Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
3. szám - Nagy László: Árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározása
144 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 3. SZ.. jegyezni, hogy a régi adatoknál sok a pontatlanság, azonban kellően nagy adatbázis esetén a pontatlanságok szerepe csökken. Az árvízvédelmi gátak tönkremenetelével kapcsolatban a különböző tönkremeneteli mechanizmusokra a következők fogalmazhatók meg: - a meghágással való tönkremenetel megfelelő módon számítható, bár a különböző valószínűségű vízállások konfidencia intervalluma nagy. Becslésre szükség nincs, az árvízvédelmi nyilvántartási tervekben rendelkezésre állnak a gátkoronák szintezési adatai és a különböző vízmércék adatai; - az altalaj törésből származó tönkremenetel számításához az országosan elvégzett altalaj vizsgálati program alapján relatíve nagy mennyiségű adat áll rendelkezésre, kielégítő pontossággal. A meglévő módszer pontosítása lehetővé teszi, hogy megbízható módon számíthatjuk az altalaj törésből származó tönkremenetelt. Becslésre szükség nincs; - a töltés tönkremenetelére megfelelő mennyiségű és minőségű alapadatunk nincs, tehát ebből a szempontból a tönkremenetelt csak becsléssel és/vagy történelmi adatok felhasználása alapján határozhatjuk meg; - bár voltak kedvező kísérletek a műtárgy tönkremenetelének valószínűségi becslésére, a módszert tökéletesíteni kell, elsősorban a történelmi adatok felhasználásával, eseményfa diagram alapján várható további előre lépés. Irodalom Balloffet, A. és Scheffler, H.L. (1982): Numerical analysis of the Teton dam Failure Flood, Joum. of Hydr. Res., Vol. 20, No.4, pp. 317-328. Cox R. A. (1992): Use of quantative risk-assessment in plant design Applied energy, Vol.42, pp. 36-62. Freudenthal, A.M (1961): Safety, reliability and sturctural design. Journal of the Structural Division, Proc. ASCE, Vol. 87, ST3, March. ICOLD , (1974): Deterioration of dams and reservoirs, ICOLD Bulletin. ICOLD , (1974): Lessons from dam incidents, ICOLD Bulletin. KroL, P. (1983): Analiza waniejszyn awarii walóv preciwpowodziowych w Polsce Gosp. Wodna, Vol. 43, pp 135-139. Middlebrooks, T. A. (1953): Eath-dam Practice in the United States, Transactions of the ASCE. Nagy L. (1993): Nem kielégítő biztonsági tényezőjű szakaszok vizsgálata. OMFB által támogatott kutatási jelentés. Nagy L. (1996): Árvízi kockázati térképezés műszaki előkészítés I. litem, Kutatási jelentés. Kézirat. Nagy L. (1997). Biztonsági tényező és törési valósszinüség az árvízvédelmi gátaknál, MHT Vándorgyűlés, Kaposvár, pp. 617-641. Nagy L. (1998): Flood risk of protected floodplain basin, XI. Danube European Conference on Soil Mechanic and Geotechnical Engineering, Porec, May 25-29. pp. Nagy L. (1999): Az árvízvédelmi biztonság és kockázat, Kutatási jelentés kézirat. „Magyarország vízgazdálkodási stratégiája az ezredfordulón", MTA kutatási program. Tóth S. (1993): Árvízvédelmi problémák áttekintése Magyarországon. Proceedings of the UK/Hungarian Workshop on Flood Defence, Budapest, pp. 57-78. Tóth S. (1994): Flood Risk Mapping and Analysis with Special Regards to the Vulnerability of the Protected Floodplain Basins. Proceedings of the NATO ASI on Defense From Floods and Floodplain Management, Budapest Tóth S. (1995): Az ártéri öblözetek védelmi biztonságának kérdései, Baja, MHT emlékülés az 1965. dunai és 1970. tiszai árvíz évford.-jára. Tóth S., Nagy L. (1994): Árvízi kockázati térképezés, Tanulmány a nemzetközi gyakorlat és a hazai eredmények alapján a hazai fejlesztési lehetőségekről, Kutatási jelentés. Kézirat. Whitman, R. (1984): Evaluating Calculated Risk in Geotechnical Engineering, Journal of Geotechnical Engineering, ASCE, Vol. 110, No.2 A kézirat beérkezett: 1999. december 27. NAGY LÁSZLÓ mérnök, szakmérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Szakfelügyeleti Osztályának tanácsosa Estimation of the failure probability of flood levees Nagy. L. Abstract: The concept of flood safety changes in time and space and depends, at the same time, to a considerable extent of the culture and tolerance level of the individual and the community. To handle (quantify, plan, deliberate) safety, the appropriate methods and basic data must be available. The engineering aspects of safety - which includes the constructional and nonconstructional measures alike - can be subdivided into quantifiable and non-quantifiable groups. The quantifiable group contains for instance the height, slope inclination, or the specified safety factor of the levee. Identification of the quantifiable factors is of considerable interest to the engineers and the general public alike. The most important of these issues is the determination of the probability of failure. The factors impossible (or difficult) to quantify include alerting, or warning, the ways of handling flood emergencies, planting wave-control forests in the flood bed, or the preservation of the 10 m wide safety strip on the air-side of the levee. The safety-enhancing role of these factors does not even occur to the general public Keywords: Flood control, earth embankments, probability theory
