Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
4. szám - Csanády Mihály: Az Európai Unió ivóvíz-minőségi előirásainak átvétele
CSANÁDY M.: Az Európai Unk> ivóviz-mmöségi dóirasai 293 zik még a határértékeken kívül; majd a lényeges változásokra mutatunk rá, és részletezzük, melyik határérték betartása jelent leginkább nehézséget Nem részletezzük a vízminőség ellenőrzéséhez szükséges többlet-igényeket, és nem foglalkozunk a beavatkozások anyagi igényével sem. 5.2 Ehileg új sz emp on t ok Az új rendelet - a direktíva előírásának megfelelően a szolgáltatott ivóvíz minőségét a fogyasztói pontokon ellenőrizteti A határértékek is, a vizsgálati gyakoriságra vonatkozó előírások is erre vonatkoznak A hatósági ellenőrző vizsgálatokat, amelynek mennyisége az üzemeltető által végzettnek kb 20 %-a, az ÁNTSZ-nek kell végeznie Eddig az üzemeltető felelőssége legfeljebb az átadási pontig (vízmérő) terjedt Most közintézménynél (oktatási, egészségügyi, vendéglátó létesítmények) egyértelműen a fogyasztói portiig terjed a felelősség. Egyéb esetben akkor mondható ki, hogy a szolgáltató teljesítette feladatát, ha bizonyítható, hogy a fogyasztó belső hálózatának hibája miatt romlott a vízminőség (Utószennyezésre hajlamos - biológiailag nem stabil - vízminőség esetén ez sem egyszerű.) Nem minősíthető ivóvíznek az a víz, amely az elsődleges fontosságú mikrobiológiai és kémiai jellemzőkre előírt határértékeknek nem felel meg. Ha ezeknek megfelel, de az indikátor vízminőségi jellemzők (indikátor paraméterek) valamelyikének nem, akkor kifogásolt minőségű ivóvíz. Ez utóbbi az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de a vízfelhasználást zavaró, például esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag és/vagy szervezet előfordulhat benne A rendelet - a direktívával összhangban - a palackozott ivóvizek minőségére is ad előírást, amely némely esetben szigorúbb, néhány esetben enyhébb a vezetett vizekre vonatkozó előírásoknál. Nem terjed ki a rendelet hatálya az ásványvizekre, gyógyvizekre és a 10 mVd-nél kisebb kapacitású egyedi vízellátó rendszerekre (Az utóbbiaknál ez csak akkor igaz, ha nem közüzemi vízműről van szó, nem közösségi létesítményt lát el, és a víz nem kereskedelmi célú élelmiszer előállítására szolgál.) 5.3. A határértékek megadása A határértékek változásával a 3. fejezet már foglalkozott. A rendelet a vízminőségi határértékeket az érdemi (jogi) részt követően az /. mellékletben adja meg, táblázatokon, a következő bontásban A. Mikrobiológiai jellemzők (tartályban forgalmazott vízre 5, egyébként csak 2 paraméter) B. Kémiai jellemzők (26+3 paraméter) C. Indikátor jellemzők (3 organoleptics, 11+3 fizikai, ill kémiai, 5 bakteriológiai, 2 radiológiai paraméter) D. Szennyezés-jelző jellemzők (4 kémiai paraméter) E. Biológiai jellemzők (8 paraméter) F. Ideiglenes határértékek (26 kémiai paraméter) Az A, B és C esetben a direktívában nem szereplő, de a magyar rendeletbe felvett jellemzők számát adja meg Az F táblázat az MSZ 450-1 1989 szabványban szereplő és az új határértékek későbbi hatályba lépéséig érvényben maradó határértékeket tartalmazza A D és E táblázat előírásai az indikátor paraméterekhez (C tábl) hasonló módon bírálandók el, tehát elsősorban üzem ellenőrzésre szolgálnak Az ilyen határátékek túllépése (az 5.2 szakaszban leirt módon) kifogásolt vízminőséget jelent A szabályozás bonyolultságát mutatja, hogy az B , C és E táblázatokhoz sok megjegyzés tartozik, amelyek nemcsak értelmezést adnak, hanem több esetben konkrét, a táblázatban szereplőtől ehérö hatvértéket is. Például a nrtrrt koncentrációja a fogyasztónál 0,5 mg/L, de a hálózatba táplálási ponton csak 0,1 mg/L A nitnt és nitrát együttes értékelésére szolgáló képletet is így adja meg a rendelet A pH-ra vonatkozó szigorítás is itt szerepel: klórozás esetében nem 9,5, hanem 8,5 a megengedett érték 5.4. A vizsgálatokra vonatkozó előírások A rendelet (2. melléklet) a vízminőség ellenőrzése érdekében megadja, hogy a szolgáltatónak legalább mennyi ellenőrző és részletes vizsgálatot kell végeznie, megadja azt is, hogy mire kell kiterjednie a vizsgálatoknak A vizsgálandó minták száma a termelt vízmennyiségtől függ (degresszív módon) Mindez csak a fogyasztási pontokon végzendő vizsgálatokra vonatkozik. A vízadó berendezéseknél (kutaknál), a hálózatba táplálási pontokon és a vízkezelési eljárásoknál végzendő vizsgálatokról nem szól a rendelet; az máshol kerül majd szabályozásra (a régi KHVM rendelet módosításaként kiadandó KöViM rendelet?) Az ellenőrző vizsgálatok során mindig mérendő jellemzők száma a korábban szokásos „hagyományos" vizsgálatoknál kisebb A jellemzők egy részét csak akkor kell vizsgálni, ha bizonyos feltételek fennállnak: Például alumíniumot csak akkor, ha alumínium-sót használnak a vízkezelés során, nitrátot csak akkor, ha nem egyértelműen védett vízadóból származik a víz; 37 °C-os telepszámot csak akkor, ha meleg a víz, vagy az előzőekben többször előfordult a 22 °C-os telepszámnál túllépés, stb. A ritkábban, illetve csak esetlegesen változó jellemzőknél (pl keménység, szulfát, arzén) kisebb gyakoriság is elégséges A részletes vizsgálatok minta-száma nagyságrendileg kisebb, mint az ellenőrző vizsgálatoké, viszont ezeknek elvileg minden, a rendeletben szereplő jellemzőre ki kellene teijednie A rendelet ez alól engedményt ad, például csak 10 évente egyszer kívánja meg azoknak a jellemzőknek a mérését, amelyek védett vízadó vizében elvileg nem lehetnek jelen (pl. peszticidek, klórozott szénhidrogének védett vizekben), vagy amelyek koncentrációja az előző méréskor a határérték 10 %-át (ill a kimutatási határt) sem érte d Egyedi engedményre is van mód az dső fdmérés után Védett vízadók vizében is indokolt lehet - nem nagy gyakorisággal - a természetben dő nem forduló vegyületek (pl a már említett peszticidek, halogénezett szénhidrogének) vizsgálata, mivel műszaki hiba fordulhat elő, és a kútba esetleg bejuthat szennyező anyag a bdéscső mentén, a csőrakatok illesztésénél, korrózió okozta kilyukadás stb. miatt; vagy később, az elosztás során is kerülhet szennyezés a vízbe Klórozás esetén a fertőtlenítés! mdléktermékek vizsgálata persze dvégzendő, nem csak a részletes, hanem az dlenőrző vizsgálatok keretében is.
