998-99-ben végzett kutatómunkánk az előző megállapítások tesztelésére, a pontosabb meghatározások kivitelezésére és a bentikus makrofauna denzitásának a meghatározására volt hivatott Anyag és módszer 1998. június 10. és 1999. november 12. közt hat alkalommal mintát vettünk a terület hat szikes vizének bentoszából, alga és mezofauna gyűjtéseket is folytattunk a tavak jellegzetes partinövény társulásainak vízben álló részeiről. A vízkémiai méréseket (víz- és levegő-hőmérséklet, vezetőképesség a vízben és a felkavart iszapban, pH és oldott oxigén) WTW terepmüszerrel végeztük. A bentoszminták vételét egy 6,4 cm belső átmérőjű PVC csővel végeztük: ezt kb. 20 cm mélyen az aljzatba nyomtuk, majd szabad végét bedugaszolva kiemeltük a benne maradó iszappal együtt. Miután több mintát 5 cmes darabonként átnézve meggyőződtünk róla, hogy azok alsó, anaerob részeiben nem találhatók makroszkopikus állatok, csak a felső 5-10 cm-es darabokat dolgoztuk fel. Az összegyűjtött mintákat szabvány szerinti 0,12 mm lyukbőségű szitán mostuk át, majd az alkoholban fixált állatanyagot nagy csoportokra válogattuk és CMC-9AF gyantában tartós preparátumot készítettünk belőlük a fajok azonosításához. A mintavevő csővel szerzett adatok pontosságának ellenőrzésére megvizsgáltuk három fél m

2 -es és egy 2 m

2-es területről felszedett 5 cm vastag iszapréteg állatvilágát. Itt nem a szitán átmosott üledék mikroszkóp alatti kiválogatását, hanem a cukoroldatos flotálás módszerét alkalmaztuk. A Dipteráknál az ismert taxonómiai problémák miatt fajnevet csak ott közlünk, ahol az imágókat is begyűjtöttük, illetve kineveltük, vagy határozási problémákkal nem kerültünk szembe. A csoportok identifikációjára Zeleny, 1980 (Odonata), Krampf 1980 (Lepidoptera), Knoz, 1980 (Ceratopogonidae), Lellák, 1980 (Chironomidae), Jezek, 1980 (Tabanidae) és Rozkosny, 1980 (Stratiomyidae, Muscidae, Coleoptera) határozókulcsait használtuk. Egy mintavétel alkalmával öt, illetve a Böddi-, Zab- és Kelemen-széken végzett szelvény állomásain két mintát vettünk, ezeket beszorozva a mintavevő cső üregének területével, kiszámítottuk az 1 m

2-re jutó állatok számát. Az eredményeket összevetve a teljes 1/2 és 2 m

2-es területről nyert anyaggal, nagyságrendileg megegyező adatokat kaptunk A növények száráról való gyűjtéshez a növény gyökerét az iszapban metszőollóval elvágtuk, és a bentosznál használt szitával átmostuk a víz alatti részeit. Növényállományokban mennyiségi mintavételt nem végeztünk. A gyűjtött állatok alkoholban fixálva és tartóspreparátum formájában az Eszterházy Károly Főiskola Állattani Tanszékén megtalálhatók. A tájékozódó vizsgálatok eredményei (Az egyes tavak gerinctelen makrofaunája) A felsorolásokban az 1 m

2-re vonatkoztatott denzitást adjuk meg. Az egyes tavak kémizmusának jellemzését a Boros E. által rendelkezésünkre bocsátott kéziratos anyag alapján tesszük meg. Kelemen-szék Szikes-nagyon szikes átmeneti, nátrium és hidrokarbonát iontípusú víz, oxigén-ellátottsága jó. Jellegzetes fehér vizű szikes, bentoszának faunája igen gyér, bár a többi fehér szikeshez viszonyítva kicsivel nagyobb az állatok egyedszáma; a part menti növényállományok között (a tó mintegy 30 %-át alkotja a zsiókás) néha igen nagy denzitás is előfordult. A Kelernen-szék keleti részén, ahol a mintákat általában vettük, az aljzat kevés homokot és elég sok törmeléket tartalmazott. A tó nyugati felén készítettük a keresztszelvényt, itt az aljzat sok homokból és alig valamennyi törmelékből áll, itt szinte csak csigákat találtunk. Bentosz minták: - 1998 VI. 10.: Culicoides sp. 310 db/m

2, Orthocladnnac sp. 1 248 db/m

5, Anisus spirorbis szubfosszilis ház 62 db/m , és 1 leteroptera maradványok, - 1998 VII. 15.: Culicoides sp 62 db/m, Anisus spirorbis 124 db/m

2, - 1998 VII. 25.: Culicoides sp. 62 db/m

2, Orthocladiinae sp. 1. 62 db/m

2, Anisus spirorbis szubfosszilis ház. 496 db/m

2, Valvata piscinalis fosszilis ház 62 db/m

2, Lymnea peregra szubfosszilis ház 62 db/m

2, Heteroptera maradványok.