Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
4. szám - Pándi Gábor–Újvárosi József: Emlékezzünk az erdélyi magyar vízügyi szakemberekre
276 Emlékezzünk az erdélyi magyar vízügyi szakemberekre Páadi Gábor, Újvári József A Kárpát-medence foldüm sajátosságaira ratevódö tertetszin cs (elszán eróziós folyamatok jdleg,zriES régiót alakítottak ki E természeti fafcamaihív Ikd^M a társadalom fqlödrsenci ritnnsa is. így jöttek létre aznk a helyi sajátosságok^ amelyek a legrégibb ideit óta meghatározták a Kárpát-medence vízrajzi jdIcgzöesscgcrt A Kárpát-vonulatnak meghatározó vízkészlet gyarapító szerepe van. A hegyvidék fajlagos lefolyás) ertékd duplája a kor nycA) földrajzi regiek értékeinek A Kárpátok hereon kialakuló árvíztmllánink, az Alföld ár- és bdvuveszriyrvletett nagykila jodésü területei, Erdély dombvidékének és a hegylábi területek bő hordalék termelése a Tisza és kisebb folyók mrrlrralakulr-ai a mélységi-, karai-, hév-, és ásványvizek jelenléte, a víztöbbfotes és vúhtányos időszakok váltakozása stb, legújabban potfeg a vízs zuaiy cződcs, ngvmnnd kénysxrítdlc az itt élő embert, hogy a vizekkd foglalkoz/tk E "Vihrvás" nak eleget téve, magyar szakemberek sora foglalkozott és foglalkozik ma is a medence vízügyeivel. Itt nemcsak kimondottan a hídmiógusokra, indraulikusokra, vízménnkökre kdl gondolni, hanem mindazokra, akik közelebb vagy távolabb mesterségükkel, hivatásukkal, kapcsolatba kerültek a vízzel. Ha alaposan átgondoljuk, ez nem is annyira elvont állítás, mivel a viael, mmt felépítő anyaggal, mmt élettérrel, mint erőforrással vagy mmt felhasználandó közeggel nagyon sok szakma foglalkozik. A valanúker politikailag, tárcadacg sxnpaetból és a vízgazdálkodás terén egységes ICirpál-inodcncc az idők folyamán feidarabaiódalt. így az egységes vízrajzi rendszert egy idő óta többen, különböző meggondolások és prioritások alapján kezolik Manapság elérkeztünk oda, hogy (újból) egyre többen rájön nek az egységes rendszer egységes gazdálkodásának szükségességére. Akarjuk, vagy nem, az árvizek, az egyre gyakoribb vízhiány, valamint a vízszennyeződés megtanít arra, hogy a természetet - és a vizet miot a természet rendszerének komponensét nem in^Jr kedvünk szerint, önkényesen fc&asznáiivL, a^kd, hogy ezzel saját közössrgHnkhrn is kátt ne legyünk. Parafirazálva Gilbert G. K, a műt század ekjén elhangzott vciemcayct: a folyóvizekről etoondhatjuk, hogy a folyóvíz olyan szabad, hogy nem engedet meg ma gá na k ors z ágfl utó okaL A Kárpát-medence vízügyi szake mbe r ei nck talán legkicmd kodőbb mmkája a folyószabályozás, az. ár- és belvízmentesítés irányába tőrtént. E mellett a tavak tanulmányozása, a felszín alaili vizek hasznosítása, az erózió megfékezése, a vizek ivó, ipari és mezőgazdasági célokra való felhasználása, a vízminőség ellenőrzése és javítása stb. bálák elsődleges fontossággal A századokat átfogó miwkáhan egységesen kivette részét a medence egész szakmai társadalma- A második világháború ezt megtörve azt a következményt is m^a után hozta, bogy az eidélyi tudósok, tanárok, szakemberek csak egy része tevekenykodett szűkötökben jelentős részük azonban Magyarországon k amatoztatta tatását Azt sem szabad etfefcjtenönk, hogy az rUhon maradottak LuvhI csak kevesen tudtak elém a szakmai és tudományos lépcsözctek magasabb fokozatait, az adott - lényegesen eltérő - politikai és társadalmi viszonyok közepette. Számba véve az Erdélyben született, tágabb értelemben vízügyi értelmiséget, meg lehet állapítani, hogy az mind a Kárpátmodenccben, irand nemzetközi viszonylatban is jelentős cröt képviseft, és képvisel ma is. A szak-ágazat nagyjainak háncvcért és munkásságáért tartokunk elődeinknek, hogy megemlékezünk róU, úgy, afaogy ezt a ü h^ f Htdndág im Tmrtmtág tette a "Mmgymwk m iHág • fejlrraétébem" trwí jw kcofcrenoa szervezésével, s az oU elhangzottak közreadásával. Ennek keretén betel szeretnénk az erdélyi magyar vízügyesekre gondolni, a teljesség messzemenő igénye nélkül Olyan turiósnkat, laódul és sakatodid fmülárt mcj, akik (a jelenlegi tágabb) Erdélybea születtek, s a vízzel kapcsolatos tevékenységet (is) fejtettek ki, itthon, Magyarországon vagy bárhol a világon: B^-dabrfy Ödee 1863. dec 18, - 1944 marc 13 Születési hdye Torda Mérnök, egyetem tanár a Budapesti Műegyetemen. A Budapesti Kubúrméruöki Hivatal vezetője, az Országos Vízépöési Igazgatóság vezetőbe Titkári mmőségében kidolgozta a Magyarhoni Földtani Társulat keretén belül létrejött Hidrológiai Szakosztály első alapszabályzatát, a Hidrológiai Szakosztály elnöke, a Vízügyi Közlemények szerkesztője. Szakterülete: Csapadék-lefolyás kapcsolat, hóolvadásből keletkező árhullámok, a természetes vízfolyások hidraulikátés, az dsö vízügyi program kidolgozása, az árvizek előrejelzésének megszervezése. Közleményei: Tudományos és szakirodalom (Hidrológia, Hidraulika, A természetes vízfolyások hidraulikája, A vízerő, Az Alföld hickoiógiája) EateCóa 1875 m^ 30 - 1943 febr 21 Szül Kolozsvár Zoológus, iúdrológus, egyetemi tanár az utrodrti egyetemen és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, a tihanyi Biológiai Kutatóintézet igazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója. A bölcsészet-tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadéima tagja. Szakterülete: általános biológia és állattan, a Balaton htd robnlcgiai kutatásának megindítása. Jeles szakíró GySrteOfivér 1921. okt 4 - 1998. ápr. 23 Szül: Kézxkvásárhely Mérnök, egyetemi ac^wktus, meghívott egyetemi előadó, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Hidraulikai Laboratóriumának vezetője, Szakterülete: hidrofizikaa folyamatok modellezése, Indromechanikai jelenségek tanulmányozása, a lebegő anyagok áramlása, tavak eutrofizálódása, Balaton kutatás Közleményei 80 tudományos dolgozat, európai hidraulikai laboratóriumokat bemutató könyv. HaMvszt Alajos 1872 - ?, SzüL Temesvár Mérnök, a kolozsvári, nagyenyedi, koBiáran építészeti hivatalok rmnkatársa. Szakterülete A Mezőség regionális vízellátásának terve, 118 km hosszú gravitációs fővezeték a Szamos Maros vízválasztóján, két meflékvezsték 70 község vízellátására. Szakíró. IM* btvá* 1903 júi. 18. - 1984 febr 26 Szül. Arad Mérnök, több iramszténum vezető munkatársa, az Országos Vízügyi Főigazgatóéig főmérnöke, a Vízminőségi Felügyelet megszervezője és clsö vezetője. A Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja, (1971), bel- és külföldi vízépítési szakértő. Szakterülete: vízellátás, csatornázás. Kózleatémyei szakkönyvek, tudományos dolgozatok, egyetenn jegyzetek, Harvátk SasdM* 1905 nov 5. - 1980 jam 19 SzüL: Medgyes.
