Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Csanády Mihály–Bényi Mária: Magánkutak vizének minősége

158 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 3. SZ.. A mintázással egyidőben kérdőíves felmérés is történt, aminek célja a magánkutak használatára vonatkozó infor­máció-gyűjtés volt szélesebb körben, mint amit a vizsgá­lati szám lehetővé tett. (A kérdőíves felmérés és az előbb említett bakteriológiai vizsgálatok értékelésére a jelen ta­nulmány nem tér ki.) A következőkben az 1999 végén és 2000 elején elvégzett vizsgálatok eredményét tekintjük át, hogy az 1686 vízminta kémiai vizsgálatának e­redménye milyen képet ad a magánkutak vízének minőségéről, milyen következtetések vonhatók le ebből. (A megyénkénti részletes értékelésről külön kiadványt tervezünk kiadni). A vizsgálatokat a megyei ÁNTSZ intézetek laboratóri­umai végezték az érvényes vizsgálati szabványoknak (MSZ és MSZ ISO) megfelelő módszerekkel. A vizsgála­ti eredmények értékelésénél a ma még érvényben lévő MSZ 450-1:1989 szabvány határértékeit vettük figyelem­be, mégpedig a szabvány 4. táblázatának egyedi vízellátó rendszerekre vonatkozó enyhébb határértékeit (7. táblá­zat). A nitrát esetében elvégeztük az értékelést a vízmű­vekre vonatkozó (csecsemők szempontjából mértékadó) 40 mg/L-es határérték szerint is. A víz védett (nem sérü­lékeny) voltának elbírálására azt az elvet követtük, hogy a 30 m-nél mélyebb kutak esetében védettnek tekintettük a vizet, ha nitrát gyakorlatilag nem volt jelen benne (szigo­rúbban bírálva el, mint a szabvány), a vas és mangán je­lenléte a vízadó réteg oxigénhiányos voltára utalt. Ilyen e­setben az ammóniumot és nitritet az enyhébb határérték szerint értékeltük. 1. táblázat Az egyedi kutak vízminőségének értékelésekor figyelembevett határértékek, mg/L Ásott kutak Védett vizek megfelelő tűrhető megfelelő | tűrhető Nitrát" 20 80 <20 Nitrit 0,1 0,3 0,5 1,0 Ammónium 0,1 0,2 1,0 2,0 Klorid 80 100 250 350 Vas 0,2 1,0 0,2 1,0 Mangán 0,1 0,5 0,1 0,5 Keménység Cao 350 450 350 450 x Külön értékelt a 40 mg/L-es (csecsemőknek is elfogadható) határérték. A 20 mg/l-t meghaladó nitráttartalom nem minősíthető védett vízként. A nitrogénvegyületek, a klorid, a keménység és az oxigénigény (KOIp,) meghatározására a vizsgálat mindig kiteijedt, a vas, mangán meghatározására nem minden esetben A vizsgálatok eredménye A 2. táblázaton mutatjuk be a vizsgált minták száma mellett a vízmintákra kapott eredmények vízminőségi ka­tegóriák szerinti megoszlását. Kifogásoknak tekintettük azt a mintát, amelynél valamely paraméter mért értéke az említett szabvány "tűrhető" határértékét is meghaladta. Külön oszlopban szerepeltetjük a 40 mg/L-t meghaladó nitrát-tartalmú minták arányát. A százalékos megoszlásra. vonatkozó számokat (a 10 fölötti értékeknél) egész szám­ra kerekítettük. A megyék nevét az egyszerűség kedvéért a későbbiekben ott is csak egy névvel - esetleg rövidítés­sel - jelöltük, ahol a hivatalos elnevezésben hármas név szerepel (Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs- Szatmár-Bereg). A vizsgált kémiai paraméterek közül az oxigénigény, a nitrit és a mangán tartalom értékelésére nem térünk ki. Ilyen szempontból a minták kis hányada volt kifogásolható. A mangán mérését nem mindegyik me­gye végezte el. A vas értékelését ott adjuk meg, ahol a mérést gyakorlati­lag minden mintából elvégezték, és ez értékelhető eredményt adott. 2. táblázat Egyedi kutak kémiai vízminőségének jellemzése, százalékos megoszlá s Megye Minták száma Meg­felelő Tűr­hető Kifogásolt Megye Minták száma Meg­felelő Tűr­hető nitrát miatt vas miatt bármely okból Megye Minták száma Meg­felelő Tűr­hető >80 mg/L > 40 mg/L vas miatt bármely okból Baranya 140 4,3 27 64 88 68 Borsod-A.-Z. 227 4,4 24 65 84 11 71 Győr-M.-S. 111 8,1 30 42 59 62 Nógrád 418 6,7 19 71 83 75 Pest 100 6,0 27 52 63 14 67 Szabolcs-Sz.-B 231 0,9 14 10 11 75 85 Vas 170 17 38 39 66 2 45 Veszprém 163 4,2 28 63 82 0,6 68 Zala 126 5,6 44 42 74 50 Együtt 1686 52 66 68 Az eredmények értékelése A táblázatból látható, hogy a vizsgált magánkutak ví­zének minőségére az egyes megyékben nagyon eltérő e­redményeket kaptak. A legjobbak a Vas megyei eredmé­nyek: 17 % megfelelő (a következő legjobb érték csak 8,1 %), és a „bármely okból kifogásolt" hányad csak 45 % volt. Nagyon jók a Zala megyei adatok is: csak 50 % a kifogásoltság. A legkedvezőtlenebb adatokat a nitrát ese­tében Nógrádban, majd - csaknem egyforma számokkal ­Baranya és Veszprém megyében kapták: 71, illetve 64-63 % volt a nitrát miatt, 75, illetve 68-68 % volt a „bármely okból" való kifogásoltság. Különleges Szabolcs megye helyzete. A „bármely ok­ból kifogásolt" minták hányada itt a legnagyobb (85 %), de ezt nem a nitrát, hanem a vas-tartalom okozta. A nit­rátra vonatkozó eredmények nagyon jók: mindössze 10 % a kifogásoltság. Ebből is látszik (de a kutak „ásott" ­„fürt" jelzése is mutatta), hogy Szabolcsban a vizsgált magánkutak zöme nem a talajvízre, hanem általában a második vízadó rétegre települt fürt kút. Az ezek által szolgáltatott vasas víz kellemetlen ugyan, de egészségká­rosodást nem okoz, így Szabolcs megye vizsgált települé­sein egészségügyi szempontból a helyzet kedvező. Szabolcs kivételével a nitrát miatt kifogásolt a minták jelentős része. Pest és Borsod megyében is volt sok olyan fürt magánkút, amelyek vízében a vas-tartalmat kellett ki­fogásolni. Vas megyében (a megye nevétől eltérően) a vas miatti kifogásoltság kicsi volt, Veszprém megyében pedig jelentéktelen. A többi megyében a „bármely okból kifogásolt" nagyobb értékét a nitrát mellett a klorid, a keménység és - jóval kisebb arányban - az am­mónium és nitrit okozta. A nitrát 40 és 80 mg/L közötti értékét a „bármely ok­ból kifogásolt" százalék számításánál nem vettük figye­lembe, mivel az értékelő szabvány ezt megengedi, csak azt köti ki, hogy az ilyen vizet csecsemők ételének, táp­szerének stb. készítéséhez nem szabad használni. A táblá­zat külön oszlopában feltüntettük azt is, hogy a minták milyen százalékában fordult elő 40 mg/L-t meghaladó ér­ték. Látszik, hogy a megyék nagyobb részében jóval több mintát érint ez a szigorúbb értékelés, vagyis a csecsemők esetében is használható kutak száma (Szabolcs megyét nem számítva) jóval kisebb, (12-41 %), mint amit egyéb­ként megfelelően és tűrhetőnek (azaz nem kifogásoknak) lehetett minősíteni (25-55 %).

Next

/
Thumbnails
Contents