Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Ijjas István: Magyar szakemberek a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetségben

258 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001.81. ÉVF. 4. SZ. Az EUROWA TER-CEC projekt az európai integráció elősegítésére Az Európai Unió új vízgazdálkodási politikáját az EUROWATER Projekt alapozta meg, amelyet Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Portugália szakértő-csoportjai dolgoztak ki. Az EUROWATER 1993-ban indult és 1996-ban fejeződött be. A Projekt három éves tevékenységének eredményeit 1996 októberében Düsseldorfban vitatták meg az EU országok képviselői. A vitára az ICID ERWG kezdeményezésére magyar szakértők is meghívást kaptak, akik javaslatot terjesztettek elő az EUROWATER-hez hasonló célú projekt beindítására az Európai Unióhoz közeledni, illetve csatlakozni szándékozó közép-európai országokban Az EU képviselői és az EUROWATER irányítói egyetértettek ezzel és hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország és más érdeklődő közép-európai országok kutatócsoportjai a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) Európai Regionális Munkacsoportjának (ERWG) koordinálásával az EUROWATER tematikája, módszertana és eredményei alapján, a projekt irányítóinak konzultációs segítségével, az EUROWATER-hez hasonló elemzést készítsenek országaik vízgazdálkodásról, felhasználják a projekt módszertanát és eredményeit. Az EUROWATER projekt közép-európai változata az EUROWATER-CEC nevet kapta. Az ú.n. vertikális EUROWATER-CEC jelentés első kézirata a magyar vízgazdálkodásról magyar és angol nyelven 1997 szeptemberére készült el (Ijjas-Szlávik 1997)

1. Anyagát 14 ország (Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Nagy-Britannia és Magyarország) 43 szakértője vitatta meg 1997. október 18-21. között Siófokon, az OVF és az ICID ERWG által szervezett rendezvényen. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint a tanulmány jól teljesítette alapvető célkitűzését. Alkalmas, hogy a magyar vízgazdálkodásnak az EUROWATER mintájára és tapasztalatainak felhasználásával végzett elemzése útján az EU-hoz való közeledést és harmonizálást előkészítse, elősegítse kedvező tárgyalási pozíciók kialakítását a nemzeti identitás megőrzésével, de ugyanakkor a hasznos EU tapasztalatok és módszerek átvételével. A magyar eredmények hatására az ICID ERWG tagországai közül több, az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó ország kinyilvánította szándékát, hogy az EUROWATER módszertana alapján elkészíti saját ország-jelentését. A munka Csehországban, Litvániában és Szlovéniában 2000 januárjára elkészült. Ekkorra a magyar jelentés adatait is felülvizsgálták, kiegészítették, ahol szükséges volt, módosították. Az ICID Német Nemzeti Bizottsága (a DVWK - Deutscher Verband für Wasserwirtscaft und Kulturbau e.V. - Német Vízgazdálkodási és Területfejlesztési Szövetség közreműködésével) a négy országje'A magyar vízgazdálkodás. Országjelentés az Európai Unió "A vízgazdálkodás intézményei Európában" - EUROWATER Projekt módszertana alapján. A tanulmányt szerkesztette: dr. Szlávik Lajos és dr. Ijjas István. Szerzők: dr. Filolás Ildikó, dr. Horváth IÁszióné, dr. Ijjas István, Papp Kálmán, dr. Pálfai Imre, dr. Pásztó Péter, dr. Perger László, Reich Gyula, dr. Szilárd György, dr. Szlávik Lajos. lentést könyv alakjában angol nyelven megjelentette (DVWK 2000). Az ICID ERWG bekapcsolódása az EU Víz Keretirányelvének bevezetésébe Az Európai Közösségnek már a hetvenes évek közepétől voltak a vizeket védő jogszabályai és környezeti programjai. Ezek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert a vizek állapota tovább romlott. Ezért a kilencvenes évek közepén nyilvánosságra hozták az Európai Unió új vízgazdálkodási politikáját. Ennek érvényesítéséhez öt évig tartó előkészítő munkával kidolgozták a Vízgazdálkodási Keret-irányelvet, ami 2000. december 22-én hatályba lépett. Az EU tagállamai és a csatlakozásra készülő országok - köztük Magyarország számára is kötelező feladat a Keretirányelv bevezetése és előírásainak végrehajtása. Ez számunkra különösen fontos, mert azok a Duna illetve Tisza vízgyűjtőjén felettünk lévő országok, ahonnan a vizeinket veszélyeztető szennyezések érkezhetnek - Ukrajna kivételével - az EU csatlakozásra készülnek, így a Keretirányelv előírásait betartva, velünk közösen kell intézkedési programokat készíteniük a vizek jó állapotba helyezésére és a jó állapot megőrzésére. Az EU új vízgazdálkodási politikája és a Keret-irányelv mérföldkövet jelent Európa vízgazdálkodásának fejlődésében és világviszonylatban is példaértékű dokumentum. A Keret-irányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalában lehetséges, és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió elhatározta, hogy 15 év alatt helyrehozza mindazon károkat, amelyeket emberi tevékenységek - elsősorban az elmúlt 50 évben - a felszíni és felszín alatti vizek állapotában okoztak. A Keret-irányelv bevezetésével kapcsolatban különleges, nagy munka, békebeli mozgalom van kibontakozóban Európában. 20-25 ország (az EU tagállamok és a csatlakozásra készülő országok) szakemberei gondolkodnak együtt azon, hogyan lehet teljesíteni a nagy célt. A szakemberektől, politikusoktól és az egész európai társadalomtól függ, hogy megvalósul, vagy szép álom marad a "minden vizek jó állapota". A Keret-irányelv az EU legfontosabb vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabálya. Az egyik legfontosabb célja a vízi és a vízhez kapcsolódó élővilág jó állapotának biztosítása. Erre nagyon sok közvetlen és közvetett előírást tartalmaz. A Keret-irányelv hazai és nemzetközi szinten is az élővilág védelmének legfontosabb eszköze lesz. Az Európai Unióhoz csatlakozás azt fogja jelenteni számunkra, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos szabályozások 30-40 %-a az Európai Unió szintjén fog kialakulni. A fennmaradó 60-70 % pedig hazai szabályozás lesz. Az emberi egészséget és az élővilágot az EU szintű előírások fogják védeni, és így ezek lesznek a legfontosabb vízgazdálkodási szabályozások. Az EU-hoz való csatlakozás időpontjától függetlenül is célszerű figyelembe venni az Európai Uniónak a vízgazdálkodással kapcsolatos környezeti célkitűzéseit, mert ezek az európai állampolgárok és az élővilág számára kívánnak tiszta és egészséges, fenntartható környezetet, il-