Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Burján Balázs: Folyóvíz eredetű litofáciesek meghatározása szemcseeloszlási görbék segítségével terasz-képződményekben

146 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 3. SZ.. szült diagramok alapján a 8-32 mm közötti szemcseátmérőnél jelentkező maximum mellett nem azonosítható meg sem jelenik - az általa leírt másik, „élesen elkülönülő" maximum. Megfigyeléseim alapján az a kavicsnál finomabb üledékben jelentkezik, ő pedig a 2 mm-nél kisebb szemcséket nem vette figyelembe. A delta-hipotézis igazolására sem szolgálhat az, ha egy üledékben két lokális maximum található a szemcseeloszlás tekintetében. A hazai földtani kutatásokban dunai és dunántúli folyóvízi homokos, kavicsos üledékek szemcseeloszlási viszonyainak jellemzésére, genetikai csoportok elkülönítésére a szemcsegörbék helyi maximumait (modusz) elsőként Szádeczky-Kardoss E. alkalmazta

3. Vizsgálatai nyomán három görbetípust különböztetett meg a ferde rétegzésű folyóvízi üledékek között: a „kétmaximumos" típust, az. „egymaximumos, de csak kevéssé szortírozott" típust és az „egymaximumos erősen szortírozott' típust (Szádeczky-Kardoss E. 1938). Az első és a harmadik típus az azonos irányban, azonos szög alatt dőlő, párhuzamos síklapokkal jellemzett ún. diagonális rétegzéshez kapcsolódik. Az első típus esetében két maximum jelentkezik a padok átlagösszetételében: a durvább, a vízfolyás mederfenekén szállított 8-32 mm-es szemcseosztályánál, a finomabb, a lebegtetett 0.25-0.125 mm-es szemcsetartománynál fordul elő. Az egymaximumos erősen szortírozott típus is a diagonális rétegzésnél jelentkezik, ha Szádeczky-Kardoss E. szerint „nem a pad átlagos összetételét, hanem annak csak egyetlen rétegét vizsgáljuk. ". Az „ egymaximumos, de csak kevéssé szortírozott" típust az ívesen keresztrétegzett üledékekhez kapcsolja, amelynek eloszlását szerinte csak egyetlen, rendszerint laposan szétnyúló görhe jellemzi, ami kismértékű osztályozottságra utal. A ferderétegzést mint üledékföldtani bélyeget a folyóvízi zátonyképződmények típusos jellemzőjének tartja. A keresztrétegzéseket Szádeczky-Kardoss E. a kanyargó folyószakaszokra teszi, ezek szerinte főleg homokos és legfeljebb aprókavicsos üledékeknél keletkeznek. A diagonálist az elágazó mederszakaszok durvakavicsos üledéktípusának írja le. Ujabban a hazai kutatók közül Vermes J. és Molnár P. {Vermes J. 1982, 1984, Molnár P. 1991, 1994) foglalkozott a folyóvízi durvatörmelékes üledékekben fácieselemzéssel. A későbbiekben részletezendő 6 genetikai csoport: kollapszitok, szelektitek, zátonyüledékek, ártéri homokok, ártéri finomagyagok, kolmatitok szemcseösszetételi jellegzetességeinek leírása alapvető segítséget jelentett a saját vizsgálataim során. Adataikat felhasználtam a dunai eredetű Pesti-síksági kavicsanyagok üledékképződési környezetének tanulmányozása során. A vizsgálati módszer leírása Az aktualizmus elve alapján a jelenlegi folyamatok ismeretében a fosszilis üledékek lerakodási körülményei 3AZ irodalomban szereplő szemcsegörbékre vonatkozó számsorokat, diagramokat a könnyebb összehasonlítás és az áttekinthetőség érdekében egységesen a MÁFI munkatársai által kifejlesztett SAGUS (System for geological analysis ofgranulometric data of unconsolidated sediments - Laza üledékek szemcseösszetételi adatainak földtani értékelési rendszere) program segítségével újra feldolgoztam. így lehetővé vált a régebbi adatoknak az újakkal való egybevetése is. megállapíthatók. Ismert litofáciesű fiatal üledékek szemcseösszetételi sajátosságait figyelembe véve, a szemcseösszetételi görbék összehasonlító vizsgálatának segítségével feltehetően más fosszilis folyóvízi képződmények genetikájára is következtetni lehet, mód nyílik rokon üledékcsoportok lehatárolására. Ebből a célból 1114, Budapest környéki üledékminta szemcseeloszlási összeggörbéjén végeztem összehasonlító vizsgálatokat A minták szemcseösszetételi súlyszázalékos adatsorainak forrásai a Budapest Építésföldtani Térképsorozata térképlapjainak magyarázói, másrészt a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat kavicskutatási célú fúrásainak dokumentációi voltak. Az ilyen típusú anyagvizsgálatoknál a figyelem újabban a moduszra (a gyakorisági görbe azon pontja, ahol annak helyi maximuma van) irányul, amely az ülepítő közeg átlagos mozgási energiájára utaló statisztikai paraméter (Balogh K. 1991). Elsőként szét kellett választani az adott görbe moduszait - így elkülöníthetők voltak a görbéhez tartozó szemcsepopulációk - azután az összeggörbe alapján a görbéhez tartozó minta a 6 fenti üledékcsoport valamelyikébe besorolható volt. A csoportok előfordulási gyakorisága alapján kirajzolódott, hogy a kavicsképződményekhez jellegzetes üledékcsoportok tartoznak. A fáciesek jelenléte, vagy hiánya segítségével bizonyítható volt különböző kavicsterületek összetartozása, illetve különállása. Az összeggörbék általi csoportalkotás eredményeinek alátámasztása céljából a Passega által kifejlesztett CM diagram (Passega 1964) is alkalmazható

4 (1. ábra) Ez a kétváltozós diagram úgy állítható elő, hogy az üledékminta összeggörbéjén a 99. súlyszázalékhoz tartozó szemcseátmérőt (C), az üledék közepes durvaságát kifejező mediánhoz, azaz az 50 súlyszázalékhoz tartozó szemcseátmérőhöz (M) kell viszonyítani. A SAGUS program emellett lehetőséget nyújt a médián (M) és az összeggörbe 1 súlyszázalékához kapcsolódó szemcseátmérő (L) kétváltozós diagramban való ábrázolására is (i. ábra). Az volt az alapvető kérdés, hogy kirajzolódik-e valamilyen szabályszerűség a különböző fáciesek diagramon elfoglalt helyzetében? Figyelembe kell venni azonban, hogy különböző uralkodó szemcsenagyságú üledékek is, amelyek emiatt eltérő helyet foglalnak el a CM és ML diagramon, alkothatnak azonos litofácieseket, például finomszemű ill. durvaszemű kollapszitok is léteznek. A CM és ML diagramok a litofácies meghatározására csak az összeggörbe vizsgálatával együtt alkalmazhatók, ugyanakkor - egy üledékképződési egységen, pl: egy terasz-testen belül - az elkülönítésükre jól használhatók, mert a fenti litofáciesek - a szelektiteket kivéve - jellegzetes helyű, jól körülhatárolható pontfelhőként jelentkeznek rajtuk (1. ábra) 4 Passega szerint a lerakodási körülmények rekonstruálásakor a teljes szemcseeloszlási görbe leírása helyett elegendő csupán a durva frakciót szállító különböző áramlásfajtákat vizsgálni, mert a finom frakció szállítását befolyásoló tényezők minden áramlási típusban azonosak (Balogh K. 1991).