Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
4. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 2001. május 29-i közgyűléséről, kitüntetések, megemlékezések
286 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001.81. ÉVF. 4. SZ. A 2001. évi Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíj adományozása A Bíráló Bizottság, mint korábban, most is örömmel állapíthatja meg, hogy a nívódíjra javasolt szakcikkek döntő többségére a magas színvonal a jellemző. így ebben az évben sem volt akadálya araiak, hogy a Bíráló Bizottság mindkét nívódíjat kiadja Ennek megfelelően döntött tehát a Bíráló Bizottság, hogy az egyik nívódíjat ár. SzUvik Lajos, GaOmts Zoltán, Kiss Attila, Kisházi Péter Konrád és dr. Kátky István, a másikat pedig dr. Oertel Nándor szakcikkének héti oda. Dr. Szlávik I^ajos, (kdbáts Zoltán, Kiss Attila, Kisházi Péter Konrád és dr. Rátky hívén a 2001 évi Vitális Sándor szakirodalmi nívódíjat "A Fehér-, Feketees Kettős Koros árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó' című szakcikkért kapta, amely a Vízügyi Közlemények 1999. évi 4. füzetében jelent meg Az utóbbi négy év rendkívüli árvizei mind hevesség, mind tartósság tekintetében rekordot döntöttek A Körösök vízrendszerének magyarországi területén a heves árhullámok etlera védekezés leghatékonyabb módszere az árvízcsúcs csökkentő szükségtározók kiépítését követően, azok optimális időpillanatban való megnyitása. Ez tehát az az ok, amely a szerzőket az idevágó tapasztalatok összefoglalására, szakcikkük megírására ösztönözte. A szerzők a szakcikkben a részletes szakirodalmi áttekintésre támaszkodva ismertetik a heves árhullámokkal leginkább érintett Fehér-, Fekete- és Kettős Körös nagyvízi szabályozását, árvízvédelmi rendszerét, nevezetes árvizeit, a mellékfolyók árvízi hidrológiai sajátosságait és anomáliáit, a Kettős Körös vízgyűjtőjén a hazai árvízvédelmi fejlesztés alternatíváit, az árvízvédelmi problémák lehetséges megoldásait, a Kisdelta árvízi szükségtározó kialakítását, építését és üzemeltetésének alapelveit E felsorolásból is látható, hogy a szerzők milyen következetes, tiszta gondolatmenettel vezették le a Kisdelta szükségtározó létesítésének szükségességét, és ami a leglényegesebb, a szükség esetén való megnyitás optimális időpontjának a meghatározását Az élet a szerzők előrelátását igazolta, mert a szakcikk megjelenése óta mértékadó helyzetben épp e vizsgálat eredményeként lehetett elkerülni a Kisdelta szükségtározó nem csekély költségű megnyitását és helyreállítását A szakcikk értékeit fokozza világos fogalmazása, annak magyarossága, az építési munka körültekintő leírása, amelyek mind példaként állíthatók a vízügy területén dolgozó műszaki kollégák elé Dr.Oertei Nándor a 2001 évi Vitális Sándor szakirodalmi nívódíjat "Az akkumulátor szervezetek használhatósága a Dunában - nehézfém biomonkorozására" című szakcikkért kapta, mely a Hidrológiai Közlöny 1999 évi 6 számában jelent meg. A mikro-szennyezők (így a nehézfémek) kimutatására célszerű a jó bkjakkurradációs tulajdonságok kai rendelkező élőlényeket, az úgynevezett "akkumulátor szervezetek"-et felhasználni Segítségükkel ugyanis a biológiailag valóban felvehető komponensek és azok megjelenési formái igen jól kimutathatók Azzal a képességükkel ugyanis, hogy az időbeli változásokat és a különböző hatásokat integrálják, átfogóan jelzik a környezetünkben lévő szennyező anyagok és az azok felvételét befolyásoló környezeti tényezők együttes hatását Ily módon hívebben tükrözik a valós tendenciákat, mint a vízben levő koncentrációban (gyakran csak időlegesen) bekövetkező változásokat kimutató fizikai-kémiai mérések. A szerző a cikkében azokat az -élő szervezetek bioakkumuládós tulajdonságaira építő- aktív és passzív biomonitorozási technikákat ismerteti, melyeket az általa vezetett kutató csoport Magyarországon, a Duna vízrendszerében már két évtizede alkalmaz a nehézfémek kimutatására és a szennyezések felderítésére Ennek során vizsgálati objektumnak olyan szervezetek (kagylókat, hínárnövényeket) illetve olyan életközösségeket (mint például az élőbevonatot) választottak, amelyek a Duna mélységi és parti zónájában egyaránt honosak. Mindezekhez pedig olyan módszereket, például mesterséges alzatokat, más helyen is alkalmazható technikákat- párosítottak, amelyek terepi körülmények között a legmegfelelőbb ökotoxikológiai választ adják. A cikk az alapkutatás kérdéseitől a gyakorlati vízminősítés területén való felhasználásig követi nyomon a b»omonitorozás -eszköz, jelzés, előrejelzés és ellenőrzés- feladatait, amikor a kiválasztott élőlények biomonitorozásra való alkalmasságát, a szennyezőforrások felderítését vagy a vízminőségi intézkedések hatékonyságának az ellenőrzését tárgyalja. Emellett konkrét módszereket is ajánl Ezek közül az egyik a "Dretssena-kosár", amely a vándorkagylók aktív transzlokációs technikájára épít, és jól alkalmazható lenne folyóvizeink nehézfém-szemyezettségének folyamatos biológiai ellenőrzésére Ismerve hazánk határokon átnyúló vízgazdálkodási problémáit, ezek a hálózatba is beilleszthető biomonitor módszerek nemzetközileg már most is a mainál jelentősebb szerepet kaphatnának Később pedig, az EU csatlakozásunkat követően ezek a módszerek még jobban fel fognak értékelődni A stílusában és logikájában világosan felépített cikk egyik legfőbb érdeme, hogy a két évtizede folyó (és a rangos külföldi publikációk hatására a nemzetközi érdeklődést is felkeltő) hazai kutatások eredményeit, továbbá az eredmények gyakorlati alkalmazásának a lehetőségeit magyar nyelven, a széles hazai szakmai közönség számára is közreadja. Dr. Szigyártó Zokfn, r