Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Domokos Miklós: Magyarország részvétele az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjában

Millenniumi konferencia, 2000. december 11-12 253 közreadása, a párizsi UNESCO/NHP-titkárság, valamint a genfi WMO/OHP titkárság szükség szerinti tájékoztatása, az érkező kiadványok és egyéb információk hatékony áramlásának biztosítása, stb. A magyar NHP/OHP titkárság legutóbb az NHP Kormányközi Tanácsának 2000. júniusában, Párizsban tartott 14. ülésére készítette el kötelező átfogó jelentését az 1998-2000 időszak hazai tevékenységeiről. A beszámoló kitér a folyamatban lévő V. fázis munkatervének teljesítésére és a következő VI. fázis előkészítését célzó munkákra, az NB és albizottságainak üléseire, magyar szakemberek nemzetközi munkabizottságokban végzett tevékenységére, a beszámolási időszakban Magyarországon megjelent az NHP-hoz kapcsolódó tudományos kiadványokra, az egyéb UNESCO-programokhoz (pl. FRIEND, AMHY, IGCP, MAB) fűződő kapcsolatokra, a 29. és 30. budapesti "A környezetgazdálkodás hidrológiai módszerei" c. nemzetközi tanfolyamra és a magyar hidrológusoknak a 13 Duna-vízgyűjtőbeli ország NHP keretében folyó regionális hidrológiai együttműködésében való részvételére. Részvétel a Duna-vízgyűjtőbeli országok hidrológiai együttműködésében Az NHP folyamatban lévő ötödik fázisának 1.1 jelű munkatervi projektjébe illeszkedő dunai együttműködéshez való hozzájárulás évtizedek óta a magyar hidrológia egyik súlyponti, különösen eredményes teljesítménye. Az együttműködés 1972-ben - az akkori 8 dunai ország részvételével s csak részben NHP-keretben - kezdődött első fázisa a három fejezetre (természetföldrajzi leírásra, vízjárás-jellemzésre és a VITUKI-ban készült vízmérlegre) tagolódó, szöveg- táblázat- és térkép-kötetből álló Duna-monográfia német- és orosz-nyelvű, valamint rövidített négynyelvü változatának 1986. évi megjelentetésével zárult. A Monográfia munkáinak folytatását elhatározó és a további, most már teljes mértékben NHP-keretben folytatandó együttműködés alapszabályait írásban is rögzítő 1987. évi budapesti értekezlet óta - némileg a Duna-monográfiához is mintát szolgáltató Rajna-Monográfia példáját követve - az immár 13 Duna-vízgyűjtőbeli ország NHP Nemzeti Bizottságai által delegált szakértőkből álló munkaközösség, elfogadott munkaterv szerint, a Monográfiát kiegészítő közös érdekű tematikus köteteket állít össze és jelentet meg, részben UNESCO támogatással. 2000-ig összesen 7 ilyen kiegészítő kötet jelent meg: a hordalékviszonyokról, az ős vízrajzról, a gázlókról, a hőmérsékleti- és jégviszonyokról, az árhullám-találkozások valószínűségéről, a folyószabályozásról és a részvízgyüjtők kódolásáról. E 7 kötet közül az elsőként felsorolt hármat magyar szakértők. Rákóczi IAszló, Neppel Ferenc és Goda László szerkesztették. A Duna-vízgyűjtőbeli országok NHP keretében folyó regionális hidrológiai együttműködésének fö-koordinátori tisztségét - a kialakult szokásrend szerint a Duna mentén lefelé haladó sorrendben - egy-egy önként vállalkozó NHP Nemzeti Bizottság látja el. 1987 és 1992 között a német, 1993 és 1998 között az osztrák NB volt a fö-koordinátor, 1999-ben pedig a szlovák NB vette át ezt a tisztséget, amelyet 2002-től kezdve a magyar NHP/OHP NBnek kíván átadni. Pálfai Imre (szerk.): A víz szerepe és jelentősége az Alföldön A Nagyalföldi Alapítvány kötetei, 6. Békéscsaba, 2000. Szerkesztette: dr. Pálfai Imre. Sorozaíszerk.: dr. Rakooczai János Technikai szerk.. Boga Tamás László. 17 x 23,5 cm, 219 old., a szerk. előszava és 20 tanulmány. Az 1998. novemberében Békéscsabán rendezett II. Alföld Kongresszus előadássorozatának anyagát áttekintve vetette fel a könyv szerkesztője, hogy a nagyfontosságú és szerteágazó témakór önálló kiadványt érdemel. A Nagyaljold Alapítvány kuratóriuma támogatta az elgondolást, s a kiadvány 2000. végén megjelenhetett. A témakör interdiszciplináris jellegét mutatja, hogy szerzői közt hidrológus, geográfus, geológus, biológus, ökológus, mezőgazdasági közgazdász és mérnök egyaránt szerepel. A kötet első felének tíz tanulmánya a vizet elsősorban, mint természeti adottságot vizsgálja. Második felében a vízhasznosítás, a kapcsolatos környezetvédelem, valamint Európai Unióhoz csatlakozásunk vízügyi vonatkozásai tárgyköreiben találhatunk tanulmányokat. A kötet így ösztönözheti a vízzel más-más szakterületeken foglalkozó kutatók és gyakorlati szakemberek munkájának összehangolását A Megjelent tanulmányok jegyzéke: Szesztay Károly: Az Alföld vízháztartása Rakonczai János: A környezet hidrogeográfiai összefüggései az Alföldön. Konecsny Károly: Az országhatáron túli tájalakítás hatása az Alföld vízviszonyaira. Tóth Albert: A víz tájformáló szerepe az Alföldön Dévai György: Vizes élőhelyek jelentősége az Alföldön. Szlávik Ijyos: Az Alföld árvízi veszélyeztetettsége. Pálfai Imre: Az Alföld belvízi veszélyeztetettsége és aszály-érzékenysége. Sialay Miklós: Az Alföld felszíni vízkészlete. IJebe Pál: Az Alföld felszín alatti vízkészlete. Bancsi István: A Tisza és mellékfolyói vízminősége Török Imre György: Az alföldi folyók hullámterének szerepe és hasznosítása. Horváth lAszlóné: Az alföldi települések vízellátása, csatomázása és a szennyvizek tisztítása Hányni Vince: Öntözéses gazdálkodás az Alföldön. Váradi László: Halászai az Alföldön. Valkár István: Vízi közlekedés az Alföldön Varga István: Vízerőhasznosítás az Alföldön. Török József: Hévíz-gazdálkodás az Alföldön. Schreffd Rudolf - Varga István: Előtanulmányok az Alföld vízgazdálkodási koncepciójához és stratégiájához. IJJas István: Az Alföld vízgazdálkodási helyzete értékelése az Európai Unió vízügyi keret-irányelve szempontjából Váradi József: Állami vízügyi feladatok az Alföldön. V. I.