Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Vadászi Marianna: A fajlagos vízhozam alakulása a Tarna–Verpelét vízgyűjtő területén

193 A fajlagos vízhozam alakulása a Tarna-Verpelét vízgyűjtő területen A tanulmány a csapadék és vízhozam (lefolyás) jellemzők adatai alapján a fajlagos vízhozam értékek alakulását elemzi a Tama folyó-Verpelét és az Eger patak-Almár vízgyűjtő területen. Az 1975-1997 évek adatai alapján havi bontásban meghatározza a fajlagos vízhozam átlagos, maximális és minimális értékeinek alakulását, illetőleg arányát. Összehasonlítja a két terület jellemzőit, utalva a területi jellemzők különbözőségéből adódó eltérésekre. Vadászi Marianna Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Tanszék, 3515. Miskolc, Egyetemváros Kivonat: Kulcsszavak: csapadék, lefolyás, fajlagos vízhozam A külfejtéses bányászat vizvédelmi kérdéseinek elemzése során a felszín alatti - fedüben, illetőleg a feküben tárolt víz - vizek, a víztelenítés problematikája mellett külön figyelmet kell fordítani az árvízveszély várható mértékének meghatározására is. Az árvízveszély mértékét egy adott terület vízgyűjtőjének jellemzői határozzák meg. Az általános, hosszabb időszakra vonatkozó elemzés során a vízháztartási egyenlet összetevőit vizsgáljuk: a csapadék, a párolgás, a beszivárgás és lefolyás mennyiségét határozzuk meg. A párolgás és a beszivárgás időben történő változékonysága általában kisebb, az árvízi jellemzőket a csapadék, és a belőle származó felszíni lefolyás intenzitása határozza meg. A magyarországi nagy szénkülfejtések a MátraBükkalja-i területen dolgoznak, ezért a bányákat fenyegető árvízi elemzések során ezen terület meteorológiai-hidrológiai adatait célszerű vizsgálni. Jelen vizsgálat a Tarna folyó Verpelét "fölötti" vízgyűjtő, valamint az Eger patak Almár-i vízgyűjtő terület adatait elemzi, a csapadék, illetőleg a lefolyás, a fajlagos vízhozamok meghatározásával. Az elemzés során az 1975-1997 közötti 23 év adatait dolgoztuk fel. A Tarna folyó Verpelét fölötti vízgyűjtő területe 574 km

2, az átlagos, illetőleg a maximális havi csapadék értékeket Parádsasvár, Parád-Parádóhuta, Bodony, Zabar, Pétervására, Erdőkövesd, Domaháza, Sirok, Tarnalelesz és Verpelét csapadékmérő állomások adatai alapján határoztuk meg. A vízhozam (szelvényen átfolyó öszszes vízmennyiség) átlagos (KÖQ) és maximális (NQ) értékét pedig a Verpelét-i (001760) vízmérő állomás adatai alapján. [1] A munka során a vizsgált vízgyűjtő területre meghatároztuk évenként a havi csapadék átlagokat és maximumokat, a havi csapadék abszolút maximum értékét, az évi csapadék átlag és maximum értékét. A Verpelét-i vízmérő állomás adatai alapján minden évre vonatkozóan a havi vízhozam átlagos értékeket (KÖQ, m

3/s), a maximális vízhozam értékeket (NQ, m

3/s), a havi átlagos vízhozamok évi átlagát, valamint a havi maximális vízhozamokból az adott évben mért abszolút maximum havi vízhozamot. [2] A fajlagos vízhozam értékek [m

3/s/mm] elemzése alapján kívánjuk meghatározni, hogy az egységnyi csapadékmennyiségre [mm] eső vízhozam [m

3/s] hogyan alakul az év egyes hónapjaiban, milyen a lefolyási arány (tényező) az évszakok során. Az 1. táblázat a közepes havi vízhozam és a közepes havi csapadék hányadosaként a közepes fajlagos vízhozam adatokat tartalmazza. A 23 év adatai alapján minden hónapra meghatároztuk a fajlagos vízhozam értékét, kihagyva az átlagból a zárójeles adatokat, amelyeknél a havi csapadék nem érte el az 5 mm-t. A közepes fajlagos havi vízhozamok évi átlaga 10"

3.29,7 = 10"

3.30 m /s/mm. A táblázatban megadtuk a havi átlagos fajlagos vízhozam értékeket az évi átlag (10"

3.29,7 m /s/mm) százalékában is. 1. táblázat A közepes fajlagos vízhozam értékek a Tarna-Verpelét területen Közepes fajlagos vízhozam 10" m /s/mm Ev Hónap Ev I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 1975 178 94 28 45 14 12 8 7 23 12 27 19 1976 45 (357) 43 37 25 29 7 11 7 27 41 54 1977 75 96 60 69 38 26 21 17 24 63 21 47 1978 52 72 112 26 41 24 22 26 37 61 42 33 1979 43 78 40 39 90 13 22 9 72 43 15 28 198C 19 74 48 36 21 14 15 17 21 12 32 69 1981 84 229 81 103 38 16 14 18 12 25 36 13 1982 85 180 50 42 26 16 8 12 19 19 21 16 1983 66 11 30 31 12 6 4 9 7 6 13 37 1984 7 19 33 20 16 17 26 7 5 19 23 36 1985 29 59 72 40 27 19 29 12 (335) 46 9 41 1986 25 21 137 39 17 8 6 11 (") 19 28 11 1987 6 85 14 50 18 17 13 5 6 9 6 10 1988 9 20 17 134 61 12 12 9 18 36 26 12 1985 46 20 25 15 12 11 17 11 15 55 15 (330; 1990 53 27 75 15 10 14 9 4 2 2 6 7 1991 (240" 4 108 13 30 9 5 14 18 8 20 26 1992 76 (190) 23 35 17 4 5 6 1 5 10 22 1993 50 27 23 46 25 3 1 1 1 2 5 14 1994 30 32 49 23 12 15 4 1 2 3 19 19 1995 28 8 16 17 12 16 3 1 5 (120) 7 8 1996 17 27 67 39 14 7 3 2 7 14 17 21 1997 50 244 81 28 13 4 8 20 5 24 7 21 23 tiá 49 68 54 41 26 14 11 10 15 23 19 26 Atl. 163 226 180 137 87 47 37 33 47 77 63 87 23 éá = 23 éves átlag ÁtL = Átlag az évi átlag %-ában A január-február-március-április hónapok (4 hó) átlagos közepes havi fajlagos vízhozama 10"

3.47,6 = 10 "

3 48 m'/s/mm. Az 1. ábra a havi átlagos fajlagos vízhozam értékek alakulását mutatja a Tarna-Verpelét területen. Az évi átlag %-ában megadott fajlagos értékek nyílván ugyanilyen jelleggel alakulnak csak a függőleges tengely osztása százalék A diagram lefutása szerint a négy tavaszi (január-április) hónap értéke haladja meg az évi átlagot. A négy hónap átlaga és az évi átlag aránya: 53/29,7 = 1,78 = 178 %. Ha a decembert is a magas fajlagos értékek közé soroljuk, akkor az arány: 47,6/29,7 = 1,60 = 160 %.