Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Garami Ferenc: Mezőgazdasági rekonstrukciók és fejlesztések Algériában

240 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001.81. ÉVF. 4. SZ. - A vízelvezetést intenzív rehabilitáció esetén 0,6 l/s/ha hozamra méreteztük. - A nyílt árkokat az esetek több mint felében minden második, vagy harmadik pálmafa sorban ásták ki, 11,2 m mélységben. A rehabilitáció alatt álló területen 50 %-ban 0-25 m között, 30 %-ban 25-40 m között van a drén-távolság, míg csak 20 %-ban van 40 m-nél ritkább drén-távolság. A rehabilitáció eredményeképp a 40 m-nél ritkább drén-távolságot felszámoltuk, növelve a 25-40 m közötti kategória %-át. - Megvizsgáltuk a drén-csöves víztelenítés lehetőségét. A sűrű ültetvény és a pálma gyökérzete nem kedvez a csöves drénezésnek. Tapasztalatnyerés céljából 280 ha dréncsövezése volt javasolt. - A betervezett vízelvezetés több mint 17 000 km drénárok felújítását, illetve létesítését jelenti, továbbá 400 km másodrendű gyűjtő csatorna és 74 km főcsatorna rekonstrukcióját igényli (ehhez több mint ezer műtárgy tartozik és mintegy ezer km kiszolgáló földút) - Az öntözővíz szolgáltatását a meglévő kutak további használata mellett 190 felújítandó és 60 új CT kút (mélység 200 m, q = 30 l/s) és 5 meglévő, 15 új Cl kút (mélység 1750-2000 m, q = 120 l/s) biztosítja az öntöző vizet a rekonstrukció után. A meglévő kutakkal együtt összesen mintegy 250 CT kút és 20 Cl kút látja el a térséget. - A CT kutak búvárszivattyúkkal vannak ellátva és 20 órát át üzemelnek naponta. A Cl kutak artézik és elzárás nélkül 24 órán át üzemelnek. A CT kutak közvetlenül öntözik a közelben lévő tömböt, míg a Cl kutak több tömböt szolgálnak ki. - A két vízadó rétegből származó vizet a lehetőség szerint egymással keverve használják fel. Kedvező a nagy sótartalmú langyos CT keverése a jobb minőségű, de forró Cl vízzel. Kisebb vízigény esetén télen a Cl fogyasztását kell előnyben részesíteni, csökkentve ezzel az energia felhasználás költségeit. - Azokon a helyeken, ahol a keverés nem lehetséges, a Cl vizet ventilátorral ellenáramoltatott levegővel működő hűtőtornyokban kell 35 °C alá hűteni. E módszert sikerrel alkalmazzák Tunéziában is ugyanerre a vízadó rétegre telepített fúrásoknál. A hűtött vizet átmenetileg a hűtőtornyok mellett 400 m

3-es medencékben tárolják Végül, a VLZITERV kiviteli terveket, tender dokumentációkat készített a CT és Cl kutak fúrására, a CT kutak gépészeti-elektromos berendezéseire, medencékre és felszereléseikre, hűtőtornyokra és berendezéseikre, nyomócső-rendszerekre, öntöző-csatornákra, vízelvezető árkokra, csatornákra, kiszolgáló földutakra, szélvédő fasorokra. A tervezés fontos eleme volt a közgazdasági értékelés, az ú.n. "bank-dosszié" összeállítása. Sajnos, a kilencvenes évek második felében Algériában végigsöprő terrorhullám megakadályozta, hogy a munkák kivitelezésében műszaki ellenőrként részt vegyünk. 3. Tapasztalatok, ajánlások A VIZITERV akkor oly divatos szóval illetett export- tevékenységének csúcspontja az 1970 és 80-as évekre esik. Tapasztalatokat levonni a ma számára nem könnyű, mert a társadalmi-gazdasági környezet változott, nemcsak Magyarországon, hanem általában a fogadó országokban, sőt szinte az egész világban. Eltűnt a "szocialista világrend" a maga sajátos, ellentmondásoktól hemzsegő gazdasági szerkezetével együtt. A globaüzáció azóta át- és áthatja mindennapjainkat Megváltozott a természeti-környezeti értékek megítélése, gyökeres szemléletváltás következett be a nagyszabású "természet-átalakító" projektek megközelítésében. A korábbi évtizedekben a mezőgazdaság-fejlesztő projektek döntéshozói előtt politikai cél lebegett: mindenáron fokozni az agrártermelést, önellátóvá válni az élelmiszer-termelésben, biztosítani a vidék lakosságának helyben maradását A cél eléréséhez minden eszközt fel lehetett használni, kimerítem a természeti-emberi forrásokat, mozgósítani a pénzügyi forrásokat, túlköltekezés, eladósodás árán is. Időközben „felfedezték" a fenntartható fejlődés fogalmát, széles körben tették magukévá a természeti-környezeti értékek megóvásának nemes célkitűzésit. Korábban egész országrészek fejlesztésénél a "nagy ugrás" szemlélete volt az irányelv, a középkorból átugorni a 21. századba, figyelmen kívül hagyva a társadalmi fejlődés szigorú törvényeit. A változások nemcsak a fogadó országban, hanem mibennünk is végbe mentek, figyelmeztetve, hogy a természeti-gazdasági-társadalmi környezetet formáló projektek csak szigorúan a fenntartható fejlődés elvével összhangban valósíthatók meg. Magyar cégek mezőgazdasági-vízgazdálkodási fejlesztési projektekben való nemzetközi fellépésének lehetőségeire mégiscsak a hazai rendszerváltozás során bekövetkezett gazdasági változások, a változó jogi környezet, az új szabályozások hatottak leginkább A rendszerváltozás egyes vonatkozásokban közelebb hozott minket a világ fejlettebb országaihoz, de bizonyos értelemben eltávolított a világ fejlődő országaitól. A távolodás-közeledés relatív kategóriák, hiszen nemcsak Magyarország van mozgásban, hanem azok az országok is, amelyekhez képest a távolságot viszonyítani akaijuk A magyar mérnök, vagy a magyar cég vonzereje több tényező kedvező egymásra hatásából alakult ki. Talán a legfontosabb erény volt és maradt ma is a magyar mérnök szilárd tudása, amely hídként feszült a két versengő civilizáció közé, elég jól kiismerve magát mindkettőben. Ehhez társult a kis országok állampolgáraira általában jellemző bizonyítási vágy, amely szerencsés esetben nyitottsággal, szerénységgel párosult. E jó tulajdonságokat szerencsénkre a világ változásai kevésbé befolyásolták. A munka elnyerése során sokszor jelentett "jó pontot" a magyar cégnek az, hogy "baráti", vagy azonos világképet valló országból érkeztünk. Azóta tudjuk, hogy a nem igaz barátságok felbomolhatnak, de azt is, hogy reálisabb alapokon újak alakulnak ki. Végül, beszélnünk kell a valaha legendásan alacsony vállalkozási áraikról. Ez a múlt, a különféle adók és terhek (elsősorban a személyi jövedelemadó), a biztosítási és bankköltségek, elsöpörték ezt a legendát. Szerencsére, a jó szakember nettó ára is jelentősen emelkedett, és a magyar mérnök bruttósított tiszteletdíja már nem az egyiptomi, pakisztáni mérnök kategóriájába tartozik. Jövedelmünk és legfőképpen önbecsülésünk nőtt, de tudomásul kell vennünk, hogy versenyképességünk is csökkent. Újra és újra kell bizonyítanunk, hogy nem olcsó "bóvli" volt a magyar mérnök, hanem mindig is jó minőségű szolgáltatást nyújtott, aminek az árát ma már meg kell fizetni. A hazai megélénkült gazdasági élet, az EU belépés irányába haladó ország szerencsére komoly feladatokat ró itthon a mérnök társadalomra is, jelentős hazai megbízásokkal látva el a jó magyar mérnököt. Oda kell figyelnünk, nem engedhetjük meg magunknak azonban, hogy a hazai kihívások elfordítsák figyelmünket az átalakuló, de létező, talán bővülő nemzetközi piacoktól. A VIZITERV ma is ebben a szellemben dolgozik. Ma is komoly partnere vagyunk Tunéziának a tározók és gátak területén, másfél évtizede folyamatosan, egyszerre több szerződésen is dolgozva a tunéziai fél megelégedésére. Reméljük, hogy a nemrég lezárt jemeni beruházói tevékenységünket (Upper Hajr Project) újabb megbízások követik, ott és más országokban.