Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Szeglet Péter–Szabó István–Dömötöfy Zsolt–Busics Imre–Takács András Attila: A Velencei-tó nádas állományának felmérése

125 A Velencei-tó nádas állományának felmérése Szeglet Péter

1, Szabó István

1, Dömötörfy Zsolt

2, Bosks Imre

3, Takács András Attila

4 'Veszprémi Kgyctoa Gcwpfca Kar, Ktsrifcch Deák F. •. 14. 'Során Stédü KIL, rBiWreij», Kirdé kw 1. 'l'odCrW KIL, BMhycst Fmra 15. *!)••» IpW> Mondi Park SuckcsSchcrvir INhfi «. 4. Kívánt A VeknocMó hanoik harmadik legnagyobb tava. A mintegy 25 km

!-es felület jelentős hányadát borítják nádasok, ezért a tó életében a nádas meghatározó tényező. A nádas védelme, megóvása érdekében tőrvény írja elő a rendszeres, 5 évenkénti felmérést. A felmerést a vízügyi és a természetvédelmi hatóság közösen finanszírozta. A felmérés természetvédelmi és ipari hasznosítási szempontokat figyelembe véve rögzíti a nádasok területét és minőségi osztályait és a nádasok kezelésére is javaslatot tesz. A munkát szines-ínlra légi fel vételek felhasználásával, terepi interpretációval készítették a szerzők a Microstation és az Are View számítógépes térinformatikai programok segítségével. Iáll um iL nádas felmérés, nádas minősítés, légifotó-interpretálás, térinformatika, OPS, GIS, nádasok kezelése Bevezetés A Pentagrid KFT 1998-ban pályázat útján elnyerte a Vdcncci-tavi nádasok felmerését és minősítését. A megbízó a KDT VI/JG és a Duna Ipoly Nemzeti Park volt. A mtmkában alvállalkozóként részt vett a VE GMK Növénytani és Növényélettani Tanszék két munkatársa, a Szinusz Stúdió KFT, a Duna Ipoly Nemzeti I*ark természetvédelmi munkatársa. A Velencei-tó teljes területéről 1998 októberében szines-infra mérőkamarás légifelvételek készültek 3000 m magasságból, 60 %-os átfedéssel Raszteres légifotók kezelése Az infravörös háttérállomány kiindulási anyagai a nagy felbontással (kb 1200 dpi) digitalizált 1:20000 léptékű infravörös kontaktok Ezek felbontása képpontonként kb 40x40 cm, méretük képenként 300-400 MB, formátumuk TIFF EOV-rendszetbe illesztésük a MicroStation Descartes szoftver segítségével, geodéziai pontosságú GPS-szd bemért illesztő pontok alapján történt. Az átfedő területek miatt kontaktonként átlagosan 2,5 illesztő pontot használtunk Az illesztést az eredeti felbontásban végeztük el Noha a Descartes nincs felkészítve digitális orthofotó-térkép (magasságkülönbségből adódó hibák korrekciója révén előállított topográfiai térkép tulajdonságú légifotó) elóállítására, a vízszintes területnek köszönhetően az illesztés végtermékeként „kvázi" orthofotókhoz jutottunk Illesztés után a képeket mozaikoltuk. A mozaikok határvonalát az előre meghatározott 11 db szelvény körvonala jelölte ki Színfelbontásuk 8 bit, azaz 256 színárnyalat, optikai felbontásuk 50 cm. Az így nyert állomány mérete a teljes Velencei-tó (11 szelvény) tekintetében egy CDROM-on elfér, tehát jól kezelhető. A képek formátuma tömörítetlen Word-TIFF a lehető legszélesebb körű kompatibilitás végett. Tekintettel arra, hogy az eredeti szkennelés kb 1200 dpi-vei történt 1 20000 méretaránynál, a végső formátum pedig 1 5000, a raszteres anyagok nyomdai felbontása kb. 300 dpi Ez szükség esetén lehetővé teszi akár a nyomdai feldolgozást is. Az infravörös légifotók interpretálását a hagyományos gyakorlatnak megfelelően az eredeti felvételekről készült nagyítások segítségével, terepbejárás alapján végeztük el A terepi munkatérképek alapján MicroStation alatt történt az egyes nádas-területek végleges lehatárolása, az illesztett légifotók, mint háttérállomány segítségével. Az így elkészült vonalas térképet ArcVtew-ba importáltuk Az Arc View shape-fáj lókat a PC-ArcInfo formátumába alakítottuk, és topologikus réteget definiáltunk belőle Az így elkészült növényzettérképet az ArcView saját formátumába alakítottuk vissza, majd elvégeztük a kódolást. A végső attribútum-tábla a növényzetfoltok kerületét, területét, kategóriakódját tartalmazza. Megfelelő szoftver segítségével az adattábla természetesen tovább bővíthető A könnyebb kezelhetőség miatt a digitális növényzettérképet szelvényekre darabolva is elkészítettük. A nyomtatást A0 formátumú plotteren, 1:5000-es méretarányban végeztük. A térképek a növényzeten kívül tartalmazzák a Velencei-tó környékének kataszteri térképét, a névrajzot és a tó jogi partvonalát is. I. A nádasok osztályozása, Minősítése. A nádasok minősítésénél a megbízó kérésére a korábban is alkalmazott (6/1984 IV. 18 OVII rendelet) nádas-osztályozással ósszhanghan levő 7/1989 VII. 10. KVM rendeletben megadott nádas-osztályozási rendszert használtuk fel a Vdcncei-tavi nádasok sajátos viszonyaira adaptálva. A korábban is alkalmazott minősítési szempontok érvényesítése lehetővé tette a korábbi minősítéssel való összehasonlítást. A Vdcncci-tavi nádasok kategorizálásánál a cönológiai, ökológiai és limnológiai szempontokat is figyelembe vevő értékelésnél elsősorban a gazdasági célú minősítést tartottuk szem előtt azért, hogy a nádaratáskor előtétbe kerülő elbírálási szempontok érvényesüljenek a nádaratókkal történő egyeztetések során, ennélfogva a lehető legnagyobb területek aratása valósulhasson meg a víz-, és a nádas minőségének fenntartása érdekében. A minősítés motor csónakos terepbejárásokkal 1998 nyarán megkezdődött, a légifelvételek elkészülte előtt. A minősítést jégről folytattuk a téli időszakban az újonnan elkészült légifel vételek használatával Tekintettel arra, hogy a légifelvételeken más denzitás-értékkel jelentek meg a lápos területek különböző típusú nádasai, és a nyíltvízzel határos nádszigetek eltérő kategóriájú nádasai a hangsúlyt a terepmunkára helyeztük. 1998-99 telén nagy területeket arattak le a tó nádasaiból Az aratás ténye az értékelést annyiban befolyásolja, hogy az eddig avas nádat tartalmazó jó minőségű nádasok kényszerűségből a II osztályú nádasok közé lettek besorolva A téli aratás után az avas nád lehordásával a következő évi növekmény már csak egyidejű nádat fog tartalmazni, ezért az avas nád miatt másodosztályúnak minősített, de télen learatott nádas-részeket a térképen I. osztályba sorolta a felmérés. Hasonló szempontokat érvényesítettünk néhány jobb minőségű, de először III osztályba sorolt nádasnál is Az említeti kategória váltás a későbbi évek aratási gyakorlatában is előfordulhat. Figyelemmel kell tehát lenni arra, hogy a kíméletesen, és rendszeresen aratott állományok nádminósége annyira feljavulhal, hogy adott esetben indokolt lehet az átminősítése jobb kategóriájú nádassá. Természetesen a nádra nézve kíméletlenül végrehajtott aratás a nád minőségének romlását ts eredményezheti. A minősítésnél figyelembe vettük még az állomány-struktúrát, az állomány vitalitását és egy-egy nádasfolt területi ki-