Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Starosolszky Ödön: Közreműködés a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tevékenységében

250 Közreműködés a meteorológiai világszervezet (WMO) tevékenységében Starosolszky Ödön A kormányzati nemzetközi szervezetek között a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelen alakjában 50 éves, de előtte már működött jogelődként a Nemzetközi Meteorológiai Egyesület. Fő munkaterülete a meteorológián kívül a hidrológia: Hidrológiai Bizottsága, illetve a Titkárság Hidrológiai és Vízgazdálkodási Főosztálya keretében. A nemzetközi kormányzati szervek közül a víz területén az UNESCO, a FAO, a WHO, a WMO, a UNEP, és a UNDP működik és ezek a felsorolt szervezetek egymással is kapcsolatban vannak. A kapcsolattartás az ENSZ vízügyi szervek titkársági csoportja révén valósul meg, évente egyszer sorra kerülő találkozó keretében. A hidrológia területét az ENSZ szervek közül főként a WMO (GENF) és az UNESCO (Párizs) műveli. 1. A WMO tevékenysége A WMO tagországok közül a többség szakembereket delegál a Hidrológiai Bizottságba, amely négyévente ülésezik. Jelenleg mintegy 130 ország képviselteti magát a Bizottságban, de a Hidrológiai és Vízgazdálkodási Program ülésein ennél jóval kevesebben jelennek meg, a tevékeny tagság kb. 60-70 ország révén valósul meg. A WMO globális tevékenységét 6 régióban (Regional Association) egészítik ki, közülük értelemszerűen Európában a VI. Regionális Szövetség (Bizottság) ügyködik. A WMO számos alkalommal a költségvállalás mellett adott lehetőséget magyar szakemberek részvételére. A Hidrológiai Bizottság munkaszervei a munkacsoportok és az előadók (raportőrök), amelyekre a tagországok tesznek javaslatot. A tagországokkal kapcsolatot az állandó képviselők (általában a tagország meteorológiai szolgálatainak vezetője) tartanak. Minthogy az országok többségében külön hidrológiai szolgálat van, célirányos volt a hidrológiai tanácsadó tisztség bevezetése, amely regionális és nemzeti szinten valósul meg. A Hidrológiai és Vízgazdálkodási Program az összes WMO keret kb. 5%-ából eredő pénzügyi fedezettel folyik kb. négyévente 5 millió US dollár kerettel. A program áttekintésére legutóbb a Hidrológiai Bizottság ülésén Abudja-ban, Nigériában került sor. A XI. ülésen 2000. novemberében rendezték meg, a tagság gyenge jelenléte mellett. 2. A magyar tisztségviselők A magyar hidrológusok először az európai regionális szövetség Hidrológiai Munkacsoportjában jelentek meg, ahol Bogárdi Jánost munkacsoport elnöknek választották meg a hatvanas években. Szorosabb kapcsolatot 1972-ben a Hidrológiai Bizottság Buenos Aires-i ülésén hoztak létre. így 1972 és 1996 között magyar tagja volt a Bizottság tanácsadó csoportjának (vezetőségének), illetve elnöke a hidrológiai mérések munkacsoportnak. A Bizottság alelnöke (1980-1984), majd elnöke (1984-1992) magyar szakember volt, aki egyidejűen a magyar hidrológiai tanácsadó feladatot is ellátta. A személyi kapcsolatok ez idő alatt erősen fejlődtek és jelentős részünk volt a hidrológia megerősítése terén, beleértve az alapszabályban és az ügyrendben bekövetkezett változtatásokat is. Sajnos a hidrológia teljes egyenjogúsítását a WMO-ban nem sikerült elérni. A WMO, mint nemzetközi kormányzati szervezet indította el 1999-ben a HYCOS rendszer megvalósítását (hidrológiai ciklus figyelő rendszer), amely több project keretében már működik. Erőfeszítéseket tettünk a Duna-medencében való megvalósítására. 3. Magyar szakértők a fejlődő országokban A WMO a hidrológia világméretű fejlesztését számos regionális vagy nemzeti projektben folytatja, amelyhez UNDP vagy Világbank támogatást élvez A projektek hosszabb-rövidebb időre szólnak (néhány hónapostól, több évesig). A hosszabb megbízásra szóló szakértői munkakört általában pályázat révén lehetett elnyerni. A hidrológia területén többek között a következő WMO feladatokat látott el magyar szakember: - Kienitz Gábor, Niger Project - Vargay Zoltán, Niger Project - Konvalinka IMSZIÓ, Közép-afrikai és Zöldfoki szigeteki észlelőhálózat fejlesztés - Bognár Árpád, Dél-nigériai észlelőhálózat fejlesztés - Kerekes György, Malawi észlelő és előrejelző rendszer kiépítése - Starosolszky Ödön, Sri Lanka-i észlelőhálózat fejlesztés (1980) - a nigériai szövetségi hidrológiai észlelőrendszer fejlesztése (1980) - az indiai nemzeti hidrológiai észlelőrendszer fejlesztése (1981) - IndiaYamuna folyó előrejelző rendszer (1982, 83) - Bálint Gábor, a Kaspi-tenger körüli észlelőrendszer fejlesztése - Futaki Károly, Rákóczi László, Józsáné Varga Ildikó, hordalékmérés fejlesztése (tanfolyam Nepal-ban) A WMO gondot fordított a hidrológus továbbképzésre, és évente 1-3 ösztöndíjast jelölt a budapesti továbbképző tanfolyamra a fejlődő országokból. 4. Magyar szakértők eredményei A teljesség igénye nélkül röviden vázoljuk a magyar WMO szakértők feladatait és eredményeit. A Niger folyó hidrológiájával Niamey telephellyel foglalkozó projekt a teljes nemzetközi vízgyűjtőterületre kiteijedt. A földi állomások szerelése és működtetése volt a projekt célja a nemzeti szolgálatok összehangolásával. A vízgazdálkodásban is nélkülözhetetlen adatok összegyűjtése és számítógépes rendszere végül is adatokat szolgáltatott az aszály ellen, az éghajlati és vízrajzi adatok rendszerezése révén. A Közép-afrikai Köztársaság a Szaharától az Egyenlítőig teijedő területén a hidrológiai észlelő hálózat beindítását és rendszeres felülvizsgálatát sikerült régi adatsorral és új adatokkal hasznosítani. Magyar szakértő a TESCO révén 10 évet töltött Eszak-Nigériában, amelynek fö eredménye az első nigériai vízrajzi évkönyv közreadása volt. Ezekre a gyakorlati ta-