Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
3. szám - Vadászi Marianna: A fajlagos vízhozam alakulása a Tarna–Verpelét vízgyűjtő területén
198 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 3. SZ. tozódtak. Az éven belüli forgalom vizsgálatakor megállapíthattuk, hogy a tíz éves adatokból a havi átlagok alapján számítva a legnagyobb nyári, és a legkisebb téli forgalom aránya 6:1 ! Különösen érdekes a 2. ábra grafikonja, amely az éves fajlagos (furdővízmennyiség/vendég) felhasználást mutatja az éves vendégforgalommal együtt. Az első években a csak nyáron, a főszezonban üzemelő medencékbe táplált töltő- és pótvíz mennyiségek viszonylagosan jó értéket mutatnak. 1972. őszétől azonban már télen is fogadta vendégeit a gyógyfürdő. Emiatt 1973-ban már az előzőkhöz képest duplájára növekedett az éves forgalom, ezáltal a következő három évben a fajlagos érték 0,6-0,7 m 3/före csökkent. Az új vállalat megalakulása után röviddel hiába indította el az úszómedence beruházását, a külső tényezők együttes hatását, a minőségromlást alig tudta kivédeni! 1984. volt az első év, amikor a nagykapacitású víztisztító berendezés üzembe állításával a forgatott mennyiséggel együtt ezt az értéket 2,0 mVföre javították. Ennek kihasználása érdekében a nyári időszakban az uszodához kellett csalogatni a fiatal vendégkör egy részét. Itt a víztisztaságon túl a vízhőfok is fontos volt. Szombatokon és vasárnapokon 1-2 fokkal melegebb vizet bocsátottak a medencébe. 1989-ben az értékes hévízkincs, a gyógyvíz védelmére új, elismert ásványvíz minősítésű hévízkutat (Bük-4) helyeztek üzembe. Ezzel egyidejűleg nőtt a nemzetközi hírű gyógyfürdő hévízellátásának biztonsága is. 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 200 —— évta vendégforgalom H fij.vkh. mJ/(4/*v 2. ábra. A Büki Gyógyfürdő vendégforgalma és fajlagos vízfelhasználása 0,00 1990. és 1993. között a vendégforgalom csökkenése hatására a fajlagos érték 2,2 m 3/főről 2,9 m 3/főre növekedett. Az elmúlt hét évben további vízforgatók üzembe helyezésével a 3,0 m 3/fö értéket elérve megnőtt a gyógyfürdő közegészségügyi biztonsága. A frissvíz-takarékos üzemelés hatására a gazdaságosság is növekedett. Az 1. ábra mutatja az alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz, valamint az ivóvíz-frissvíz mennyiségeket. Látható, hogy az előző 15 évben a gyógyvíz, frissvíz felhasználása alig növekedett, a fajlagos érték növekedés mintegy kétharmadát az egyes medencéknél beépített vízszűrő- és víz visszaforgató berendezések üzemeltetése okozza. 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 '00 B Bük-4 [Z|Búk-3 QB0k-1 3. ábra. Éves hévíz felhasználások (kutankénti bontásban)