Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Szeglet Péter–Szabó István–Dömötöfy Zsolt–Busics Imre–Takács András Attila: A Velencei-tó nádas állományának felmérése

SZEGLET P. és munkatársai: A Vclenccitó nádas állományának felmerése 127 zés lekötésében lehet szerepe. A Velencei-tó Ny-i területén vannak az ú.n. mélyvízi gyékényes nádasok, amelyek szintén ebbe a kategóriába tartoznak. Állományaikban adott esetben több a gyékény, mint a nád, a vízmélység 0.5-1 m közötti. Iparilag gyenge minőségű, gyakorlatilag használhatatlan. Biotop az. emlősök, madarak, kétéltűek, hüllők, gerinctelenek sokasága számára A légifotókon láthatók a kékesfekete színű nyíltvízfoltok a növénnyel fedett területek között. A gyékényelegyes nádas-részek barnás-piros, szürkés-piros színűek. V. osztályú: 51 térképezett folt, összesen 81.57 ha kiterjedésben, a teljes térképezett terület mintegy 8 %-a. Különböző vízmélységnél (0.5-1.5 m) előforduló degradált nádasok Erősen fehitkuh állományúak, jellegzetes fiziognómiájúak. Nagy szabad vízterekkel és besúrűsödő, zsombékszerűen növekedő „nádbabákkal" jellemezhető. A Balatonra jellemző tipikus „babásodás" ritka a Velencei-tavon. A fdritkult állományok alacsonyak, erodáltak, a nádzsombékok nem erőtdjes növekedésüek. A hajtásmagasság 0.5-1.5 m, a nádszár vékony, a nád nem fejleszt virágzatot. Sok esetben mélyvizű nádasok korábbi aratási-taposást kártétde ismerhető fd a növényfedettség hiányainak mintázatán. Az alzat rendszerint laza, szerves anyagban gazdag üledék, 40-50 cm vastag, gyakran tartalmazza az erodált nádas bomló nzómáit. A kénhidrogén képződés a Fertőhöz hasonlóan a nyugati medence nádasaiban sokkal gyakoribb, mint pl. a Balatonban. A légifotókon egy kon nádasok helyén meglévő nyíltvíz-foltok kékesfekete-, és a bennük előforduló degradált nádfohok piros színe váltakozik. A vízfoltok felülete jóval nagyobb Az V. osztályú nádasok egy része vízszint felett lepusztult, a víz alatt még őrzi jellegzetes zsombékos íízrognómiáját, s mi

nt ilyen a nyíltvízi élőhelytől eltérő biotop A térképen ábrázolt nem nádas vegetáció 32 térképezett folt, összesen 26.41 ha kiterjedésben, a teljes térképezett terület mintegy 2.6 %-a. A légi fd vételeken jól elkülöníthető állományokat alkotnak a fnziápok, és lyárasok facsoportjai. (A megelőző nádminősítéskor nem lettek elkülönítve.) A légi fotókon rózsaszínes foltokat képeznek, amelyekben többé-kevésbé szabálytalanul érzékdhető a lombkoronák sötétes árnyékhatása. Állományaik szinte kizárólag a Velenceitavi Madárrezervátwn Természetvédelmi Területen találhatók. Lehatárolásuk, és térképi ábrázolásuk elsősorban természetvéddmi jelentőségű Gyékényesek 4 térképezett folt, összesen 17.2 ha kiterjedésben, a teljes térképezett terület mintegy 1 7 %-a. Leggyakrabban a természetvéddmi terület nagy nádasai által körülzártán fordul elő kisebb-nagyobb foltokban a keskenylevdú gyékény (Typha cngustrfolia) homogén állománya. Különbözik a halofil területek gyékényelegyes nádasától, amely fiziognómiája miatt V. osztályú nádas A homogén gyékényfoltok nádtól tdjesen dkülönültek, állományukban szálanként fordul csak elő a nád. A légifelvételen barnás, pirosas-bamás foltokként ismerhetők fd. A hdyi nádaratóktól történt információgyűjtés alátámasztotta a korábbi légifdvétdekröl történt megállapításunkat, miszerint kialakulásuk jóval korábbi aratási kártételek következménye. Egyéb növényzet 7 térképezett folt, összesen 11.09 ha kiterjedéstjen, a teljes térképezett terület mintegy 1.2 %-a. Többnyire mocsárrét-töredékeket, és gyomosodott kaszálóréteket, illetve magas-kórós társulásokat foglal magába a nádasok parti szegdyén, nem ritkán nádassal körülvéve. A légi fotón világos-piros, szürkés-rózsaszín árnyalatú, kis denzrtású területrészek Ha van is foltjaikban néhány nádhajtás, nem sorolhatók a nádasok közé. Gazdasági szempontból közömbös területek, vagy nád-depók, némelyikük természetvédelmi jdentőségű IL A nádasok állapota A korábbi, és a mostani nádas-fdmérés eredményeit összehasonlítva a legnagyobb különbségeket a Ny-i medencében találni, hinnék elsődleges oka a terület rendkívül nehéz járhatósága. A jégviszonyok sem mindig kedvezőek a terepi azonosításhoz. Az úszóláp-terület nádasai igénylik a legrészletesebb, legprecízebb terepmunkát az azonosítás során, ami nehéz feladat, sok tényező szerencsés egybeesése esetén valósítható meg maradéktalanul. Munkánk során a kedvező időjárási viszonyok mdletl a természetvédő, és vízügyes kollégák segítsége, valamint a jó minőségű légifdvétd lehetővé tette a korábbinál részletgazdagabb, alaposabb beazonosítást. A Velencei-tó nádasainak mai helyzete nagyban köszönhető annak a „fejlesztési koncepciódnak, amely figyelmen kívül hagyta a tavi nádas ökoszisztéma hidrobiológiái, ökológiai igényeit. A partról a nyütviz felé benyúló nádasok elszakítása a parttól, a természetes lilorális zóna, s ezáltal a nádas tomészetes znnációjának megszüntetése, a port szinte teljes hosszában történő kibetonozása megszüntette a tó természetes jellegét, megváltoztatta a nádasok életterét. A parttól elszakított nádasok szigetszerű biotopok, minden oldalról kilettek a szel és hullámok eróziójának. Állományszerkezetükre jellemző a víz. felöli oldal fefailkulása az uralkodó szél- és hullámjárás iránya felöl, a szdárnyékos oldalon magas, közepesen magas nádfái mögött tapasztalható a fdntkulás. Számos nádsziget belsejében tapasztalható nagymérvű felritkulás miatt az alacsony kategóriájú (1V-V. oszt) nádas-részek megléte. Összehasonlítva az 1992. és 1998. évi felvételeket, megállapítottuk, hogy a tó középső, és K-i medencéjének szigetszerű nádasaiban fokozódott a belső részek fdrítkulása, a „lyukképzödés" Az 5-6 éve előfordult rendkívül alacsony vízállás következtében a nádtorzsok vízborítása megszűnt, a vízből kiemdkedő rízómarészek száradása dősegítette a nád pusztulását, ami elérte a légifdvételeken is látható mértéket. Az alacsony vitalitású nádasrészek nem tudtak a vízszintemdés után regenerálódni, tovább degradálódtak A légifotók összehasonlításából látható a Ny-i medence nádasainak romlása is. A természetvédelmi területen különös gonddal kell kezdni a nádasok felújításának, aratásának kérdéskörét, hiszen itt további fontos szempontok betartása nehezíti a nádaratás megszervezését A természetes parti zóna megszűnésévd a befolyók által szállított terhdések közvetlenül a tavat érik (Kovács el cd. 1993). A torkolatok dótti nádas tdepitésévd nagy mértékben csökkenthető a tó befolyók által történő tápanyagterhelése. Természeteshez közelálló partszakaszok a tó ENy-i, Ny-i oldalán találhatóak, ahol a magas-sásosokkal, néhol mocsárrét-töredékekkd kezdődő zonáció is részt vesz a tavat érő diffúz szennyezések eliminálásában. A turzásanyagnak a kiépített parton történő fdgyülemlése, ill ennek összegyűjtése, és elszállítása csökkenti a tó