Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Vadászi Marianna: A fajlagos vízhozam alakulása a Tarna–Verpelét vízgyűjtő területén

200 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 3. SZ. 3,7 millió m

3. A medencékben elhasznált vizek a Répce folyóba, a használati melegvíz és a visszaforgatás során keletkező szennyvíz a szennyvíztisztítóba jut. Külön figyelmet érdemel a Büki Gyógyfürdőben a hőenergia hasznosítása. A vízkő-kiválásra hajlamos és magas széndioxid gáz-tartalmú agresszív hatású hévíz a hőenergia hasznosítást megnehezítette. Az első kísérleteket még 1977-ben végezték, csöves hőcserélőkkel. Ennek eredményeként a gyermek-medence már fűtött ivóvízzel üzemelhetett 1980-ban a fürdő főszezonban az úszómedence ivóvizének felfűtése és hőntartása is már a hőenereiával történt 1999-ben olvan korszerű lemezes hőcseré3.5 3 lő rendszert helyeztek üzembe, amely az év minden napján a fürdő használati melegvíz ellátását biztosítja. A három lépcsőben felfütő, hőcserélő rendszer a vízgazdálkodási céllal kitermelt hévíz mennyiségekből nyeri az energiát Energetikai célú többlet vízkitermelés nincs! A hőenergia hasznosító mű 1,2 MW teljesítményű, mely az év minden napján üzemel, a téli időszakban az épület éjszakai temperálására is lehetőség van. Ez a mű a 2000. évben közel 10 millió forint gázenergia megtakarítást eredményezett. A számított megtérülési idő: 3 év! A fedett fürdő épületének bővítésénél további hőenergia hasznosítás lehetséges. • hévíz • ivóvíz • forgatott ivóvíz 6. ábra. Fajlagos vízfelhasználások (m

3/fürdővendég) Az elmúlt negyedszázad forgalmának és vízgazdálkodásának leírása érzékeltetni kívánja azokat a feszültségeket is, amelyek az igények és lehetőségek területén alakultak ki. A harmadik évezred első éveiben a Büki Gyógyfürdő tovább kíván fejlődni, gyógymedence rekonstrukciók, strand- és élményfürdők, vízvisszaforgatók és szűrök építésével, valamint a fedett pihenőterek bővítésével. Olyan korszerűen üzemeltethető, biztonságos gyógyfürdő komplexumot kíván az Rt. létrehozni, mely a 21. századi fürdővendég igényének is megfelel. A Büki Gyógyfürdő hévízkútjai: Bük - 1. hévízkút: (Üzembe helyezve: 1962.) Mélysége: 1282 m, vízhőfoka: 55°C, vízhozama: 35 m'/óra. Bük - 3. hévízkút: (Üzembe helyezve: 1973.) Mélysége: 1100 m, vízhőfoka: 55°C, vízhozama: 60 m'/óra. Bük - 4. hévízkút: (Üzembe helyezve: 1989.) Mélysége: 700 m, vízhöfoka: 42°C, vízhozama: 30 m'/óra. Bük-5. kút: (Üzembe helyezve: 2000.) Mélysége 300 m, vízhőfoka 23°C , vízhozama: 36 m'/óra. Bük-6..kút: (Üzembe helyezve: 2000.) Mélysége 200 m, vízhöfoka 19°C, vízhozama: 15 m'/óra. A tanulmány beérkezett: 2001. február 16. PUP VILMOS általános és mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök, vízellátási és vízkezelési szakmérnök. 1976-tól a Büki Gyógyfürdő Vállalat főmérnöke, 1993-tól a Büki Gyógyfürdő Rt. műszaki-szolgáltatási igazgatója. 1993-1999. között a MHT Belneotechnikai Szakosztályának vezetőségi tagja. 1993-2000. évek között a Magyar Fürdőszövetség Műszaki Szakbizottságának elnöke. Decades of tourist trade and water management at the Bük Medicinal Bath Pup, V. Abstract: By describing the flow of visitors and thermal water over 25 years at the medicinal bath called Bükfürdő in Hungary, an attempt is made at conveying an impression of the problems encountered in the domain of demands and opportunities. For the early years of the third Millenium major improvements in the services are envisaged, like reconstruction of the medicinal basins, expansion of swimming- and adventure pools, water recirculation and filtering equipment, covered relaxation areas, etc. The resulting medicinal complex is expected to meet the demands of the bathing guest of the 21" century. Keywords: medicinal bath, thermal water, balneotechnology.