Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Vadászi Marianna: Észrevételek a C. W. Thornthwaite párolgás-számítási módszer hazai alkalmazhatóságára

VADÁSZI M:: Észrevételek a Thornthwai te módszer alkalmazásához 161 miatt, mivel a párolgás és a párologtatás reggeli megkezdődése és esti befejezése közötti időtartam a most említett paramétereknek is függvénye. A most felírt Thornthwaite összefüggések hibátlan formában az [1] könyvben szerepelnek, más publikációkban a szóban forgó képletek sajtóhibákkal terheltek. Egyik hazai irodalom sem említi azonban azt, hogy a megadott összefüggés csak pozitív havi átlaghőmérsékletek mellett használható, mivel a negatív t érték tört hatványra történő emelése komplex számot eredményezne. Ez a körülmény igazolja a szerző korábban idézett megjegyzését, miszerint a felírt összefüggés csak meleg klímabeli terület esetén (t > 0 ) alkalmazható. Igazolja a képlet negatív t értékek mellett alkalmazhatatlanságát a szerző [5] tanulmányának 3. táblázata is, miszerint amely hónapban negatív átlaghőmérséklet adódik (Columbus, Ohio: január, február; Clarinda, Iowa: január, február, december), ott következetesen zérus a T-E és az e érték is. Az előző megállapítás nem azt állítja tehát, hogy negatív átlaghőmérsékletű hónapokban nincs párolgás, csupán azt, hogy negatív átlaghőmérséklet mellett a Thornthwaite képletből nem adódik (nem adódhat) párolgás érték. Számos publikáció azt igazolja ugyanis, hogy a téli hónapokban is jelentős párolgás van, maga Thornthwaite a [6] tanulmányban jelzi, hogy bizonyos feltételek mellett a havas felszín párolgása a számottevő érték. Negatív hőmérsékletek mellett is jelentős párolgást ad pl. Kuzin Sz.F. ([2] 8.74. ábra) diagramja, valamint a [10] könyv 27. ábra diagramja is. A Thornthwaite-féle összefüggés alapján számítottuk az Egerre vonatkozó átlagos havi hőmérséklet adatok alapján a potenciális evapotranszspiráció értékeket: 1. táblázat Hónap Átlagos hőmérséklet Potenciálú párolgás t rci e fem/hó] I -2,2 II -0,2 ni + 4,5 0,131 IV 10,4 1,175 v 15,8 3,508 VI 18,9 5,605 VII 20,7 7,110 vin 19,9 6,414 IX 15,9 3,566 X 10,2 1,117 XI 4,4 0,124 XII + 0,2 0,000038 I 28,749 A számítás során T-E=tk<r

4 = és i 5 a = 6,75.10"

7 (T - E)

3 - 7,71.10"

5(T - E)

2 + 0,01792(T - E) + 0,49239 = 2,616 Az Eger környékére (közelítőleg Mátra- és Bükkalja) érvényes havi átlaghőmérsékletek alapján Thornthwaite képletével számított évi párolgás érték fentiek szerint 28,749 cm/év, kereken 290 mm/év. Ezzel szemben az [1] könyv 163. oldalán - Thornthwaite módszerével számítva - a lehetséges párolgás (P<„ potenciális evapotranszspiráció) értékét 600-750 mm/évnek adják meg, ami kétszerese a fenti példában meghatározott értéknek. Az [1] könyv nem mutat be számítási példát a Thornthwaite módszer alkalmazására, ezért nem ellenőrizhető, hogy a szóban forgó [1] könyv 146. oldalán megadott képletekből - Magyarország-i átlaghőmérsékletek mellett - hogyan adódik ki a 600-750 mm/év párolgás érték. Fentiek alapján az állapítható meg tehát, hogy az [1] és [2] könyvben található formában megadott Thornthwaite-féle összefüggés negatív értékű havi átlaghőmérsékletek mellett nem használható (negatív számokat kellene tört hatványra emelni), másrészt pedig az irodalmi forrásokban megadott állandók csak meleg klímabeli viszonyokra érvényesek. Egyet kell tehát érteni a szerzővel (Thornthwaite), miszerint az összefüggés hideg (feltételezhetően negatív havi átlaghőmérséklet) éghajlat esetén Z

1" Hónapok 'lábra.' A potenciális evapotranszspiráció számított értékei Zsuffa, Kuzin, Thornthwaite képlettel Az 1. táblázatban megadott (az Egerre vonatkozó havi átlaghőmérsékletekkel a Thornthwaite-féle képlettel számított) potenciális evapotranszspiráció értékeket felraktuk az 1. ábrára. A potenciális evapotranszspiráció évi összege 288 mm. összehasonlításként felraktuk az ábrára a [10] könyv 26. ábra izovonalas térképe alapján közelítőleg meghatározható évi 450 mm tényleges evapotranszspiráció havi eloszlás értékeit, a [10] könyv 27. ábra nomogramja alapján számítva a havi értékeket, valamint a [2] könyv 8.74. ábra diagramja alapján számítható tényleges területi (növényzettel fedett terület) evapotranszspiráció havi értékeket. Az Sz.F. Kuzin - nyilvánvalóan hideg égövi területre vonatkozó - diagramja alapján az egri terület átlagos havi hőmérséklet adatai alapján számítható évi "tényleges" evapotranszspiráció 560 mm/év. Az 1. ábra három diagramja, illetőleg a három különböző módszerrel - azonos (egri) havi átlagos hőmérsékletek mellett - számított évi evapotranszspiráció (a Thornthwaite képlettel számított potenciális érték) rendre 288450-560 mm/év, ami igazolja Thornthwaite [7] megállapítását: " A meleg klímabeli állomásra felállított egyenlet hideg éghajlatra vonatkoztatva nem ad helyes értékeket, és megfordítva. Adott havi átlaghőmérsékletnél a párolgás üteme hideg éghajlaton nagyobb, mint melegen".