Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Goldbrunner, Johann: Hévíz feltárásAusztriában

34 HIDROLÓGIAI KÖZIjÖNY 2001. 81. ÉVF. 1. Sí. fdsó-fira (maim) karbonátjai, amelyek 500 m feletti vastagságot is elérnek Az ausztriai oldalon, a felső-ausztriai Irmviertel területén a maim több mint 2000 m-es mélységig lesüllyedt, repedezett és karsztosodott karbonátos kőzeteiben maximum 105° C hőmérsékletű hévizeket tárnak fel. Ezek a harmad-időszaki medenceüledék kőzetei és a felső-kréta agyagmárga sorozatai alatt fekszenek, amelyek egyben a fedőkőzet feladatát látják el. A maim vízvezetö réteg vizet csekély mértékben tartalmaznak oldott ásványi anyagokat (1-1,5 mg/l), és a deutérium, valamint oxigén-18 vizsgálatok szerint felszíni eredetűek. Ezek a vizek egy regionálisan kifejlődött áramlási rendszer részét képezik. A kedvező földtani előfeltételek következtében a fúrások a bajorországi és a felsőausztriai Inn viertel területére koncentrálódnak, ami azt jelenti, hogy egy és ugyanazt a vízvezető réteget két ország használja (3. ábra) A 4. ábra a fussmgi (Bajorország) és az altheimi (Felső-Ausztria) fürások közötti, a határvidéken keresztül húzódó földtani szelvényt mutatja. A maim dolomitjai és mészkövei Bajorország felől Felső-Ausztria irányába egy töréses vetődés mentén egyre nagyobb mélységekbe süllyedtek le, úgy, hogy a hasznosítható hévíz hőmérsékletek a Bad Füssing-i 50° C-ról 100° C fölé emelkednek. A bajorországi térülőén a hasznosítás súlypontja balneológiai (Fussing, Bad Birnbach, Griesbach fürdő-háromszög). Felső-Ausztriában Obembergben (5 MW), Geinbergben (5,8 MW) és Altheunban (10 MW) épültek geotermikus létesítmények. Altham ban található Ausztria legnagyobb geotermikus távfűtő szolgáltatója, több, mint 600 csatlakoztatott egyéni háztartással A legtöbb kutat artézi módon üzemeltetik, miközben a forró vizű kutaknál a vízoszlop szabad kifolyásának sűrűsége csekély A nagy számú vízkivétel következtében (az összes hozam 150 l/s felett) egyes kutakban a 80-as évek vége felé olyan erős nyomáscsökkenés lépett fel, ami az államok közt is feszültségeket idézett elő. S t Iis RS ""S I I4t*sft«< év« 2. ábra: Az 1977 és 1999 között Ausztriában lemélyitett hévíz feltáró kutak A vízgazdálkodási kapcsolatok szabályozására államközi bizottságot állítottak fel Bajorország és Ausztria között, amely vízföldtani modell és hévíz áramlási modell elkészítésére adott megbízást. A terület potenciái-térképéből kiolvasható, hogy az általános áramlási irány északnyugat (Bajorország) felől délkelet (Felsö-Ausztna) felé mutat (5. ábra). A hévíz utánpótlódási területei főleg az északi medence-peremeken (beáramlás a Cseh masszívumból), és egyes, magasan fekvő maim rétegekkel rendelkező medenceterületeken vannak. A hévíz megcsapolása a Dunába, a fő befogadóba Linztől nyugatra következik be. A felszálló hévíz miatt a Dunától délre jelentős pozitív geotermikus anomália állt elő. A vízmérlegek 490 l/s mélységi vízáramot eredményeztek a 3600 km" nagyságú területen. A kifejlesztett hévíz-áramlási modellt a jövőben mindkét ország vízjogi hatóságai engedélyezési eszközként fogadják el, azaz a tervezett vízkivételeket a modellel kell majd szimulálni, és azok esetleges káros hatásait megvizsgálni. Párhuzamosan az áramlási modell elkészítésével Ausztriában a geotermikus létesítményeknél a felhasznált víz visszasajtolását is előírták A visszasajtoló kutak megvalósítása részben EU projektek keretében történt. Jó példa erre a getnbergi (Felsö-Ausztna) projekt. Geinbergben már a 80-as évek eleje óta egy ipari alkalmazású geotermikus létesítményt üzemeltettek egy tqüzemben és egy kisebb helyi fütőhálózat táplálására. Az alap egy 1974ben fürt 2167 m mély kőolaj-fúrás volt. Ez a fúrás a karbonátos malmot 2127 m mélységben érte el. A fúrás 1978-ban tőrtént újra-feltárása és tovább mélyítése után 1981-ben egy geotermikus távfűtő hálózatot állítottak tizembe A regionálisan megállapított nyomás-süllyedés