Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Berecz Tamás–Fórizs István–Deák József: Felszín alatti vizek környezeti izotópos és kémiai vizsgálata a Duna–Tisza köze déli részén
BERECZ T. - FÖRIZS L - DEÁK J.: Felszín alatti viack vizsgálata 119 nem egyenletes. Az áramlások fő utánpótlódási területén számottevő, a fö megcsapolódas környezetében elenyésző (Tóth et aL, 1996). 3. A vizsgált terület elhelyezkedése Szelvényünk a homokhátság déli felérak központi részéről indul, érinti a Tisza völgyét és a Maros-Körös köze nyugati szélét. A homokhátság 160-170 méteres Balti-tengerszint feletti magasságú központi része a Duna felé meredeken, a Tisza felé laposan lejt A Tisza völgye síksági terület, ahol a domborzat tengerszint feletti magassága 100 méter alatti. A Duna-Tisza közén vizsgált szelvény helyét mutatja be az 1. ábra. 4. A vizsgált szelvény adatai A szelvé ny szé t kesztéshez szükséges hidraulikai adatokat (1. táblázat) a VrrUKI és a MÁFI Adattárából gyűjtöttük össze. Munkánk során a VITUKI-bon létrehozott (Deik, 1995), és a szerzők által gyügtött minták adataival kiegészített izotópos és vízkémiai adatbázisból a 2. tahié zatban szereplő komponenseket használtuk fel. Az 1980 és 1995 közt begyűjtött minták izotóp-összetételének mérése a VfTUKI-ban, az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriumában, valamint - nemzetközi együttműködés keretében - az USA-ban történt A vízkémiai elemzések részben a VTTUKI-ban és a Kertészeti Egyetem Kémiai Tanszékén készültek, részben pedig a települési vízmüvektől származnak. 5. A szelvény hidraulikai jellemzése A hidraulikai szelvény a folyadékpotenciál tetszőleges irányban választott függőleges síkba eső értékeinek izovonalas ábrázolása. A 2. ábra az 1970 előtti potenciáladatokból megszerkeszthető áramlási képet mutatja be. Mivel a szerkesztéshez szükséges adatsűrűség csak a kvart er korú képződményekben volt megfelelő, ezért az értelmezés erre az összletre korlátozódik. A 2. ábra tetején feltüntettük az érintett településeket s a felhasznált kutak sorszámát A szőrözött szakaszokat fekete sávval jelöltük A nyilak a feltételezett áramlási irányok síkba eső vetületét jelzik a rendelkezésre álló adatok alapján. A számokkal jelölt görbék az azonos nyugalmi vízszmtű pontokat összekötő ekvtpotenciális vonalak. A vastagabb fekete vonal jelzi az adatok ellentmondásossága miatt csak tíyékoztató jellegű kvarter/pliocén (Q/Pl) határt. A kútrétegsorok korbesorolásai gyakran nem esnek egybe az Erdélyi (1979) és Rónai (1985) által szerkesztett térképek és szelvények adataival. A feltételezhetően intermedier áramlási rendszer (Táti et aL, 19%) utánpótlódási területe Rém és Kískunmajsa között helyezkedik et. Ezt alátámasztja a kiemelt topográfiai Scly/et, valamint az, hogy a szelvényünkön látható mértékben a mélységgel csökken a nyugalmi vízszint A pozitív hidraulikus gradiens a beszivárgó víz leáramlását jelzi. Az átáramlási terület (throughllow area, Tátk, 1963) Kiskunmajsától K-re, Kömpöc térségében található. E térségben a mélységgel nem változik a hidraulikus emelkedési magasság., a függőleges komponens értéke 0, csak oldalirányú áramlás történik. A Kűmpöctői K-re lévő terület (a Tisza völgye és a Maros-Körös köze nyugati része) síksági terület E térség a topográfiai jellegéből adódóan az áramlási rendszer megcsapolódási területe. Ezt alátámasztja, hogy a mélységgel nő a nyugalmi vízszint A negatív hidraulikus gradiens is feláramlásra utal 1. táblázat: A hidraulikai szelvény (2. ábra) szerkesztéséhez használt vízszint adatok Helységéi kát Z -é»yráind VKSuii íüi (-Bt] W <-> (-BO <•»-*) RérnB-1 1+6,1 142,4 -18.4 127.7 135,0-140.4 RémB-3 140,6 151,5 -14.2 126,4 138,5-146,5 RémK-7 146,1 58,0 -4,6 141,5 43,0-56,0 Borota B-2 140,5 151,0 -12,5 128,0 146.0-151,0 Borota K-9 135,9 170,5 -9,8 126,1 155.0-165,0 Borota K-13 140,7 180,0 -9,4 1313 131,5-1663 Jánoshalma B-10 140,7 175,0 129,2 155,0-170,0 Jánoshalma B-28 137,0 159,5 -7,8 129,2 138,5-156,0 Jánoshalma K-36 140,1 161,0 -6,5 133,6 1437-1587 Jánoshalma B-40 1393 240,7 -22,0 117,3 225,0-232,0 Jánoshalma K-45 137,6 213,0 -14,8 122,8 167,7-190,8 Kunfebértó K-4 134,0 184,0 -8,5 125,5 175,0-181,0 Kunfehértó K-22 136,5 291,2 -223 114 7 254,8-279,8 Kiskunhalas B-9 128,6 167,8 -7,6 121,0 155,0-165,0 Kiskunhalas K-68 127,1 179,2 -6,9 120,2 166,2-176,2 Kiskunhalas B-88 127,0 82,2 -3,0 124,0 65,6-75.6 Kiskunhalas B-89 125,7 254,0 -13,0 112,7 218,0-249,0 Balotaszállás B-l 127,1 144,0 -«,0 119,1 139,0-144,0 Balotaszállás K-3 125,1 68,3 -1,0 124,1 553-63,8 Harkakötöny K-l 120,8 149,0 -3,2 117,6 136,0-144,0 Kískunmajsa B-4 107,3 65,0 -2,5 104.8 53,0-64,0 Kiskunmajsa B-10 103,3 65,8 -2,8 100,5 57,2-63,2 Kískunmajsa B-12 103,3 67,5 -2,0 1013 62,4-66,4 Kiskunmajsa K-22 107,4 67,0 -3,0 104,4 56,6-63,9 Kiskunmajsa K-29 106,3 80,5 -1.5 104.8 483-633 Kiskunmajsa B-30 104 7 442,0 -1,0 103,2 3873-434,0 Kiskunmajsa B-31 104,2 272,6 -0,5 103,7 228,0-264,6 Kömpöc B-2 96,3 72,3 1,0 97,3 66,4-70,4 Kömpöc K-5 95,7 62,7 -1,6 94,1 51,7-57,2 Kömpöc B-6 95,0 261.0 3,5 98,5 219,0-253,0 Kistelek B-l 90,0 220,0 5,4 95,4 211,4-219,4 Kistelek K-25 89,6 288,0 6,2 95,8 243,0-266,0 Kistelek K-28 89,4 470,0 0,4 89,8 346,5-460,0 Kistelek B-30 89,0 301,0 8,5 97,5 247,0-287,6 Kistelek B-35 90,8 280,0 3,8 94,6 230,2-2623 Opuszlaszer B-l 84,3 259,5 8,0 923 244,9-255,0 Opuszlaszer K-5 86J 272,0 9,0 95 2 253,0-268,0 DócK-16 80,7 240,0 6.8 87.5 225,0-235,0 Mindszent B-l2 82,8 207,0 4,7 87,5 189,0-204,0 Mindszent K-82 85,4 375,0 4,6 90,0 266,0-3693 Mindszent K-84 81,9 270,0 6,5 88,4 247,0-266,0 Mindszent K-88 82,8 330,0 5,8 88,6 293,2-305,2 Mindszent B-91 82.4 384,0 4,8 87,2 253.5-373.5 Mindszent K-92 83,4 500,0 7.9 91.3 473,5-490,1 Székkutas B-l 1 86,2 280,0 2.4 88,6 259,0-277,0 Székkutas B-20 86,3 107.3 -1,0 85,3 103.0-107,0 Székkutas K-70 83,8 350,0 3,6 87,4 303,0-310,0 Székkutas K-266 84,7 406,0 5.0 89,7 358,5-379,0 Székkutas B-268 85,8 50,0 -3,0 82,8 31,0-36,0 Derckegvháza K-l4 82,0 375.5 7.6 89,6 370,5-375.5 Derekegvtiáza K-38 81.0 261.0 3.5 84.5 247,0-257.0 Hódmezövásárhelv K-l52 82.0 65.0 -1.7 80,3 61,4-64,4 Hódmezövásárhelv K-177 83,0 324,5 6.1 89.1 309,0-321,0 Hódmezövásárhelv K-218 82,5 127.0 1,5 84,0 A 2. ábra alapján megállapítható, hogy a Duna-Tisza köze áramlási rendszerének fdáramló vize a Tisza völgy étől keletre keveredik egy másik áramlási rendszernek a Maros-Körös közén fdáramló vízével, amely az izntópos és kémiai adatok alapján idős, jégkorszaki beszivárgás! korú (Deák et aL, 1993).
